Börtön járhat a politikusok otthoni háborgatásáért

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:37

Fotó: / Németh András Péter
Nem volt elég magánélet védelméről szóló törvény, büntetőjogi szankciókat is akar a Fidesz: két év járhat a hivatali időn túli „zaklatásért”, vagyis akár egy tüntetésen való részvételért is.
Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”  A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike. A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.

Feljelenthetik a tüntetőket

- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség  – mondta a szakértő.

Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni

A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Témák
Czunyiné
2018.07.16 15:37
Frissítve: 2018.07.16 15:38

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12

Kampányt csinálnak a bukott kémperből

Publikálás dátuma
2018.08.16 19:39

Fotó: Népszava/
Nincs olyan bírói ítélet, amelyik szerint lenne kémper, ám az ügyészség sokadszorra is bizonyítani akarja, hogy a titkosszolgálatok vezetői kavartak valamit. Valami oroszokkal.
Hiába mentette fel a bíróság tavaly jogerősen azt a három (a szocialista kormányok alatt a nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő és irányító) embert, akit az úgynevezett kémperben citáltak bíróság elé, és hiába hagyta helyben a döntést a Kúria, a Polt Péter vezette ügyészség nem hagyja, hogy nyugvópontra kerüljön a kormánypártnak súlyos veszteséget okozó ügy. Mint azt a Magyar Idők megírta: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a titkosszolgálatokhoz fordult, azt kérve: vizsgálják felül az iratok államtitok-minősítését. A KNYF a Legfőbb Ügyészség utasítására döntött így – tájékoztatta lapunkat levélben a szervezet. A hivatalos indoklás szerint noha a „kémper” jogerősen lezárult, „a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében” lenne szükség az ügy iratainak (pontosabban egy részének) nyilvánossá tételére.      Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s tagja (és volt elnöke) azt gyanítja, hogy a kormánypártok politikai célokra akarják használni a dokumentumokat. „Miután az ügy bíróság előtt nem állt meg, most politikai kommunikáció keretében hasznosítanák az egyes részleteket" – magyarázza mondta Molnár Zsolt. Aki csak remélni meri, hogy a szolgálatok nem lesznek partnerek egy ilyen akcióban. Egyébként maga az eljárás, azaz titkosított iratok minősítésének utólagos feloldása nem teljesen szokatlan a szocialista politikus szerint: korábban anonimizált változatban közzétették a politikusi lehallgatások körül kavargó UD-ügy dokumentumait, illetve így kaptak nyilvánosságot a romagyilkosságok bizonyos papírjai is. Az azonban egy lényegi különbség, hogy a mindez évekkel az adott ügyek lezárása után történt. A kémper-esetében viszont az ügyészség a bíróságok döntése után azonnal előállt az ügy titkosításának a megszüntetésével, ami Molnár szerint igencsak furcsa eljárás, illetve politikai szándékra utal. Tény, az ügyben már régóta készíti elő a terepet a kormánysajtó: a Magyar Idők sajátos módon már tavaly tavasszal kész tényként számot be arról, hogy az érintettek már felülvizsgálták az ügy titkos minősítését, a dokumentációról pedig egyedül a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) illetékesének aláírása hiányzik. A sajtóhír azonban mást tud, mint az ügyészség: a szervezett említett leveléből ugyanis az derül ki, hogy még csak most kezdődött el a felülvizsgálati folyamat így, az ügyészség egyelőre csak a saját maga által – bűnüldözési okokból – minősített iratait nézi át. Az ügyben megkerestük a megvádolt titkosszolgálati vezetők közül Szilvásy György volt szakminisztert, aki annyival kommentálta az ügyet:
„ők már 2011-ben kezdeményezték az ügyük titkosításának a feloldását. Ám akkor a hatóságok még ezt lehetetlennek látták.”
Emlékeztetőül: az ügyészség még 2011-ben emelt vádat kémkedés és más bűncselekmények miatt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jogelődjének számító Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói, illetve egy magánszemély ellen. Az ügy titkosszolgálati mivolta miatt a tárgyalás mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, illetve iratait 2041-ig titkosították, így az érintettek a nyilvánosság előtt nem tudtak érdemben védekezni a kormánysajtóba rendre kiszivárogtatott vádakkal szemben. Amelyek előbb hazaárulásról szóltak, mondván: a magyar energiaszektor egy részét az oroszoknak próbálták átjátszani. Miután a hazaárulási ügy képtelensége hamar kiderült, az ügyészség egy furcsa, 2007-es poligráfos történetet vett elő. Utóbbi lényege, hogy Galambos főigazgatóként egy orosz kötődésűnek tudott magyar céggel világíttatta át az NBH egyes vezetőit. A gyanú szerint az átvilágítás során több, magát bolgárnak álcázó orosz hírszerző is bejutott az NBH épületébe. Az ügyre éppen a menesztett Galambos helyébe lépő Laborc Sándor derített fényt, majd erről tájékoztatta az akkori szakminiszter Szilvásy Györgyöt. Az estről akkor jelentés készült. Úgy hírlik, a kormányváltás után a teljes elszámoltatást ígérő Orbán-kormány nagy lendülettel indított hajtóvadászatot a szocialista-éra ügyei után. Így az Alkotmányvédelmi Hivatal, és a frissen létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) elővette a Laborc-féle jelentést 2010 után, majd fordítottak egyet az ügyön: az újraértelmezett verzióban éppen Szilvásyt és Laborczot vádolták meg azzal, hogy ők „bujtották fel” Galambost a poligráfos vizsgálatra. Később, ahogy csillapodott a kémper körüli médiahírverés, a vád csöndben előbb bűnpártolásra, végül már csak a feljelentés elmulasztására szelídült. Első fokon a Debreceni Törvényszék 2013-ban még Galambost és Szilvásyt egyaránt két év tíz hónapos börtönbüntetésre, Laborcot pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, ám kiderült, a bíróság az eljárás során igen súlyos hibákat követett el. Úgy tudni, olyan megállapítások kerültek a jegyzőkönyvbe, amelyek el sem hangzottak a tárgyaláson. Emiatt a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a debreceni ítéletet, majd az újabb eljárásban előbb a Kaposvári Törvényszék, végül a Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában már jogerősen is felmentette a vádlottakat. Az ítélettel szemben akkor Polt Péter Legfőbb Ügyész a Kúriához fordult, ám a végül tavasszal a Kúria is helyben hagyta az ítélőtábla döntését.
2018.08.16 19:39
Frissítve: 2018.08.16 19:39