Trump szerint máris megjavult a rossz orosz viszony

Publikálás dátuma
2018.07.16 19:07

Fotó: AFP/
Washington és Moszkva viszonya még soha nem volt ilyen rossz – írta a Trump a helsinki csúcs előtt. Néhány órával később már azt mondta: gyakrabban fog találkozni orosz kollégájával. Putyin a fontos kérdésekre is kitért, például a nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződés meghosszabbítására.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin, a néhány korábbi nemzetközi konferencián megszervezett, rövid beszélgetésük után most Helsinkiben tartott első ízben hivatalos kétoldalú megbeszélést egymással. Ez után, az újságíróknak mindkét vezető az együttműködésének a szükségességét hangoztatta, és a közös sajtótájékoztatón igyekeztek szőnyeg alá söpörni azokat az aggályokat, amelyek a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozással kapcsolatban merültek fel.  Trump úgy fogalmazott: meg kell találni az együttes tevékenység lehetőségeit a közös érdekek mentén, és hogy a termékeny párbeszéd nem csupán az Egyesült Államoknak és Oroszországnak jó, hanem az egész világnak. Az amerikai elnök azt mondta, biztos abban, hogy ezután gyakran fog találkozni orosz hivatali partnerével.  Putyin a sajtótájékoztatón „nyíltnak és tárgyszerűnek” nevezte a találkozó légkörét, annak kimenetelére pedig a „sikeres és hasznos” kifejezést használta. Az orosz elnök azt is elmondta: Trump felvetette neki a választási kampányba való állítólagos orosz beavatkozás kérdését, amire ő újra csak azt tudta válaszolni: az orosz állam soha nem avatkozott be, és nem is szándékozik beavatkozni amerikai választási folyamatokba. 

Putyin elkésett

A finn elnöki palotában tartott csúcstalálkozó csúszással indult, mert Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le Helsinkiben. Trump már vasárnap este a finn fővárosba érkezett. Az első, négyszemközti – vagyis csak a tolmácsok jelenlétében lefolytatott – megbeszélés aztán a tervezett másfél óra helyett több mint két órán át tartott a két elnök között. Utána kezdődött meg az amerikai és az orosz delegáció közös munkaebédje, majd Trump és Putyin közös sajtótájékoztatója zárta az eseménysort.  
Trump már a négyszemközti megbeszélés után is nagyon jónak értékelte a most megkezdett párbeszédet. Előtte az amerikai elnök azt mondta, hogy a világ azt várja tőlük, végre jöjjenek ki egymással, ami eddig sehogyan sem ment. Trump szerint adott a lehetőség a „rendkívüli viszony” kialakítására. A tárgyalások témái közt a kereskedelmet, a védelmet, a rakétákat, a nukleáris fegyvereket és Kínát említette. Putyin is azt hangoztatta, eljött az ideje, hogy alaposan megvitassák a kétoldalú viszony és a világ különböző „forró pontjaival” kapcsolatos kérdéseket. Putyin a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy a két hatalomnak meg kellene vitatnia a 2010-es START nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződés meghosszabbítását, illetve a közepes hatórtávolságú nukleáris erőkről 1987-ben kötött szerződésnek a végrehajtását.     

Boszorkányüldözés a nyomozás

Néhány órával a helsinki csúcstalálkozó előtt, Twitter-bejegyzésében Donald Trump „az Egyesült Államok ostobaságának” tulajdonította, hogy megromlottak Washington és Moszkva kapcsolatai. Úgy fogalmazott, hogy Oroszországgal soha nem volt ilyen rossz a viszony, mégpedig Amerika hosszú éveken át tanúsított ostobasága, illetve az általa boszorkányüldözésnek nevezett Mueller-vizsgálat miatt. Erre reagálva Hillary Clinton, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti ellenfele volt, szintén Twitter-bejegyzésben azt kérdezte az elnöktől, tudja-e egyáltalán, hogy melyik csapatban játszik.      A záró sajtótájékoztatón megkérdezték Trumptól, kinek hisz, Putyinnak, vagy az amerikai hírszerzésnek, valamint arra is rákérdeztek, valóban csak Amerika ostobasága volt-e a viszony megromlásának az oka. Trump az előbbi kérdésre adott válaszában egyfelől azt mondta, nem érti, mi értelme lett volna az orosz félnek beavatkoznia az amerikai választási folyamatba, másfelől demokrata párti ellenfeleinek a bírálatára terelte át a szót. Az utóbbi kérdésre pedig azt mondta, hogy a viszony eddigi megromlásáért mindkét fél visel felelősséget.

Közjáték

A sajtótájékoztató kezdete előtt nem sokkal egy férfit vezettek ki a biztonsági őrök a teremből, aki feltehetően újságíróként jutott be, de egy papírt tartott fel, amelyen a nukleáris fegyverek betiltását követelte. Alapot nem akarta átadni és nem is akart önként távozni, így erővel cipelték ki.
2018.07.16 19:07
Frissítve: 2018.07.16 19:17

A spanyol katolikus egyház elismerte a szexuális visszaéléseket, de a múltat nem akarja felderíteni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:32

Fotó: AFP/ Pierre-Philippe Marcou
Az utóbbi évtizedekben mintegy 33 perben ítéltek el egyházi személyeket - az eljárások zömét az áldozatok kezdeményezték.
"Az egyház nyíltan elismeri a különböző természetű visszaéléseket és határozott szándéka azokat felszámolni" - olvasta fel a spanyol katolikus püspöki konferencia (CEE) nyilatkozatát Ricardo Blázquez, elnök a szervezet őszi közgyűlésén. Hangsúlyozta: a visszaéléseket nem szabad elfedni, sem azokra téves választ adni, és köszönetet mondott az áldozatoknak, amiért volt bátorságuk feljelentést tenni.
 Az állásfoglalás szerint ezzel segítenek az egyháznak, hogy a történtek tudatában legyen és léphessen. "A bűn az egyéni dimenzión túl az egyházat is megsebzi és kárt okoz másoknak" - tette hozzá. Ricardo Blázquez nem ejtett szót egyetlen konkrét spanyolországi esetről sem, és részleteket olvasott fel az október végi, vatikáni szinódus zárójelentésének témába vágó részéből, amelyben a püspökök leszögezték, hogy szigorú intézkedésekkel kell elejét venni a papok által elkövetett szexuális visszaéléseknek. A vatikáni dokumentum szövege szerint nincs az a bűnbánat, ami ellenszerül szolgálna az áldozatok életét végigkísérő szenvedéseknek. A zárójelentés felvetette a "felelősség és átláthatóság" hiányát is a szexuális visszaélések eseteinek feldolgozásával összefüggésben.  Az El País című napilap szerint a püspöki konferencia egyelőre nem készül felülvizsgálni a múltbéli eseteket, ahogy az történt más országokban. Mint írta, Spanyolországban az elmúlt harminc évben legkevesebb 33 ítélet született egyházi személyekkel szemben fiatalkorúakkal szembeni szexuális visszaélés miatt. Az újság szerint azonban ezekben az ügyekben jellemzően az áldozatok maguk fordultak a hatóságokhoz. A lap közzétette a mallorcai egyházi bíróság egy 2013-as határozatát is, amely megállapította, hogy az egyház "félrenézett", és elfedett fiatalkorúak elleni szexuális visszaéléseket. A spanyol püspöki konferencia október közepén jelentette be: jogi szakértők bevonásával felülvizsgálja cselekvési protokollját, azaz, hogy miként kell eljárni egy-egy gyanús eset észlelésekor.
Szerző
2018.11.19 20:32

Weber, a néppárt csúcsjelöltje programot hirdetett: a nacionalizmus fenyeget

Publikálás dátuma
2018.11.19 18:31

Fotó: AFP/ Abdulhamid Hosbas
A német politikus szerint a II. világháború óta nem volt ilyen veszélyben Európa.
A "nacionalizmus Európában ismét kísértő szelleme" a fő ellenfél a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Berlinben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa csúcsjelölti törekvéseit ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a második világháború óta most fenyegeti a legnagyobb veszély Európát, külső és belső erők egyaránt az Európai Unió szétzilálására törekednek. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt politikája mutatja meg, mit is jelent a nacionalizmus - tette hozzá, kiemelve, hogy az AfD "Németország Brexit-pártja", vagyis az a politikai erő, amely szembeszáll az európai integrációval. Az AfD folyton "a nemzetek Európájáról beszél", de szavai mögött a "pőre egoizmus és nacionalizmus" húzódik meg, ezért "az Európa-párti erők központi feladata az elhatárolódás ezektől a jobboldali erőktől szerte Európában" - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy az EPP "erős nemzetállamokat" akar, de az a meggyőződése, hogy a nemzetállamok "a globalizált világban csak egy erős, egyesült Európában lehetnek erősek". Manfred Weber szavai szerint az EPP választási kampánya "optimista" lesz, az eredményekről szól majd. A politikus Európa legutóbbi válságának - a 2015-ös menekülthullámot nem említve - a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi-gazdasági krízist nevezte, és kifejtette, hogy tíz év alatt 13 millió új munkahely jött létre, az EU-tagállamok összesített államháztartási hiánya a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 0,9 százalékon, messze a 3 százalékos EU-s határérték alatt van, a gazdasági növekedés pedig meghaladja a 2 százalékot. Mindez azt jelzi, hogy Európa leküzdötte a válságot és "sikerre vezetett az az út, amelyet az EPP megmutatott". Ezért éppen az optimizmust, a bizakodást helyezik a kampány középpontjába, azt az üzenetet, hogy "nagy válságokon is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk" - mondta Manfred Weber. Az EPP-nek "világos programja" is lesz, amely egyértelműen tartalmazza majd a többi között azt, hogy a jobbközép erőket összefogó pártcsalád szerint véget kell vetni az illegális migrációnak, de folytatni kell a valóban segítségre szoruló, elesett menekültek támogatására szolgáló áttelepítési programokat - tette hozzá. Kifejtette: elképzelése szerint a kampánynak arról is szólnia kell, hogy az EU "jobb hellyé teszi a világot", ezért az EPP-nek azt az ígéretet kell tennie a választóknak, hogy "ha ránk szavaztok, összefogunk minden erőt, minden tudást, szakembert, adatot és pénzt, és kidolgozunk egy mestertervet a rákbetegségek ellen, hogy Európa legyen az első kontinens, amely megtalálja a választ" ezekre a betegségekre, amelyek az európai lakosság 40 százalékát fenyegetik. Az EPP és a Fidesz viszonyáról szóló kérdésekre válaszolva kiemelte: azt az elvet követi, hogy az alapjogok ügyében egyetlen tagállamnak sem jár "kedvezmény", és támogatja Günther Oettinger német uniós biztos azon gondolatát, miszerint "az alapjogi kérdéseket a jövőben össze kell köti Európa pénzügyeivel", hogy a közösség szankciókkal sújthassa az alapjogokat megsértő tagjait. Azonban pártbeszédre törekszik, amihez az európai pártcsaládok révén rendelkezésre álló fórumokat is használni kell. "Túl sok erő akarja szétszakítani Németországot és Európát, én viszont hidakat akarok építeni" - mondta Manfred Weber. Hozzátette: az idén nyáron nem Budapesten, hanem Bukarestben voltak tömegtüntetések a kormány tevékenysége miatt, Máltán és Szlovákiában pedig meggyilkoltak tényfeltáró újságírókat. Ezeket a tagállamokat szociáldemokrata vezetésű kormány irányítja, mégsem követeli, hogy zárják ki a pártokat a szociáldemokraták EU-s pártcsaládjából, mert a párbeszédet fenn kell tartani - fejtette ki Manfred Weber. Arra a kérdésre, hogy miért nem pályázza meg a CSU elnöki tisztségét, elmondta, hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy az EPP-csúcsjelölti feladataira összpontosít és nem osztja meg erejét két nagy, egész embert követelő kihívás között.
Szerző
2018.11.19 18:31