A világ GDP-jének harmadáról állapodott meg Európa és Japán

Publikálás dátuma
2018.07.17 14:02

Fotó: AFP/
A világ GDP-jének harmadáról szól a 640 millió embert érintő egyezmény.
Az egyezményt, ami lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással, négy év előkészület előzte meg - írja beszámolójában az Euronews. Japán az Európai Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában - az unió összes partnere közül sorban a hatodik legjelentősebb.
Az Európai Unió jelenleg 58 milliárd euró értékben exportál árut Japánba - főleg tejtermékeket, mint azt a BBC írja -, és 28 milliárd euró értékben nyújt szolgáltatás a szigetországnak. Az EU-ban több mint 600 ezer munkahely kötődik a japán exporthoz. Japán elsősorban autókat exportál az unióba.
A szabadkereskedelmi egyezmény szinte minden vámterhet megszüntet. Ennek összege csak az Európai Unióban éves szinten az 1 milliárd eurót is elérheti.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a valaha volt legnagyobb jelentőségű kereskedelmi megállapodásnak nevezte a szerződést. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője azt hangsúlyozta, hogy a szerződés példával mutatja meg, hogy a kereskedelem együttműködés, és kölcsönösen előnyös megoldások megtalálásáról szól. Toshimitsu Motegi japán gazdasági miniszter szerint a protekcionizmus korában különösen nagy jelentőséggel bír az egyezség partnereinek elkötelezettsége a szabadkereskedelem mellett.
2018.07.17 14:02
Frissítve: 2018.07.17 14:23

A devizahiteleseknek ne legyenek illúziói: sorsuk a Kúria kezében van

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:15
Népszava fotó
Fotó: /
Rossz hírt kaptak a magyar devizahitelesek: összhangban vannak ugyanis az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében -írta Nils Wahl főtanácsnok az Európai Unió Bírósága számára. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával. Az ügy előzménye, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság kérdéseket tett fel egy éppen folyó per kapcsán az Európai Bíróságnak. Azt szerette volna megtudni, hogy a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják-e a helyzetet, és hogy erre akkor is lehetőségük van-e, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel. Másik kérdésében a bíróság azt tudakolta: összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek nem átlátható eljárás keretében születnek. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint a főtanácsnok indítványában kiemelte: az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával, ugyanakkor a fogyasztói szerződést hatályban tartja.  A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének következménye, hogy a fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. A főtanácsnok szerint a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából, csak az összes körülmény figyelembe vételével. A főtanácsnok szerint a jogegységi határozatok sem ellentétesek az uniós irányelvvel. Az Európai Bíróság gyakorlata az, hogy egy főtanácsnoktól az uniós ítéletet megelőzően 60-90 nappal kérnek véleményt - mondta a Népszavának Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke azonban ehhez hozzáfűzte, hogy a bíróságnak korántsem kell a tanácsnoki véleményt minden körülmények között figyelembe vennie. Van, amikor erősebb ítélet születik, s előfordul ellenkezője is. A szakember szerint azonban a magyar devizahitel-károsultaknak nem lehetnek illúziói. Luxembourgban bármilyen ítéleti születik, ennek rájuk nézve nem lesz kedvező hatása, ugyanis a Kúria Polgári Kollégiumának egyik korábbi ítélete nem ad erre lehetőséget. Ez azért is furcsa, mert több külföldi bíróság éppen a "magyar ügyekre" hivatkozva hoz az ügyfelekre nézve kedvező, a bankokat elmarasztaló ítéletet.  
Szerző
2018.11.16 08:15
Frissítve: 2018.11.16 08:15

321,91 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.16 08:06
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Az euróval szemben alig változott, a dollárral és a svájci frankkal szemben kissé erősödött a forint péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a csütörtök esti 321,98 forint után péntek reggel nyolc óra előtt 321,91 forinton jegyezték.
A dollár jegyzése 284,42-ről 283,88 forintra, a svájci franké pedig 282,73 forintról 282,08 forintra csökkent péntek reggelre.
Szerző
2018.11.16 08:06