A világ GDP-jének harmadáról állapodott meg Európa és Japán

Publikálás dátuma
2018.07.17 14:02

Fotó: AFP/
A világ GDP-jének harmadáról szól a 640 millió embert érintő egyezmény.
Az egyezményt, ami lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással, négy év előkészület előzte meg - írja beszámolójában az Euronews. Japán az Európai Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában - az unió összes partnere közül sorban a hatodik legjelentősebb.
Az Európai Unió jelenleg 58 milliárd euró értékben exportál árut Japánba - főleg tejtermékeket, mint azt a BBC írja -, és 28 milliárd euró értékben nyújt szolgáltatás a szigetországnak. Az EU-ban több mint 600 ezer munkahely kötődik a japán exporthoz. Japán elsősorban autókat exportál az unióba.
A szabadkereskedelmi egyezmény szinte minden vámterhet megszüntet. Ennek összege csak az Európai Unióban éves szinten az 1 milliárd eurót is elérheti.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a valaha volt legnagyobb jelentőségű kereskedelmi megállapodásnak nevezte a szerződést. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője azt hangsúlyozta, hogy a szerződés példával mutatja meg, hogy a kereskedelem együttműködés, és kölcsönösen előnyös megoldások megtalálásáról szól. Toshimitsu Motegi japán gazdasági miniszter szerint a protekcionizmus korában különösen nagy jelentőséggel bír az egyezség partnereinek elkötelezettsége a szabadkereskedelem mellett.
2018.07.17 14:02
Frissítve: 2018.07.17 14:23

321,55 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a svájci frankhoz képest erősödött, de az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 321,55 forinton forgott reggel hét órakor, 15 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a szerda este hét órakor jegyzett 321,40 forinthoz képest. A dollár árfolyama 281,82 forintról 282,37 forintra erősödött, míg a svájci franké 284,83 forintról 284,73 forintra gyengült. A jent 2,5927 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5875 forinttal. Az euró 1,1387 dolláron forgott, 0,09 százalékkal gyengült az árfolyama a szerdai záráshoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1290 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9916 frankot kértek, 0,16 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,96 jent ért. Az angol font árfolyama 0,08 százalékkal 1,1305 euróra erősödött, illetve 0,05 százalékkal 1,2875 dollárra gyengült.
Szerző
2019.01.17 07:31

Ezeket a szakmákat sújtja leginkább a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Kiderült, mely munkakörökben volt a legégetőbb probléma a munkaerő pótlása.
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja az mfor.hu. A portál összefoglalója szerint csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés alapján a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A munkakörök, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása: 1. Mérnök 2. Adminisztrátor 3. Orvos 4. Tanácsadó 5. Informatikus  6. Fizikai dolgozók 7. Könyvelő 8. Könyvelő 
Ennél konkrétabban az orvosok, az állatorvosok, az értékesítő menedzserek, a betanított munkások, az adminisztrátorok, a pincérek/felszolgálók, az informatikusok és a felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak.
Ha csak a versenyszférát nézzük, így fest a lista:  1. Informatikus 2. Karbantartó 3. Programozó 4. Gépkocsivezető 5. Repülőgép szerelő 6. IT szakemberek
Az iparra is készült rangsor: 1. Fizikai munkakörök 2. Mérnök 3. Hegesztő 4. Repülőgép szerelő 5. CNC gépkezelő
A közszférában pedig rájuk van a legnagyobb szükség: 1. Mérnök 2. Orvos 3. Takarító 4. Adminisztratív munka 5. Gépészmérnök
A közszférában főleg a szakképzett gépészmérnökök és műszaki mérnökök iránt van nagy kereslet, az egészségügyben pedig az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése nem megy könnyen. Az okok között leginkább a bérviszonyokat említették, továbbá a versenytársak munkaerő-elszívó hatását. A válaszadók a külföldi munkavállalást és az oktatási rendszer problémáit is említették. A legkevésbé a közlekedési infrastruktúra állapotát okolják a fluktuációért. A felmérést 2018 III. negyedévében végezték, 152 vállalat/szervezet megkérdezésével.
2019.01.17 07:20
Frissítve: 2019.01.17 07:29