Az utolsó Simicska-bomba

Publikálás dátuma
2018.07.20 08:30
FOTÓ: Molnár Ádám
Egy titokzatos „videóvallomás" lehet az üzletember végső ütőkártyája Orbán Viktorral szemben.
„Életem legszebb három éve volt. Teljesen szabadon azt csinálhattam, amihez kedvem van”; „Nyomasztó volt ez a három év. Főleg abból a szempontból, hogy végig kellett néznünk: minden erőfeszítésünk dacára Orbán Viktor hogyan építi ki még jobban a hatalmát az élet minden területére” - csak egy-egy jellemző mondat, arról, hogy a Simicska-birodalomból nézve is mennyire ellentmondásosak voltak a G-nap utáni évek. Az mindenesetre tény, Simicska gondosan ügyelt rá, hogy az a 2015 elején ellenszélbe került érdekeltségei ne hulljanak szét, így egyben tartotta a Közgép szakember gárdáját és eszközállományát is, és finanszírozta a Hír Tévé, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet működését. Ebben az időben forrásink szerint azt mondogatta, „a legrosszabb, ami az országgal történhet, hogy Orbán Viktor ismét kétharmadot szerez 2018-ban”. Ennek jegyében vette fel a kapcsolatot a Jobbikkal, amelyikben a legnagyobb potenciált látta az ellenzéki pártok közül, hogy megakadályozza a Fidesz kormányalakítását (erről lásd keretes írásunkat), és kvázi ez volt a vezetői utasítás a médiaportfólió vezetői számára is. Egy forrásunk szerint egyébként a legendás budapesti Radóc utcai házban jöttek össze minden hétfőn reggelizni az oligarcha, Tóth Marianna, a Nemzet Lap-, és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője, Faragó Csaba, aki 2017 novemberében váltotta Simicska Ádámot a lapkiadó kft. élén és egyben a Hír TV Zrt. igazgatósági tagja is lett, Fonyó Károly, a Hír TV Zrt. elnöke, Schlecht Csaba a Lánchíd Rádió, D. Horváth Gábor a Magyar Nemzet főszerkesztője, valamint Tarr Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese, hogy megvitassák a „Simicska-média” aktuális ügyeit. Egy ilyen alkalommal Simicska epésen jegyezte meg a miniszterelnökről: „És én még azt hittem sokáig, hogy ez egy államférfi." Arról megoszlanak a vélemények, hogy Simicska Lajos mikor döntött úgy, hogy vége. Egy volt munkatársa szerint egészen a választások éjszakájáig meggyőződése volt a stábnak, hogy a kormány-ellenzéki mandátumarányokat tekintve legalább egy döntetlen-közeli eredmény elérhető, még ha szűk többséggel kormányon is marad a Fidesz, így mindenkit „sokkszerűen” ért az újabb kétharmad. Más viszont arról beszélt: onnantól kezdve, hogy kiderült, a Jobbik sem képes több ezer szavazókörbe megfigyelőket delegálni, már érezték, hogy nagy a baj. – Amikor kijött ez a hír, Lajos felhívott és azt mondta, mostantól minden Magyar Nemzetet gondosan eltesz, mert ez egy újabb Fidesz-kétharmadot jósol előre, akkor pedig nekünk nem sok levegő marad – fogalmazott egy forrásunk. Elmondása szerint innen már válságforgatókönyvek is készültek, elsősorban a médiaportfóliót illetően: a Magyar Nemzet hetilapként folytatta volna nyomtatásban, míg az MNO.hu megmaradt volna „komoly politikai hírportálnak”, de emellett egy „gonzó jellegű” másik közéleti online lap is indult volna. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, amikor Tóth Marianna meglátta az ezzel kapcsolatos költségbecsléseket, csak a fejét rázta. A Hír TV működési költségeinek radikális csökkentésére is már januárban utasítást kapott a televízió vezetése, konkrétan össze kellett állítaniuk egy listát a kirúgandó munkatársakról. Az újabb kétharmad nyomán aztán gyorsan döntöttek a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió azonnali bezárásáról, és a leépítésről a televízióban. – Igazából a tévé vezetésének aznap, április 10.-én nem csak bejelentenie kellett volna a leépítést, végre is kellett volna hajtania azt, de Petiék (Tarr Péter – a szerk.) egyszerűen féltek tőle, hogy elszabadulnak az indulatok, így inkább azt mondák, majd a következő egy hétben döntenek a leépítésről – mondta forrásunk.
– Lajos tényleg hitt a kormányváltás lehetőségében, de rá kellett jönnünk, hogy bármennyi energiát belefektethet ebbe, azt a politikai munkát nem tudja elvégezni az ellenzék helyett, ami ehhez kell – magyarázta a kapituláció okait egyik forrásunk. Simicska egy közeli munkatársa – mint azt korábban már megírtuk – pedig úgy fogalmazott, „Lajos a harmadik kétharmad után már elhiszi Orbánnak, hogy 2030-ig maradhat hatalmon” - így pedig semmi értelme a háborúzásnak. Persze azt sem lehet mondani, hogy ami történt, teljesen előzmény nélküli volt. A Vasárnapi Hírek még tavaly decemberben írt arról, hogy a választás után Simicska akár 50 milliárdos ajánlatot is kaphat a hatalomtól az elvonulásért, az ATV.hu pedig idén márciusban írta meg: az akkor kirobbant, a Fideszhez kötődő korrupciós ügyek kapcsán Orbán Viktor úgy nyugtatta híveit, hogy „ne dúljatok-fúljatok, ne törődjetek a provokációval, a Simicska-sajtó botrányhíreivel, lesz válasz mindenre április 8-a után, ha győztünk”.
Az üzletembernek azért – egy munkatársa szerint – van még egy utolsó húzása: videóra vett egy hosszú monológot, amin közös ügyeikről beszél Orbán Viktorral, és több példányban letétbe helyezte azzal, hogy „ha vele bármi történne”, kerüljön nyilvánosságra az anyag. - Lajos arról is gondoskodott, hogy ebből többen részleteket lássanak, így a másik oldalon is tisztában lehetnek vele, mivel járna, ha ez kikerülne – fogalmazott rejtélyesen egy munkatársa.

Mi lesz velük?

Információink szerint Simicska Ádámhoz hasonlóan szintén az Egyesült Államokba tart Faragó Csaba és Fonyó Károly. Ez persze nem akkora meglepetés, a két üzletembernek régóta vannak amerikai érdekeltségei, így korábban is szóltak hírek arról, hogy – függetlenül a választások eredményétől – előbb-utóbb visszaköltöznek. Faragó Csaba Hír TV-s forrásaink szerint már be sem jár a televízióba, ahol – mint a HVG megírta – Paulik Róbert lehet az új vezető. A Hír TV-nél egyébként úgy tartják, csak rossz és még rosszabb között választhatnak majd: ha be nem is zárják a csatornát, az biztosra vehető, hogy a kormánykritikus hang hosszabb távon nem marad. – Orbán kedvenc módszere, hogy a rendszeren belül is versenyezteti a szereplőket a lojalitást illetően, majd küzdhetünk az Echo TV-vel, hogy melyikünk lesz a nagyobb kormánypárti – mondta egy tévés vezető. Az is felmerült, hogy – mivel a Magyar Nemzet brandje is Nyerges Zsolté lett – esetleg újraindítják a lapot, persze, szigorúan kormánypárti profillal. A HVG összesítése szerint a Közgép, a Publimont és a mezőgazdasággal foglalkozó Mezort még mindig termel nyereséget, a média viszont régóta masszívan veszteséges. Azt többen, a 444.hu és a HVG is megírta, hogy Nyerges Zsolt tovább működteti a cégbirodalmat és a Népszavának ugyanerről számoltak be az ügyre rálátó források, hozzátéve: „Nyerges azt az utasítást kapta, hogy további intézkedésig tartsa egyben és működtesse a portfóliót”. A legegyértelműbb a helyzet a Közgépnél, a cég megőrizte eszközállományát és szakembergárdáját is, ráadásul egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik az iparágban, így mindenki biztosra veszi, hogy hamarosan ismét jelentős szereplője lehet a hazai mélyépítő szektornak.

Simicska és a Jobbik

– Vona Gábor sosem érezte sajátjának a masszívan antiszemita, cigányozós szélsőjobboldali közeget, amivel a Jobbik 2010-ben 17 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, de a politikai hatalmi logika alapján elfogadta, hogy a Fideszt akkor csak jobbról lehetett eredményesen támadnia egy új pártnak – mondta a Népszavának Simicska Lajos egyik munkatársa, aki állítása szerint rálátással bírt az oligarcha és a Jobbik kapcsolatára. Forrásunk szerint így „természetes volt”, hogy a potenciális kormánybuktató erőt kereső Simicska és a mérséklődő Vona Gábor egymásra találtak, sőt a folyamat felerősödésében az üzletember aktív támogatásának is volt szerepe. Hogy Simicska Lajos mennyi pénzzel támogathatta a Jobbikot, arra a „semennyivel”-től a három milliárd forintig hallottunk tippeket, de ez valószínűleg sosem fog kiderülni. Ugyanakkor a már idézett munkatárs szerint a választási kampányban a Jobbik egy-egy delegáltja, például Radnai László kommunikációs igazgató rendszeresen részt vett a már említett Radóc utcai reggeliken is, igaz, jobbára megfigyelőként. Radnai László a Népszavának azt mondta, összesen egyszer volt alkalma Simicska Lajossal közvetlenül találkozni, akkor a Jobbik választási plakátjainak kihelyezéséről volt szó. – 2017. augusztus 15.-ig voltam a Jobbik kommunikációs igazgatója, de az egy rosszindulatú vád, hogy „összekötő” lettem volna Simicska Lajos és Vona Gábor között. Hogy a lemondásom utána mi történt, arról nem tudok beszámolni, én onnantól már csak afféle „márkaőrként” figyeltem a párt mérséklődését, amit a kezdetektől támogattam – mondta. Arról, hogy Simicska Lajosnak milyen kapcsolata volt a Jobbikkal, Radnai László azt mondta: „Nyilván volt kapcsolat abból a szempontból, hogy Simicska Lajos a Jobbikban látta azt az erőt, amely képes lehet a Fidesz leváltására, így támogatta a párt törekvéseit, de ez nem jelentett semmilyen direkt befolyást a Jobbik politikájára, elég csak arra gondolni, hogy a „mérséklődés” már 2013-tól elindult, de ezt a Jobbik vezetése Vona Gáborral az élen saját maga kezdeményezte és vitte végig”. A plakátok kedvezményes árával kapcsolatban Radnai László azt mondta, soha nem kaptak extra kedvezményt, „a tárgyalások mindig úgy folytak, hogy a Publimont képviselőinek volt egy konkrét elképzelése a plakátok számáról és áráról, és nekünk is volt egy másik, és ezeket igyekeztünk összhangba hozni, de a Publimont részéről mindig üzleti alapon tettek ajánlatot”. Végül hozzátette, „valaki végre tegye egymás mellé a Publimontnak a 2014-es és 2018-as választási kampányában leszerződött plakátárait és máris látható lesz, hogy a Jobbik nem kapott extra árengedményeket és főleg nem ingyen plakáthelyeket”.

Frissítve: 2018.07.20 09:35

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.