természetvédelem;

Mégis jogsértő volt az állami földek eladása

A Fidesz maga szolgáltatott rá bizonyítékot, hogy jogsértő volt a védett állami földek privatizálása az előző kormányzati ciklusban: egy jogi kiskapu törvénybe iktatásával próbálnak kibújni az érintett területek visszaszerzésének kötelezettsége alól.

A jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvénybe rejtette el a kormányoldal a saját korábbi jogsértését leplezni kívánó trükköt: 2018-ről 2022-re halasztják a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítását. Igaz, már a korábbi, 2018. évi határidő is a sokadik halasztás volt, időközben azonban történt valami, ami a Fidesz számára megkerülhetetlenné tette az újabb prolongálást: ha marad a kitűzött terminus, akkor a néhány éve privatizált (Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár kutatásai szerint kétharmad részben Fidesz-közelbe juttatott) állami földek közül a védett területeket vissza kellett volna venni új tulajdonosaiktól, amit a kormánypárt láthatóan szeretne elkerülni.

Bár a földeladások elvben már lezárultak, továbbra is rengeteg körülöttük a jogi bizonytalanság. Az Alkotmánybíróság már 2015-ben úgy döntött, hogy a privatizáció bevételeit csak földvásárlásra költheti az állam, ennek a rendelkezésnek máig nem tett eleget a kormány. Tavaly azt mondta ki a testület, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet(ne), amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését, és hogy az országgyűlés mulasztásos alkotmánysértésben van, mert nem gondoskodott olyan szabályozásról, amely megoldaná a Földalap kétharmados törvénnyel védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A védett földek eladásával kapcsolatban külön is kifogást támasztott az AB, kinyilvánítva: „minden olyan intézkedés alkotmányellenes, amely tartalmában a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után a jogi szabályozás változatlansága esetén is”. (Az alkotmánybírák arra utaltak, hogy hiába a védettség, ha magántulajdonba kerülés esetén az állam nem tudja garantálni a természetvédelmi oltalom fenntartását).

Először egyébként a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995-ös törvény állapította meg, hogy az államnak tennivalója van ezen a fronton, mert a rendszerváltás utáni években magánkézbe adták a védett állami földeket is, fittyet hányva az alkotmányra. Nagyjából 250 ezer hektárnyi földről van szó, amelyből 2004-ig mintegy 150 ezer hektárt apránként visszavásárolt az állam. A szóban forgó törvény 2015-öt jelölte meg végső visszaszerzési határidőként, akkor azonban a Fidesz egy olyan jelentést szavazott meg a parlamentben, amely szerint „fokozódó társadalmi igény jelentkezik az ezen területeket használó gazdák irányából arra, hogy a (…) kezelésükben és a természetvédelmi kezelési követelményeknek megfelelő gondozásukban lévő földrészleteket véglegesen megkaphassák”. Emiatt Orbánék először 2018-ra, majd a napokban 2022-re módosították a határidőt, miközben a földterületek jelentős részét már eladták, a visszavásárlás pedig gyakorlatilag leállt. A most módosított törvény egyébként az érintett földeknek az illetékes nemzeti parkok javára történő kisajátítását írná elő.