Mirelitmizéria: a lázat, hányást, okozó baktérium a hűtőben is vígan szaporodik

Publikálás dátuma
2018.07.19. 07:50

Fotó: Shutterstock
Nagyon tülekednek a konkurens cégek, hogy a listeria-fertőzés gyanúja miatt a hűtőpultokból eltávolított Greenyard termékek pótolhassák. Az újabb megbetegedések ellenszere a forralás.
Biztonságos beszerzési forrás után néznek a kiskereskedelemi üzletláncok azt követően, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megtalálta egy 2015 óta zajló, öt országot érintő ételmérgezés forrását, mégpedig a Greenyard Hungary Kft. bajai üzemében. Mint közismert a fertőzés okozója a Listeria monocytogenes nevű baktérium volt, amely 47 embert betegített meg, s kilencen bele is haltak a fertőzésbe. Az érintett országok egyébként Ausztria, Dánia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság voltak.
73 ezer tonna
gyorsfagyasztott terméket exportálnak a gyártók

Bár magyarországi fertőzésről nem tudunk, mégis a Nébih úgy rendelkezett, hogy valamennyi hazai üzletből ki kell vonni a bajai cégnek ebben az időszakban gyártott gyorsfagyasztott termékeit. Ennek hatására megugrott az érdeklődés az albertirsai székhelyű Mirelitte Mirsa Zrt. termékek iránt is - mondta Losó József, a társaság igazgatóságának elnöke és tulajdonosa. Hasonló mértékű élelmiszer-termék visszahívásra az utóbbi években nem volt példa. A 2003 óta teljesen magyar kézben lévő Mirelitte Mirsa Zrt. három gyárában Albertirsán, Miskolcon és Domoszlón állít elő gyorsfagyasztott zöldségeket, gyümölcsöket, félkész és kész tésztás, valamint húsos termékeket. (A ceglédi üzemükben ősszel indul be a termelés.) Losó József a Népszavának elmondta, hogy a korszerű technológiának köszönhetően üzemeik - főidényben folyamatos, hét napos termelés mellett - mindössze 220-300 fővel termelnek. Megtudtuk, hogy a vállalatcsoport árbevétele tavaly meghaladta a 4,6 milliárd forintot.
A Mirelitte Mirsa tulajdonosa elmondta, hogy a Listeria monocytogenes baktérium a hűtő  hőmérsékletén (4-10 Celsius-fokon) is képes elszaporodni, ezért minden 5 napon túl hűtőszekrényben tárolt élelmiszer elfogyasztása kockázatos lehet, ha annak összetétele támogatja a baktérium szaporodását. A panaszok kialakulásának ideje általában a fogyasztást követő 1 nap és 1 hét közé tehető. A fertőzés jellemző tünetei a láz, hányás, hasmenés, fejfájás, de találtak olyan fogyasztót is, akin csak a megfertőződés 90. napján észlelték a betegség tüneteit.
Mivel a listeria általában a földben, a trágyában tenyészik, ezt felismerve a Mirellitte Mirsa a zöldségnek csak a legszükségesebb részét szállítják be az üzem területére, az emberi fogyasztásra alkalmatlan leveleket, zöld részeket már azon kívül eltávolítják. Egészséges emberekben sokszor semmilyen tünetet nem vált ki a listeriával szennyezett élelmiszer fogyasztása - hívta fel a figyelmet a szakember. Várandós nőknél, idős, valamint legyengült immunrendszerű embereknél (alkoholisták, cukorbetegek, kemoterápiás kezelés alatt állók, AIDS-esek, egyéb krónikus betegek) azonban az élelmiszer alacsonyabb szennyezettsége is okozhat megbetegedést.
Azt nem lehet tudni, hogy most milyen mennyiségű gyorsfagyasztott terméket vontak vissza az üzletláncok polcairól, mert azt is titokként kezelik. Ami ismert: a Greenyard 2016-tól 2018 közepéig gyártott, Magyarországon értékesített, és most visszavonásra ítélt termékei 29 ezer tonnát tettek ki. Azt nem tudni mennyi a valóban begyűjtött mennyiség. Ugyanakkor egy iparági szakértő lapunknak elmondta, hogy nyugtalanító, hogy az európai hatóság 2015 óta tartó vizsgálata nyomán csak idén márciusban jutottak el a bajai céghez, minderről pedig csak hónapok után tájékoztatták a fogyasztókat, és csak júliusban történtek meg az első termékvisszahívások. Furcsa az is, hogy a csemegekukorica a "bűnös", amely termőfölddel, mint közismert, nem érintkezik. Arra sincs bizonyíték, hogy egyes országokban a fagyasztott kukoricát felengedés után nyersen ennék. Mivel a tapasztalatok szerint a 75 Celsius fokos főzés után az Listéria elpusztul, kötelezővé kellene tenni, hogy a gyorsfagyasztott termékek csomagolásán erre kiemelten felhívják a figyelmet - tette hozzá..

Főként exportra termelnek

A fagyasztott zöldségek tavalyi kivitele bőven többletes volt, ugyanis a 85,5 millió eurós, 118 ezer tonnás fagyasztott zöldségexporttal szemben 24,2 millió eurós, 37 ezer tonnás import állt. Kivitelünkben meghatározó termék a csemegekukorica és a zöldborsó - írta a Kertészet és Szőlészet. A szaklap adatai szerint az összes fagyasztott zöldség exportárbevétele lényegében szinten maradt tavaly, hiszen az 52 millió eurós kiviteli érték mindössze pár százezer euróval maradt el az előző éviétől. A 73 ezer tonnás kiszállított mennyiség nagyságrendje szintén alig változott. A behozott fagyasztott csemegekukorica értéke és mennyisége viszont a felére zuhant, a nagyságrendje pedig az exportnak még a 2 százalékát se éri el. Arról még nem érkeztek hírek - az adatokat a gyártók gyakran titkolják is -, hogy a mostani fertőzésmizéria hogyan hatott a kivitelre.

Szerző

324,20 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.19. 07:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült az árfolyam a főbb devizákkal szemben.
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel – írja az MTI. Az euró 324,20 forinton forgott reggel hét órakor, 10 fillérrel erősödött jegyzése a tizenkét órával korábban, szerda este hét órakor elért 324,10 forinthoz képest. A dollár árfolyama 278,05 forintról 278,35 forintra, míg a svájci franké 278,32 forintról 278,61 forintra erősödött. A jent 2,4690 forinton jegyezték, szemben a szerda esti 2,4654 forinttal. Az euró 1,1648 dolláron forgott csütörtök reggel, napi szinten 0,08 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,09 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1639 frankot ért. Egy dollárért 0,9992 frankot kértek, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,08 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 112,75 jent ért. 
Szerző
Témák
forint euró dollár

Ötvenmilliárdot pumpál a kormány határmenti gazdasági programokba

Publikálás dátuma
2018.07.18. 21:57
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kabinet, amelynek tagjai nem szavazták meg az otthonápolási díj emelését, jövőre tízmilliárdokat költ vajdasági, kárpátaljai és erdélyi projektekre.
A szerda este publikált Magyar Közlönyből derül ki, hogy a kormány 2019-ben 50 milliárdos, vissza nem térítendő forrást, illetve kamattámogatást ad határmenti gazdaságfejlesztési stratégiákra – konkrétabban vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, erdélyi és felvidéki programokra.
A kormányhatározatból az is egyértelműen kiolvasható, hogy ebből a pénzből építenek fel majd mindent: a külügyminisztérium tárcaközi együttműködésben kell kialakítsa és működtesse forrásokat kiosztó intézményrendszert, sőt, a külügy hozza majd létre a stratégiák megvalósításához tanácsokat adó,  a pénz felhasználását véleményező tárcaközi testületeket is. Mindehhez 20 új dolgozót is felvehetnek, akik segédkeznek a munkában. A határozatot Orbán Viktor írta alá. Döntésével önmagának is ellentmond, hiszen éppen Orbán nyilatkozott úgy Kötcsén, hogy újabb pénzügyi krízis közelít Európa felé, és itthon is be kell húzni a féket, nem fog csak úgy 10-20 milliárdokat adni a miniszterei kérésére különféle fejlesztési programokra.  Az 50 milliárdos döntés ráadásul azután született, hogy a kormánypárti parlamenti képviselők egyszerűen lesöpörték az asztalról a kezdeményezést, hogy az otthonápolás jelenlegi 52 ezres havi díja legalább a minimálbért elérje. Ami éves szinten 6-7 milliárdos pluszt jelentett volna a költségvetésnek.
Szerző