Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.
A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.
Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
