Hungarian Air Force: az amerikai elnököket koppintja Orbán

Publikálás dátuma
2018.07.18. 20:53
Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) és feleségét, Lévai Anikót (b) Ofir Akunisz izraeli tudományos-tecnológiai és űrkutatási mini
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Szürke, Hungarian Air Force-feliratú repülővel érkezett meg Tel-Avivba Orbán Viktor. A járatszám azonos a honvédség egyik tavaly vásárolt Airbusával, ami hangsúlyozottan nem kormánygép.
Masszív és méltóságteljes Airbusból szállt ki szerdán délután Orbán Viktor és felesége a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A szürke gép oldalán a Hungarian Air Force felirat látható, a miniszterelnöki antréról készült, Orbán Facebook-oldalán megosztott videónpedig a járatszám is látszik: 605. 
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Honvédség tavaly vásárolt két Airbus-szállítógépet, az egyik (az A309-es jelzésű gép) esetében pedig a 605-ös járatszám is megegyezett. Azt korábban a honvédelmi tárca és kancelláriaminiszterként még Lázár János is határozottan cáfolta, hogy kormányzati gépeket vettek volna, a minisztérium szerint katonai, egészségügyi és polgári feladatokra használt gépeket szereztek be.
Levélben kerestük meg Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, és ha igen, miért használják diplomáciai utakra a honvédség repülőjét, miért nem valamelyik kereskedelmi járat első osztályán utazott a kormányfő. Ha érkezik reakció, frissítjük cikkünket.  Orbán érkezése mindenesetre az amerikai államfők gyakorlatát másolja, hiszen az aktuális elnök mindig az American Air Force One különleges védettségű repülőn utazik külföldre. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.19. 11:00

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18. 16:16

Fotó: OZAN KOSE / AFP
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.

Fotó: TREVOR SAMSON / AFP

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.07.26. 17:42
A fiatal Mandela
Fotó: Wikipedia
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjeként
Fotó: AFP
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítélték
Fotó: AFP
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ült
Fotó: AFP
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedését
Fotó: AFP
1990-ben szabadon bocsátották
Fotó: AFP
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapján
Fotó: AFP
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-ban
Fotó: AFP
1994-ben elindult az elnökválasztáson
Fotó: AFP
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnöke
Fotó: AFP
A líbiai vezetővel, Moammer Kadhafival
Fotó: AFP
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkel
Fotó: AFP
Jasszer Arafat palesztin vezetővel
Fotó: AFP
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizálták
Fotó: AFP
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodott
Fotó: AFP
II. János Pál pápával 1995-ben
Fotó: AFP
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve Wonderrel
Fotó: AFP
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásán
Fotó: AFP
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt meg
Fotó: AFP
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogát
Fotó: AFP
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életéről
Fotó: AFP
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követte
Fotó: AFP