A „Stop Soroson” túl hat új eljárás indult Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2018.07.19 15:13
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker egy 2015-ös, rigai találkozón
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Uniós bírósághoz fordul Brüsszel az energiahálózati díjakat szabályozó magyar jogszabály ügyében; a kormánynak felelnie kell a harmadik országból érkező állampolgárok munkajogi sérelmei, sőt, a tengeri közlekedés szabályainak megsértése miatt is.
Egymást érik a magyar kormány politikája miatt kirótt kötelezettségszegési eljárások: alig derült ki, hogy a Brüsszel eljárást indított a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, és már bírósági szakaszban van a hazai menekültügyi szabályozás kapcsán indított vizsgálat – az Európai Bizottság most fél tucat másik ügyben is kérdőre vonja Magyarország vezetőit.
Az EB az Európai Unió Bíróságához fordult a hazai energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok miatt, ami szerintük kizárnak bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak számításából – másrészt, korlátozzák a piaci szereplők azon jogát, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjenek a hálózati díjakra vonatkozó határozatokról.
Brüsszel – más országok mellett – Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított további öt ügyben, így légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
Utóbbi pont kapcsán Brüsszel felszólító levelet küld az Orbán-kabinetnek: szabálysértésnek tekintik, hogy magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon – még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát. Jogsértő az is, hogy a magyar állam – 15 más uniós tagállamhoz hasonlóan –nem számolt be arról, hogyan ültette át saját jogszabályi rendszerébe a nem uniós állampolgárok beutazásának és tartózkodásának uniós irányelveit; ez azokra vonatkozik, akik tanulni, kutatni, esetleg diákcsereprogram keretében érkeznek az országba. 
Az uniós bizottság Magyarországnak és másik kilenc tagállamnak küldött felszólító levelet, amiért azok nem végezték el az úgynevezett TACHOnet rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó teszteket. Mint közölték, a TACHOnet egyik fő célja annak ellenőrzése, hogy a különböző tagállamok nem állítanak-e ki két vagy több engedélyt ugyanazon gépjárművezetőnek. Noha a tagállamok csatlakoztak a rendszerhez, nem végezték el sikeresen az előzetes teszteket, amelyek kimutatnák, hogy a kapcsolódás megfelel-e a műszaki követelményeknek.  
Magyarországnak és a többi tagállamnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a felvetett érvekre. Ellenkező esetben az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat, írja az MTI.
2018.07.19 15:13
Frissítve: 2018.07.20 12:19

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09

Szkripal-ügy: valaki orosz zászlót tett a Salisbury katedrálisra

Publikálás dátuma
2019.02.17 20:33

Fotó: AFP/ CHRIS J RATCLIFFE
A zászlót vasárnap vették észre és gyorsan eltávolították. A történteket még vizsgálják.
Egy orosz zászlót vettek észre vasárnap reggel a katedrálison Salisburyban, abban a városban, ahol csaknem egy éve, tavaly márciusban idegméreg-hatóanyaggal merényletkísérletet követtek el a 66 éves Szergej Szkripal ellen – írja a CNN. A zászlót, ami miatt a lakosok és a helyi képviselők is felháborodásuknak adtak hangot a közösségi oldalakon, gyorsan eltávolították.
Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz–amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott. A tavalyi mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Szeptember 5-én két orosz férfit vádoltak meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást. 
2019.02.17 20:33