Kötelezettségszegés menetrend szerint

Publikálás dátuma
2018.07.19. 17:15
Képünk illusztráció
Fotó: Alekszej Vivitszkij / AFP/Sputnik
Egy sor európai uniós irányelvet, az EU-Szerződés bizonyos cikkeit és az EU Alapjogi Chartáját is sértheti a „Stop, Soros!” törvénycsomag. Ezért az Európai Bizottság (EB) csütörtökön felszólító levél elküldésével – ahogy azt lapunk korábban valószínűsítette – kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar hatóságok két hónapot kaptak arra, hogy válaszoljanak a brüsszeli aggodalmakra.
 Az uniós testület indoklása szerint a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy felvehessék a kapcsolatot az érintett nemzeti, nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphassanak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról- és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. A „Stop, Soros!” egyúttal korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, mert a büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a tranzitzónákat. Mindez szemben áll az EU-szerződés egyes cikkeivel, a szabad mozgásról szóló irányelvvel és az Unió Alapjogi Chartájával. Az EB szerint sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet az, hogy az új jogszabály és a vonatkozó alkotmánymódosítás kimondja: a menedékjogra való jogosultság csak azokra a személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Ilyen indok nem szerepel az uniós jogban, és a kvalifikációs irányelvvel, valamint az EU Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot – áll a hivatalos indoklásban. A bizottsági közlemény utal a Velencei Bizottságnak és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának június végén közzétett közös véleményére az új jogszabályról és alkotmánymódosításról. Rámutat: elemzésükben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált rendelkezések sértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni. Az EB csütörtökön egy másik, migrációval kapcsolatos ügyben is döntött. A kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszának megfelelően, az EU Bírósága elé citálta Magyarországot, mert a menekültügyi szabályozása évek óta nem felel meg az uniós jognak. Az uniós testület először 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást, majd többszöri adminisztratív és politikai egyeztetést követően, 2017. decemberében második szakaszba léptette a folyamatot. Mivel a magyar hatóságok továbbra sem tudták eloszlatni a brüsszeli aggályokat, az EB úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A bírósági ítéletre legalább egy-másfél évet kell várni. A brüsszeli grémium kifogásolja egyebek mellett a külső határokon létesített tranzitzónák működését. A magyar szabályozás csak ezekben a zónákban, korlátozott számú személy és túl hosszú várakozási idő után teszi lehetővé a migránsok számára a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek. Magyarország nem tartja tiszteletben azt sem, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban. Emellett nem teszi lehetővé, hogy a migránsok menedékkérelmet nyújtsanak be az ország területén. A menedékkérők meghatározatlan ideig tartó fogva tartása a tranzitzónákban sérti a befogadási irányelvben meghatározott uniós garanciákat. Bizottsági vélemény szerint a magyar szabályozás az EU visszatérési irányelvének sem felel meg, mert a kiutasítási határozatokban nem tüntetik fel a jogorvoslati lehetőségeket, és a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül irányítják el, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét. 

Félszáz vitatott ügy

Az Európai Bizottság friss kimutatása szerint 2017 végén 48 kötelezettségszegési eljárás folyt Magyarország ellen. 2016-ban 57, 2015-ben pedig 38 ilyen eljárás volt folyamatban.
A tavaly indított 24 kötelezettségszegési eljárásból hét foglalkozott belső piaci, adó- és vámügyi, iparpolitikai ügyekkel, hat környezetvédelemmel, öt közlekedéssel és mobilitással, három-három jogérvényesüléssel és fogyasztóvédelemmel, illetve egészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal.
2017-ben vonta kérdőre az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény (Lex CEU) és a civiltörvény miatt Magyarországot. Tavaly ítélt Magyarország ellen az Európai Bíróság az ominózus kvótaperben, megállapítva, hogy az EU vonatkozó döntése törvényes volt. Ezt egy újabb bírósági per követte, amit azért indított a brüsszeli végrehajtó testület, mert a kvótahatározatot nem hajtotta végre a magyar kormány.
Tavalyi teljesítményével Magyarország az EU28-ak középmezőnyében van, pontosabban a 12. helyet foglalja el. Tavaly a legtöbb kötelezettségszegési eljárást Portugália ellen (46), a legkevesebbet Olaszország ellen (12) indította az Európai Bizottság.

Rétvári uniós adományokat osztva szidta Brüsszelt

Publikálás dátuma
2018.07.19. 16:08
Rétvári Bence bírálja az EU-t, mögötte az uniós forrásból származó adományok
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az Európai Unió inkább támogatja az illegális bevándorlást, mint a rászoruló családokat – mondta a államtitkár Kismaroson, miközben EU-forrásból származó élelmiszer-adományt adott át a rászoruló családoknak.
A politikai skizofrénia iskolapéldáját mutatta be Rétvári Bence államtitkár Kismaroson: a térség országgyűlési képviselője sajtótájékoztató keretében osztott ki élelmiszercsomagokat hátrányos helyzetű családoknak, és egy levegővel bírálta a rászorulóknak hátat fordító Brüsszelt.   
Eközben egy óriási molinó hirdette a háta mögött, hogy az élelmiszercsomagokat a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) 18,2 milliárdos keretéből vették, (amire főként az Európai Unió adott pénzt). Azt ugyan a parlamenti államtitkár is elismerte, hogy a program uniós és hazai támogatással valósult meg – a portfolio.hu korábbi cikke szerint az EU közel 94 millió eurót, a magyar kormány 16,6 millió eurót adott a közösbe –ám ettől függetlenül bátran állította, hogy az unió inkább az illegális bevándorlást, mint a rászoruló, szegény családokat segítené.
Az államtitkári beszámoló szerint eddig országosan 250 ezer csomagot adtak át a rászorulóknak , ami 2500 tonna élelmiszert jelent. A családok támogatásánál a gyermekek hároméves kora a határ, alatta csomagot kapnak a családok, a korhatár felett pedig szociális gyermekétkeztetésben részesülnek, írta a sajtótájékoztató kapcsán az MTI. Rétvári arra is kitért, hogy a korábbi 29 milliárd helyett 79 milliárdra emelték gyermekétkeztetésre szánt keretet, a hajléktalanoknak pedig 750 tonna élelmiszert osztottak ki (valószínűleg akkor, amikor nem életvitelük miatt vegzálták éppen őket a rendőrök).   
Az RSZTOP keretből zajló élelmiszerosztás ez európai csalás elleni hivatalt (OLAF) is érdekli: korábban a 24.hu írta meg, hogy az OLAF előzetes eljárásban vizsgálja, történt-e csalás vagy szabálytalanság az uniós projekt hazai megvalósításánál. 
Szerző

LMP: Szélt megfenyítették, Sallait újra szeretik - hosszú távú átrendeződés kezdődött

Publikálás dátuma
2018.07.19. 13:58

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A nyáron még lesz sok szaggatás, de szeptemberre rendezzük sorainkat - bizakodott még egy június végi pártrendezvényen Ungár Péter. Az LMP-s politikusnak csak akkor van igaza a többesszám használatában, amennyiben általánosságban gondolt a párt tagságára és tisztségviselőire - ugyanis egyelőre nem tudni, ki él túl a jelenlegi "zöldpolitikusok" közül. Két mai példa: az LMP etikai bizottsága három évre eltiltotta a Szél Bernadettet mindenféle pártisztség viselésétől, illetve kizárta a választások véghajrájában visszalépő Kassai Dánielt. 
Nem bánom, hogy az LMP kizárt. 2011-ben azért csatlakoztam a párthoz, mert azt ígérte: meghaladja a jobb és baloldali szembenállás. Mára kiderült, hogy erre a magyar társadalom nem vevő, az LMP mégsem változtatott a politikáján. Úgy tűnik, mintha nem akarná leváltani a kormányt,

kesergett Kassai Dániel.

Hogy mi mozgatja az etikai bizottságot arról csak találgatni lehet. De támpontokat mindkét említett eset adhat. Kassai kizárásának indoklását a grémium nem eresztette túl bő lére, mondván, az LMP politikusa megsértette a párt alapszabályának több pontját. Részletekbe az "ítélet" nem bocsátkozott. Bűne az volt, hogy a XVIII. kerületben, ahol 2014-ben mindössze pár tucat szavazattal vesztett az LMP-s Kunhalmi Ágnes, most visszalépett, így biztosítva az ellenzéki győzelmet. Kassait a Hadházy Ákossal "heves szakmai beszélgetést" folytató Sallai Róbert Benedek, illetve Barta Ferenc panaszolta be (utóbbi Zuglóban indult volna, csakhogy az utolsó pillanatban kiderült, hogy a Fidesz is gyűjtött számára ajánlásokat). Szél Bernadett szintén az ellenzéki együttműködés híve volt - más pártok vezetői szerint mindenképp. Azaz a torolás célja, hogy az LMP-t távol tartsa más formációktól - a jövőben is.  
Csak éjjel kaptam meg az LMP etikai bizottságának döntését és próbálom értelmezni próbálja annak tartalmát. Mindenesetre már most látszik, hogy a jövővel kapcsolatban fontos és felelős döntéseket kell meghoznom. Ehhez nyolc év megállás nélküli küzdelem után időre van szükségem,

kommentálta az etikai bizottság határozatát Szél Bernadett.

A Szél elleni büntetőhatározat még valamire rávilágít, nevezetesen arra, hogy az LMP-ben egy hosszútávra tervező sorcsere zajlik. Az etikai bizottság lényegében csak attól tiltotta el az LMP másfél hónapja újraválasztott társelnökét, hogy három éven át megint pozícióért jelentkezzen, mandátumát kitöltheti. Ebben forrásaink szerint az a ráció, hogy várhatóan nem lesz ordító siker sem az EP-, sem az önkormányzati választás, így ennek felelősségét Szélre lehet nyomni. Viszont mivel a párt másfél évente tart tisztújítást, Szél még a választásokra sem "jöhet vissza".  Hogy kinek söpörheti tisztára a terepet az etikai bizottság (ha egyáltalán), arról szórnak a vélemények. Egyrészt a grémium úgy döntött, hogy megváltoztatja Sallai Róbert Benedek kizárásról szóló határozatát ( amelyet azután hozott, hogy az LMP-s politikus tettlegességig fajuló vitába keveredett Hadházy Ákossal), és csak a pártpozíciók viselésétől tiltja el egy időre. Sallait egy körhöz sorolják az LMP másik társelnökével, Keresztes Lászlóval, aki nyíltan meghirdette a jobbra nyitást (megjegyzendő: az LMP baranyai tábora korábban is Schiffer függetlenségi szerette). Illetve különböző percepciók szerint a pártban egyre nagyobb befolyása van Pálvölgyi Miklós elnökségi tagnak, aki a Schiffer és Társai ügyvédi dolgozott partner-ügyvédként.
Szerző
Frissítve: 2018.07.19. 13:59