A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava közérdekű adatigénylése nyomán közölte: a magyar kormányfő 2017-ben 67 napot töltött hivatalos kiküldetésben külföldön, a 33 úti cél túlnyomó többsége pedig valamelyik európai ország volt.
Úgy tűnik azonban, a kontinensen kívüli utak fontosabbak voltak a kabinet számára, a legnagyobb delegációk ugyanis Törökországba, valamint Távol-Keletre kísérték el a kormányfőt. Amikor például Orbán Viktor tavaly nyáron Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott, a magyar miniszterelnököt 69 fős kíséret vette körül. Ugyanígy igen népes (54 fős) volt a magyar delegáció tavaly szeptemberben, amikor a miniszterelnök Vietnamba látogatott. Grúziában 51 fős volt a delegáció, Kínában 38 fős, míg az európai utak esetében jellemzően csak 15-20 fős. Lapunk kikérte a delegáció tagjainak nevét is, ám a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium ezeket az adatokat nem adta ki.
A külföldi utak során hivatalosan a repülőjegyekre költötték a legtöbbet, a 2017-es év során 255 millió forintot. Ezt kiegészítette a 49 millió forintos szállásköltség, valamint a 2,5 millió forintos tolmácsolási költség. A delegációk tavalyi 6,6 millió forintot számoltak el napidíjként.
Idén feltehetően valamivel kisebb lesz a külföldi utakra költött összeg, a májusi bolgár útig ugyanis összesen 65 millió forintot fordítottak Orbán Viktor és delegációjának utazásaira. Ebből 56 millió forint ment repülőjegyre, 5,3 millió szállásra és 1,1 millió forint napidíjra. A legnagyobb, 38 fős delegáció Szerbiába ment, még márciusban.
Korábban egyébként kikértük a Földművelésügyi Minisztérium utazási adatait is. A tárca először 15 nappal meghosszabbította a közérdekű adatigénylés határidejét, majd az újabb határidő lejártakor azt közölte: 9776 forintot kér azért, hogy kiadja a kért információkat. Lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely megállapította, hogy ha valóban többletmunkával járt volna az adatok előállítása, akkor azt már 15 napon belül tudniuk kellett volna. Végül arra kötelezték a tárcát, hogy ingyen adják át a kért adatokat. Ezek szerint Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter 2017-ben 20 alkalommal utazott külföldre, 64 napot töltött más országban, összesen 3,7 millió forintért.
- Nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik repülési mód az olcsóbb, ez ugyanis számtalan tényezőtől függ – mondta Márványi Péter repülési szakújságíró, aki szerint az Airbus gépek beszerzésekor azt közölték, eleve multifunkcionális célokra vették azokat. - Ha valóban használják katonai célokra is, akkor racionális döntés, hogy az állami vezetők is igénybe vehetik. A kereskedelmi gépekre vett jegyek ugyan kevesebbe kerülnének, de bizonyos helyekre nincs olyan járat, amely megfelelő lenne egy politikai delegáció szállítására – fogalmazott a szakértő. Szerinte a legdrágább megoldás egy különgép bérlése lenne. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ő még nem hallott arról, hogy katonai célokra is felhasználták volna a gépeket, az pedig gazdaságosság szempontjából mindenképpen előnytelen lenne, ha a két repülő egyikét kizárólag kormánygépként használná a kabinet. K. T. - L. T.
