Az árfolyamok manipulálásával vádolja Trump az EU-t

Publikálás dátuma
2018.07.20. 16:33
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Nicholas Kamm / AFP
Az amerikai elnök bírálta a Fed kamatemelését is.
Donald Trump amerikai elnök az árfolyamok manipulálásával vádolta meg az Európai Uniót és Kínát pénteki Twitter-bejegyzéseiben, egy interjúban pedig az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési politikáját kritizálta – írja az MTI. Mikroblog-bejegyzésében az elnök leszögezte: „Kína, az Európai Unió és mások manipulálják valutájukat és csökkentik kamatlábaikat, miközben az Egyesült Államokban emelkednek a kamatok, a dollár minden egyes nap erősödik, és csökken versenyképességi előnyünk”.
Donald Trump pénteken arra is késznek mondta magát, hogy a Kínából származó valamennyi importtermékre védővámot vessen ki. A főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozó CNBC televízióban pénteken reggel sugárzott interjújában vetette fel, hogy akár 500 milliárd dollár értékű kínai árura is kész védővámot kivetni. Az Egyesült Államok tavaly mintegy 505 milliárd dollár értékű kínai árucikket importált. A CNBC-interjúban Trump – elismerve, hogy kritikája aggodalmakat kelthet –, bírálta az Egyesült Államokban a jegybank szerepét ellátó Fed (szövetségi tartalékrendszer) kamatemelést is. Mint fogalmazott: „nem tetszik, hogy miközben mi oly sokat áldozunk a gazdaságra, a kamatlábak emelkednek”. A februárban kinevezett új Fed-vezető, Jerome Powell a múlt héten egy rádiós interjúban arról beszélt: nem számít arra, hogy a Fehér Házból nyomást gyakorolnak a Fed döntéseire. „Munkánkat szigorúan nem politikai megfontolások szerint, hanem részletes elemzésekre támaszkodva végezzük” – mondta akkor Powell, leszögezve, hogy a kormányzatból soha senki nem próbálta befolyásolni őt. Donald Trump pénteki interjúja után Lindsay Walters, a Fehér Ház egyik szóvivője sietett kifejteni, hogy az elnök tiszteletben tartja a Fed függetlenségét. „Régóta ismert az elnök kamatpolitikával kapcsolatos véleménye, és mai megjegyzése csupán e régi álláspontja megerősítése volt” – közölte a szóvivő.
Szerző

Sokan megsérültek egy késelésben egy lübecki buszon

Publikálás dátuma
2018.07.20. 15:56

Fotó: AFP
Tizenketten könnyebben, ketten súlyosan sebesültek meg.
Tizenketten könnyebben, ketten pedig súlyosan megsebesültek egy távolsági buszon történt késes támadásban a németországi Lübeckben – írja az MTI a Bild című lap beszámolója alapján. A rendőrség egyelőre nem erősítette meg a Bildnek, hogy a támadás sebesült áldozatokat követelt volna. A helyi Lübecker Nachrichten című lapnak a rendőrség úgy nyilatkozott, hogy halottja egészen biztosan nincs a támadásnak. A busz Lübeck Kücknitz nevű városrészében egy buszmegállónál állt meg, a rendőrök nagy erőkkel vonultak ki, és lezárták a környéket. „Az utasok sikoltozva ugráltak le a buszról. Szörnyű volt. A tettesnél konyhakés volt” – mondta el egy helyi lakó a helyi újságnak. „Az egyik áldozat éppen át akarta adni a helyét egy idős hölgynek, amikor a támadó mellbe szúrta. Vérontás volt” – nyilatkozott egy utas. Szemtanúk elmondása szerint egyetlen elkövető volt, aki a földre dobta a hátizsákját, majd kést rántott, és a Travemündébe tartó busz utasaira támadt. A busz vezetője azonnal megállította a járművet, kinyitotta az ajtókat, és így az emberek le tudtak menekülni a buszról. Szemtanúk mondták azt is, hogy a földre dobott hátizsák füstölt. Egyikük a lapnak azt is elmesélte, hogy éppen a közelben volt egy járőrautó, és a rendőrök észrevették, hogy mi történik, és a támadót őrizetbe vették. Az LN úgy tudja: az elkövető egy harmincas évei közepén járó iráni férfi. Az Independent a rendőrség szóvivőjének közlése alapján azt írja, a gyanúsítottat letartóztatták, jelenleg a támadás körülményeit próbálják feltérképezni. További információkat későbbre ígértek.
Szerző
Frissítve: 2018.07.20. 16:20

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20. 15:27

Fotó: Michael Klimentyev / AFP
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
Témák
USA Oroszország
Frissítve: 2018.07.20. 16:22