„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

„Csakazértis” életben maradnak

Publikálás dátuma
2019.01.23 09:00
Balogh Ödön a kezdet kezdetétől, majd tíz éve a biofaluban dolgozik. Van saját háza, de ideje nagy részét a kazán melletti kis s
Fotó: Népszava/ Vajda József
Hernádszentandrás a legszegényebb abaúji községek egyike, de már a legjobb éttermek keresik biotermékeiket. Az út göröngyös, s gáncsoló lábakból is van elég.
Takaros filagória, csiszolt padok, rendbe tett fű, a levendulabokrok pedig megmetszve várják a tavaszt. Pár méterrel arrébb, egy másik porta: szél-zúzta ablakaiban tépett karácsonyi füzér, bentről zene süvít, a ház háromféle színben „pompázik”, narancssárgában, lilában és citromban. Két, ikonikus pillanatkép arról a faluról, amelyik kilenc évvel ezelőtt úgy döntött: nem hagyja magát belesüppedni a peremvidéki iszapba, s kirángatja addigi apátiájukból az ott élőket. Hernádszentandrásé egyfajta sikertörténet. Itt-ott kudarcokkal tarkítva. A Miskolci Egyetemen politológusként végzett polgármester, Üveges Gábor fejéből pattant ki a gondolat: hosszú távon is életképes, önfenntartó falut kell faragni az alig több négyszáz pár száz lelkes településből. Ehhez először a kisközösséget kellett újjáépíteni. Olyan programokat szerveztek, amelyek érdekelték a helyieket, elkezdtek egymással beszélgetni, újra felvették a kapcsolatot azok, akik régóta már csak a köszönés szintjén léteztek egymás mellett, esténként magukra csukva a kaput. Csak ezután kezdődhetett meg a konkrét munka, „BioSzentandrás” felépítése. Fóliasátrakkal indultak, ma már nemcsak ezekben, hanem polikarbonát anyagú, locsoló és csöpögtető rendszerrel ellátott melegházakban állítják elő a palántákat, amiket aztán két és fél hektáros területükre kiültetnek. A betakarított fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket saját feldolgozóüzemükben mossák aprítják, passzírozzák, hőkezelik, s mindenféle tartósítószerektől menetesen zárják üvegekbe.
– Tévhit, hogy a bioélelmiszereket csak aranyáron lehet értékesíteni, s ezek csak a gazdagok számára elérhetőek, a szegényeknek pedig nem marad más, mint a hipermarketek olcsó, tömeggyártásban előállított, vegyszerekkel kezelt tucatáruja – mondja Üveges Gábor. Ehhez viszont nélkülözhetetlen az együttműködés, és az, hogy valami fejben változzon meg igazán. Hisz abban, hogy térségének komoly kitörési pontjai lehetnek a „Miskolc-Kassa tengelyen”, ha nem adja fel, és nem adja el a jövőjét – teszi hozzá. A polgármester szavai szerint az élelmiszerek piaca az elkövetkező néhány éven belül nagyon meg fog változni, s egyre nagyobb lesz az igény arra, hogy mindenki egészséges élelmiszerhez jusson. A 22-es csapdája, hogy a termelői oldalról ezt egyre nehezebb lesz kiszolgálni: kevés az ember, a jól dolgozni tudó és akaró pedig még kevesebb. Ez a magyar valóság.
– Nyugaton azt látjuk, hogy ha van egy innováció, mint amilyen a mi biofalunk, akkor ott az állam, a bankok, a helyi közösség, és mind az ötlet mögé áll, ha kell, rugalmasan ehhez igazítja a jogszabályokat, úgymond kiszolgálja a jót akarókat. Nálunk ez majdhogynem fordítva működik, és közben csodálkozunk, hogy nincs vállalkozó kedv – mondja keserűen a polgármester. Pedig a BioSzentandrás-projekt már indulása után nem sokkal rangos díjakat nyert, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ennek ítélte az Új Nemzedék díjat, nem sokkal később pedig Béccsel együtt Európai Territoria Innovációs Díjat kapott, majd 2015-ben ott volt Európa legjobb szociális innovációi között Milánóban. Több EU-s forrást is szereztek a folyamatos fejlesztésekhez, s közben a csapat is formálódott.
Ám majdnem az egész nagy terv dugába dőlt, miután Üveges Gábor előbb 2012-ben, majd 2014-ben is nyílt levelet írt Orbán Viktornak. Előbbiben többek között azt kifogásolta, hogy a kormány intézkedésének köszönhetően egy 500 fő alatti település – több mint ezer község – első embere alig vihet haza több pénzt családjának, mint egy általa foglalkoztatott közmunkás, miközben a nagyvárosok vezetőinek jövedelmi viszonyai kiugró mértékben javultak. A két évvel későbbi levélben pedig kijelentette: a kormány politikájának eredménye az ötlettelenség, a sematikus, működésképtelen elméletek sokasága, a faképnél hagyott vidék, s a romantikus 80-100 évvel ezelőtti múltba révedés. Noha számított egyfajta megtorlásra – kapott is fenyegetéseket szép számmal –, az eszébe sem jutott, ami 2015-ben bekövetkezett: a kért száz közfoglalkoztatott helyett nulla létszámra kaptak keretet.
– Felrendeltek a Belügyminisztériumba, ahol barátilag megsúgták: megnyilatkozásaimkor jobban kellett volna hangsúlyoznom a közfoglalkoztatás szerepét a BioSzentandrás-programban, elvégre ennek köszönhető, hogy egyáltalán beindult a munka – idézi fel. Azt válaszolta, ebből nem csinálhatnak presztízskérdést, ez nem róluk szól, sokkal inkább azokról a szerencsétlen sorsú emberekről, akiknek a jövője múlhat ezen, elvégre az a fontos, hogy működjön végre valami jó ebben az abaúji, elfelejtetett kistérségben. Feltételeket szabtak: többé közmunkást nem vonhattak be a bioprogramba, s kötelezték a falut egy szociális szövetkezet alapítására, másképp nem kaptak támogatást. Mára lett ugyan szociális szövetkezetük, felállt az üzleti modell, a támogatásokat illetően ugyanakkor nincsenek a „jó térfélen”. Az elmúlt években minden követ megmozgattak, hogy önfenntartó legyen a program, s ne válhassanak a politikai zsarolás eszközévé, s ne sújthasson le rájuk a "párt ökle." Ezt az idilli állapotot egyelőre nem érték el. A biofalu tíz alkalmazottjából ötöt tudnak eltartani a saját bevételeikből, a többiek a szociális szövetkezetben, pályázat által támogatott munkakörben dolgoznak. Paradicsomlekvárral, paprikakrémmel, kökény- és csipkelekvárjaikkal, gyógynövényszörpökkel, valamint szárított gyógy- és fűszernövényekkel hódítanak piacokat. Minőségi termékeik iránt nagy a kereslet, a mennyiség többszörösére is igény mutatkozik. Nagy a fluktuáció, az elmúlt kilenc évben például öt kertészeti vezetőt „fogyasztottak” el, de mostanra talán megtalálták az igazit. Balla Orsolya természetvédelmi szakmérnök – akit még Gödöllőn, Ángyán József „fertőzött meg” a föld szeretetével mielőtt felszámolták volna az intézetét – fiatal, de harcedzett: egy évig Ausztráliában dolgozott egy farmon, másfél évig volt a balassagyarmati füvészkertben, de eltöltött időt a babatpusztai biokertészetben is. Bő két évvel ezelőtt autózott át Hernádszentandráson, megtetszett neki a falu hangulata, így telefonált, hogy akad-e számára munka? Akkor nem, de két hét múlva már nyitva állt a kapu, s azóta is ez a törékenynek tűnő, de határozott, elszánt nő „szabja ki” a biofalu aktuális profilját, haladva a korszellemmel. Egyre több az úgynevezett minizöldség – ezeket imádják a séfek, így ott vannak Miskolc, sőt, távolabbi vidékek kiváló éttermeiben. Ottjártunkkor már kibújtak az üvegházban a bébicéklák, harsogott a zöldborsó hajtás, s föld alatt pihent a fekete színű sárgarépa.
A roma Balogh Ödön – aki a kezdet kezdetétől a biofaluban dolgozik – szinte gyerekeiként gondozza ezeket. Van ugyan háza a faluban, de az ideje nagy részét a kazán melletti kis szobában tölti, elvégre a melegházakat éjszaka is fűteni kell. Egy kicsi ágy, asztalka, tévé és egy lámpa a birodalma, no meg az egész nagy kert, amelynek ágyásfalait ő maga fonta vesszőkből, s amelynek szinte minden növényét közelről ismeri. Hogy menyire részévé vált mindaz, amivel lassan kilenc éve sikerül megkeresnie a kenyerét, mi sem bizonyítja jobban, mint az ízlésében végbement változás. Balogh Ödön korábban csak a paprikát meg a paradicsomot szerette, azt is leginkább szalonnával, meg kenyérrel. Ma pedig már ott van a kedvencei között a brokkoli, a spenót, az édeskömény, sőt, akár a thai bazsalikom is – ha létezik helyi gasztroforradalom, ő mindképp a zászlóvivői közé tartozik.
2019.01.23 09:00
Frissítve: 2019.01.23 09:00

Benkő Tibor: hisztériakeltés zajlott a Honvéd kórház kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.23 08:10

Fotó: /
A honvédelmi miniszter a közvélemény szándékos megtévesztéséről beszélt a kórházi dolgozók bezupálását emlegetve. Az érintettek korábban öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék: vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a kórházat.
Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.

Bárhova kirendelhetőek lesznek

A miniszter hangsúlyozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása, a honvédelmi tárca vezetése számára pedig fontos valamennyi dolgozójának - legyen katona vagy polgári foglalkoztatott - megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése.  Kérdés, hogy a megbecsülésről szól az, hogy a munkáltató a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Inkább a kontroll igényére, mint a megbecsülésre utal az is, hogy az újonnan átsorolt korábbi dolgozóknál – a katonákhoz hasonlóan – bizonyos esetekben korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. 
A kórházi dolgozók ráadásul öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék, mennek  vagy az új feltételeket elfogadva maradnak az intézménynél. Az átsorolást nem vállalta a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt távozott az intézménytől; a koraszülött részleg távozásától függetlenül működőképes maradt 
2019.01.23 08:10