Baráti szabálykönnyítések

Egységes ellenzéki tiltakozás mellett az országgyűlés kormánypárti többsége pénteken elfogadta az atomblokkok engedélyezési szabályainak lazítását. Így immár lehet gazdasági kapcsolat az engedélykérő-építtető és az anyagot véleményező „független” szakértő között. Ezen túlmenően egyéni szakértők mellett az őket tömörítő szervezeteket is bevonhatják a folyamatba. Az ügy háttere, hogy épp most zajlik a Paks 2-es beruházás több százezer oldalas létesítési engedélykérelmének beadási hajrája. Ehhez képest viszont a kusza összefonódásokkal teli hazai energiaiparban kevés az összeférhetetlenségi szabályoknak eleget tevő, vagyis az energiacégekkel semminemű kapcsolatban nem álló szakértő. Környezetvédők mindazonáltal erőteljesen bírálják az Orbán-kabinet által az elmúlt időszak során amúgy is jelentősen könnyített nukleáris engedélyezési szabályok további lazítását. A múlt héten szintén az egységes ellenzéki tiltakozás ellenére fogadta el a parlament az állami vagyontörvény módosítását is. Ennek egyik pontja szerint a kormány az eddig tételesen felsorolt állami jogosultak helyett bárkit kinevezhet az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlói székébe. Az ellenzék szerint ezzel az Orbán-kormány lehetőséget biztosít arra, hogy a Fidesz-KDNP baráti körök kezébe játssza át szinte a teljes állami vagyont. A kabinet viszont azzal védte az indítványt, hogy az ellenzék szerinte eleve rosszhiszeműen viszonyul a jogosultak körének kibővítéséhez. A Jobbikkal kiegészült kormánypárti többség elfogadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - eredetihez képest erősen kilúgozott - hatáskör bővítését is. Eszerint hatóság mostantól a fogyasztók nagy tömegét érintő ügyekben közérdekű jogi eljárást indíthat a piaci szereplők ellen és az energiastatisztikákat is az intézmény készítheti. Az ellenzéki bírálatokat követően a végső változatból ugyanakkor kikerült a hatóság vezetőinek jelentős béremelése és a dolgozók javadalmazási követelményeinek lazítása is.
Szerző
Frissítve: 2018.07.23. 14:09

Visszakaphatja régi formáját a Toblerone

Publikálás dátuma
2018.07.21. 16:10

Fotó: Shutterstock
A vásárlók kiakadtak a 2016-os átalakuláson, ám hamarosan viszont láthatják a megszokott kiszerelést.
A tervek szerint újra az eredeti formájában (vagyis 150 helyett 200 grammos kiszerelésben, hagyományos alakjában) árulja majd a Toblerone csokoládét a gyártó – írja a BBC. A jelenlegi formát még 2016-ban vezették be, a döntést pedig azzal indokolták: a megnövekedett költségek miatt vagy árat kell emelniük, vagy kevesebb lesz a csokoládé, ők pedig az utóbbi mellett döntöttek. A változás után sok vásárló csalódottságának adott hangot, voltak, akik egy biciklitárolóhoz hasonlították az édességet.
Az amerikai Mondelez International most tudatta: az új forma nem volt „tökéletes hosszú távú válasz” az ügyfeleknek. Arra a kérdésre, hogy az eladások visszaesése miatt térnek-e vissza a megszokott kiszereléshez, azt közölték: 2017 fantasztikus év volt a Toblerone számára.
Szerző
Témák
csokoládé
Frissítve: 2018.07.21. 16:15

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21. 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
Szerző