Egységes ellenzéki tiltakozás mellett az országgyűlés kormánypárti többsége pénteken elfogadta az atomblokkok engedélyezési szabályainak lazítását. Így immár lehet gazdasági kapcsolat az engedélykérő-építtető és az anyagot véleményező „független” szakértő között. Ezen túlmenően egyéni szakértők mellett az őket tömörítő szervezeteket is bevonhatják a folyamatba. Az ügy háttere, hogy épp most zajlik a Paks 2-es beruházás több százezer oldalas létesítési engedélykérelmének beadási hajrája. Ehhez képest viszont a kusza összefonódásokkal teli hazai energiaiparban kevés az összeférhetetlenségi szabályoknak eleget tevő, vagyis az energiacégekkel semminemű kapcsolatban nem álló szakértő. Környezetvédők mindazonáltal erőteljesen bírálják az Orbán-kabinet által az elmúlt időszak során amúgy is jelentősen könnyített nukleáris engedélyezési szabályok további lazítását.
A múlt héten szintén az egységes ellenzéki tiltakozás ellenére fogadta el a parlament az állami vagyontörvény módosítását is. Ennek egyik pontja szerint a kormány az eddig tételesen felsorolt állami jogosultak helyett bárkit kinevezhet az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlói székébe. Az ellenzék szerint ezzel az Orbán-kormány lehetőséget biztosít arra, hogy a Fidesz-KDNP baráti körök kezébe játssza át szinte a teljes állami vagyont. A kabinet viszont azzal védte az indítványt, hogy az ellenzék szerinte eleve rosszhiszeműen viszonyul a jogosultak körének kibővítéséhez.
A Jobbikkal kiegészült kormánypárti többség elfogadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - eredetihez képest erősen kilúgozott - hatáskör bővítését is. Eszerint hatóság mostantól a fogyasztók nagy tömegét érintő ügyekben közérdekű jogi eljárást indíthat a piaci szereplők ellen és az energiastatisztikákat is az intézmény készítheti. Az ellenzéki bírálatokat követően a végső változatból ugyanakkor kikerült a hatóság vezetőinek jelentős béremelése és a dolgozók javadalmazási követelményeinek lazítása is.
