Bajban az Új Selyemút

Távolról sem annyira rózsás a számos kínai beruházást lefedő, 2013-ban Hszi Csin-ping elnök által meghirdetett Új Selyemút kezdeményezés jövője, mint az korábban látszott.

Pekingben egyre kevésbé lelkesednek az Új Selyemút beruházásaiért, részben azért, mert az országnak nincs korlátlanul pénze arra, hogy nem feltétlenül megtérülő beruházásokat támogasson, részben pedig a partnerországok megbízhatatlan cégei jelentenek gondot.

Kína számára korábban valóban elsőbbséget élveztek az Új Selyemútra vonatkozó tervek, amit az is jelez, hogy

A kínai fellépésben több nyugati ország a politikai terjeszkedés szándékát vélte felfedezni, amit a pekingi vezetés folyamatosan tagadott. Csakhogy a nagy adakozásnak vége szakad, és könnyen elképzelhető, hogy több nagyszabású tervből semmi sem valósul meg.

Eswar Prasad indiai közgazdász, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kínai részlegének munkáját irányította, megállapította, hogy az év első öt hónapjában 36,2 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket az Új Selyemút keretében, ami 6 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Sőt már 2017-ben is némi visszaesés volt tapasztalható. „A lelkesedés jelentősen apadt a tervekkel kapcsolatban” – állapította meg az indiai közgazdász.

Kínában is mind több illetékes fejezi ki aggodalmát az Új Selyemút jövőjével kapcsolatban. Hu Hsziao-lin, a pekingi kormány által ellenőrzött Export-Import Bank elnöke júniusban megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi feltételek rendkívül bizonytalanok. „A vállalataink, illetve azok az országok, amelyek részt vesznek a projektben, finanszírozási problémák előtt állnak” – állapította meg. A New York Times értesülése is egybecseng ezzel. A patinás lap úgy tudja, hogy a kínai kormány valószínűnek tartja egy sor a kezdeményezéshez köthető terv finanszírozásának újragondolását.

Egyre több az aggasztó jel – mutatott rá Jörg Wuttke német szakértő a Spiegelben. A Pekingben működő európai kereskedelmi kamara volt elnöke mondta, az Új Selyemút komoly pénzügyi kihívások előtt áll, amit az is jelez, hogy Srí Lankának 99 évre kellett átadnia az egyik helyi kikötő üzemeltetését Kínának, mert a kormány nem tudta teljesíteni saját pénzügyi kötelezettségeit.

Ez azonban csak egy példa a sok közül. Kína rendkívül elégedetlen az afrikai partnerekkel is. Szinte általánossá vált, hogy a helyi kormányok nem teljesítik korábbi ígéreteiket. Mianmarban és Srí Lankán viszont politikai ellenállásba ütköznek a kínaiak: az új vezetés igyekszik mindinkább függetlenedni Kínától. Az már most látható, hogy Kína nem számíthat gyors sikerre az Új Selyemúttal kapcsolatban, de a hosszabb távú megtérülés is kérdésessé vált egy sor projektet illetően.

Kína ettől függetlenül nem adja fel az afrikai gazdasági terjeszkedés lehetőségét, amit az is jelez, hogy Hszi Csin-ping elnök többnapos látogatása is jelez a kontinensen.