Kína;

- Bajban az Új Selyemút

Távolról sem annyira rózsás a számos kínai beruházást lefedő, 2013-ban Hszi Csin-ping elnök által meghirdetett Új Selyemút kezdeményezés jövője, mint az korábban látszott.

Pekingben egyre kevésbé lelkesednek az Új Selyemút beruházásaiért, részben azért, mert az országnak nincs korlátlanul pénze arra, hogy nem feltétlenül megtérülő beruházásokat támogasson, részben pedig a partnerországok megbízhatatlan cégei jelentenek gondot.

Kína számára korábban valóban elsőbbséget élveztek az Új Selyemútra vonatkozó tervek, amit az is jelez, hogy

a kínai bankok a tervek meghirdetése óta eltelt öt évben összesen 200 milliárd dollárnyi hitelt biztosítottak 2600 projekt számára.

A kínai fellépésben több nyugati ország a politikai terjeszkedés szándékát vélte felfedezni, amit a pekingi vezetés folyamatosan tagadott. Csakhogy a nagy adakozásnak vége szakad, és könnyen elképzelhető, hogy több nagyszabású tervből semmi sem valósul meg.

Eswar Prasad indiai közgazdász, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kínai részlegének munkáját irányította, megállapította, hogy az év első öt hónapjában 36,2 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket az Új Selyemút keretében, ami 6 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Sőt már 2017-ben is némi visszaesés volt tapasztalható. „A lelkesedés jelentősen apadt a tervekkel kapcsolatban” – állapította meg az indiai közgazdász.  

Kínában is mind több illetékes fejezi ki aggodalmát az Új Selyemút jövőjével kapcsolatban. Hu Hsziao-lin, a pekingi kormány által ellenőrzött Export-Import Bank elnöke júniusban megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi feltételek rendkívül bizonytalanok. „A vállalataink, illetve azok az országok, amelyek részt vesznek a projektben, finanszírozási problémák előtt állnak” – állapította meg. A New York Times értesülése is egybecseng ezzel. A patinás lap úgy tudja, hogy a kínai kormány valószínűnek tartja egy sor a kezdeményezéshez köthető terv finanszírozásának újragondolását. 

Magyarország a kivételAz Európai Uniónak nem tetszik az Új Selyemút gondolata, a 28 tagállam közül csupán Magyarország lelkesedik az ötletért. Az EU-s országok pekingi nagykövetei idén tavasszal közös jelentésben tiltakoztak a nagy kínai külpolitikai-gazdasági projekt ellen, mert úgy értékelték, hogy az Új Selyemút valódi célja a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”, átláthatatlan, és ellentmond az EU kereskedelmi elveinek és érdekeinek. Az elítélő nyilatkozatot csupán a magyar nagykövet nem írta alá. Az Orbán-kormány a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiája részeként tulajdonképpen ösztönzi Kína magyarországi gazdasági terjeszkedését, úgy értékeli, hogy Peking az Új Selyemúttal Magyarország számára is jelentős lehetőségeket kínál. Például a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, egyelőre a tervnek ez a része érintené Magyarországot. A beruházás 550 milliárd forintba kerülne, amelynek 85 százalékára a kínaiak húszéves 2,5 százalékos dolláralapú hitelt adnának Budapest számára. A kínaiak azért ragaszkodnak ehhez a vonalhoz, mert így a görögországi Pireusz kikötőjéből vasúton tudnák hozni az áruikat Európába. Szakértők szerint viszont Magyarország számára nem térül meg a befektetés. 

Egyre több az aggasztó jel – mutatott rá Jörg Wuttke német szakértő a Spiegelben. A Pekingben működő európai kereskedelmi kamara volt elnöke mondta, az Új Selyemút komoly pénzügyi kihívások előtt áll, amit az is jelez, hogy Srí Lankának 99 évre kellett átadnia az egyik helyi kikötő üzemeltetését Kínának, mert a kormány nem tudta teljesíteni saját pénzügyi kötelezettségeit.

Ez azonban csak egy példa a sok közül. Kína rendkívül elégedetlen az afrikai partnerekkel is. Szinte általánossá vált, hogy a helyi kormányok nem teljesítik korábbi ígéreteiket. Mianmarban és Srí Lankán viszont politikai ellenállásba ütköznek a kínaiak: az új vezetés igyekszik mindinkább függetlenedni Kínától. Az már most látható, hogy Kína nem számíthat gyors sikerre az Új Selyemúttal kapcsolatban, de a hosszabb távú megtérülés is kérdésessé vált egy sor projektet illetően.

Kína ettől függetlenül nem adja fel az afrikai gazdasági terjeszkedés lehetőségét, amit az is jelez, hogy Hszi Csin-ping elnök többnapos látogatása is jelez a kontinensen.

A világhódítónak szánt projekt számokban- 500 milliárd dollár értékű, elsősorban infrastrukturális fejlesztést feltételez– utak, repterek, kikötők, vasutak, szállítási hálózatok - - 900 milliárd dollárra becsülik a gigaprojekt összértékét  - 65 országot érintene - a világ lakosságának közel kétharmadához érne el valamilyen formában - a világ GDP-jének 40 százalékát adná - 147 milliárd dollár értékben vásároltak főként Oroszországban, a Közel-Keleten és Kanadában energetikai cégeket - 12-szeresére nőtt 10 év alatt a kínai vállalatok által külföldi cégvásárlásra fordított összeg 

Visszaüthet, ha a német társadalom azt látja, hogy a hatóságoknak nem fontos, hogyan végződik egy kitoloncolási eljárás – figyelmeztet Dominik Bartsch, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának képviselője.