Tízmilliókat csaltak el az egervári várkastély felújításakor

A zalai vállalkozások ügyvezetői hamis számlákkal hívtak le közel 30 millió forintot egy uniós és hazai támogatási keretből; az a vádhatóság mindhármukat börtönbe küldené.

Üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, számviteli rend megsértése, hamis okirat felhasználása – komoly bűnlajstromot hozott össze az ügyészség szerint három zalai vállalkozás vezetője az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítása során.

Az ügy fővádlottja 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély turisztikai fejlesztésére; a szerződés tárgya az Új Széchenyi Terv részét képező projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt. A támogatást 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 százalékban a magyar állam központi költségvetése finanszírozta.

A szerződés értelmében a projekt elszámolható költségei közt szerepeltek a Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítási munkái, valamint a kastély második emeleti szobáinak korhű bútorai elkészítése kapcsán felmerülő költségek is, mely utóbbi munkálatokra a vádlott vállalkozási szerződést kötött az ügy másodrendű vádlottjával.

A projekt keretében igényelt támogatási előlegből a vállalt 2015. augusztus 31-i határidőre a bútoroknak el kellett volna készülniük, összeszerelve a kastélyba kellett volna kerülniük, ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint költségként el lehessen számolni.

Bár a bútorok határidőre nem készültek el, a vádlottak fiktív teljesítésigazolási bizonylatot és a kivitelezésről szóló számlákat gyártottak – a hamis okiratokat mindkét fél aláírta, majd az összegek ténylegesen átutalták a kivitelezőnek. Az ügy harmadik vádlottja pedig a felújítással kapcsolatos, de el nem végzett PR-tevékenységet papírozta le.

Mivel a vádlottak a hamis számlákkal megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, a közel 28 millió jogosulatlanul igényelt támogatással nagyjából. 4 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar és 24 millió forint vagyoni hátrányt az az uniós költségvetésnek

Az ügy fővádlottja a hamis számlák áfa tartalmát ráadásul levonható adóként szerepeltette adóbevallásában, és azt teljes mértékben vissza akarta igényelni, ígyközel 16 millió forint értékben megtévesztette az adóhatóságot, ebben pedig társai is segítették – állítja a vádhatóság.

A zalaegerszegi ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta a mindhárom vádlottal szemben.