A világ egyre több országában enyhítik a kannabisszal kapcsolatos törvényi szabályozást: van, ahol - mint Kanadában – már a teljes körű legalizálás van folyamatban, máshol az orvosi célokra használt kender, illetve származékai váltak törvényessé, sok helyen pedig a marihuána- és hasis-fogyasztók dekriminalizációját vezették be. Kanadában a várhatóan ősszel hatályba lépő új szabályozás kiterjed a termesztésre, a forgalmazásra az árusításra is; a legfontosabb, hogy minden 18 év feletti kanadai négy tő kendert termeszthet személyes használatra, és legfeljebb 30 gramm szárított kannabiszt tarthat szabadon magánál. A legalizálás Justin Trudeau jelenlegi miniszterelnök egyik legfontosabb kampányígérete volt. Csehországban 2013 áprilisa óta engedélyezett a marihuána egészségügyi felhasználása, a kender alapú gyógyszerek receptre kaphatóak a gyógyszertárakban, s a csekély mennyiségű fű birtoklása nem számít bűncselekménynek. Romániában ugyancsak 2013 óta legális a marihuána orvosi célú használata. Ma már közismert, hogy a kenderből készült gyógyszerek hatásosak például sclerosis multiplex kezelésére, rákos betegek fájdalmának csillapítására, a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére vagy épp a zöldhályog kezelésére. A Sativex nevű szájspray például 17 uniós államban engedélyezett, hazánk nincs közte. Nemcsak rekreációs célú használata indokolja tehát a fogyasztás törvényessé tételét.
Az ENSZ vonatkozó, 1961-es egyezménye szerint a kender máig a legveszélyesebb anyagok közé tartozik, bár a WHO jelenleg épp vizsgálja a kannabisz besorolásának módosítását. A nemzetközi egyezményekre vonatkozó tiltással indokolta a Nemzeti Választási Bizottság a Liberálisok népszavazási kezdeményezésének elutasítását néhány hete. A párt azt akarta referendum tárgyává tenni, hogy a kannabisz fogyasztása büntetőjogi értelemben ne minősüljön bűncselekménynek. Az ENSZ-egyezmény sem írja, hogy magát a drog használatát bűncselekményként kell tekinteni, erről az országok maguk döntenek. A nemzetközi szerződések alapján csak azt a kannabiszt kriminalizálják a törvények, amelynek delta-9 tetrahidrokannabinol (THC) tartalma meghaladja 0,2 százalékot, bár egyes országokban az ez alatti értéket tartalmazó fű is tiltott. A kendervirág THC-koncentrációja jelenleg akár a 20 százalékot is elérheti az európai piacon, de a jellemző a 10-15 százalék.
A világtrenddel szemben Magyarországon a szintén 2013-tól hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) jelentősen szigorította a kábítószerekkel, így a hasissal és a marihuánával kapcsolatos büntetési tételeket. 2013 előtt önmagában a drogfogyasztást nem büntette a törvény. A kábítószer megszerzése és tartása korábban is bűncselekménynek számított, ma a csekély mennyiség fogyasztása akár két év szabadságvesztéssel büntethető, s ebbe a kategóriába akár egyetlen szál füves cigaretta elszívása is beletartozhat. A büntetést az úgynevezett eltereléssel lehet elkerülni, ha a drogfogyasztó vállalja, hogy részt vesz egy hat hónapos kezelésen, és ezt egy éven belül igazolni tudja, megszüntetik ellene az eljárást. Kivétel, ha az előző két évben már részt vett elterelésen, illetve elkövetett droggal kapcsolatos visszaélést.
Korábban az elterelést leginkább a függők választották, az új Btk.-ban azonban a drogfüggők szigorúbb megítélés alá esnek, a függőség már nem enyhítő körülmény. Korábban például a kábítószer-függő akkor is elkerülhette a büntetőeljárást, ha a csekély mennyiségnél több, de a jelentős mennyiségnél kevesebb kábítószert találtak nála. Az oktatási intézményekben való droghasználat is szigorodott, ilyenkor sincs lehetőség – a 18. életévét betöltött fiatalnak – az elterelésre, és akár hároméves szabadságvesztés is kiróható rá. Ha egy 18-at már betöltött fiatal az iskolában egy 18 év alatti társának drogot ad, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a jutalma. Az új Btk. lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére annak, aki segít felfedni a kábítószert áruló személyt. A bíróságoknak egyébként is viszonylag nagy lehetőségük van a büntetések enyhítésére az adott ügy mérlegelése során. Csak remélhető, hogy ennek köszönhetően nem kerülnek börtönbe évekre olyan fiatalok, akik közösen – akár fiatalkorú társaikkal együtt - szívnak el egy-egy jointot, füves cigit.
Az Európai Unióban nincs közös törvény, így közös szabályozás a kenderről, ám jogi szempontból az országokat két nagy csoportra lehet osztani, attól függően, hogy a kendert külön kezelik-e a többi drogtól, vagy nem különböztetik meg. Magyarország, mint láttuk, az utóbbi csoportba sorolható. Pedig, mint az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) nevű szervezet Cannabis legislation in Europe 2018 című kiadványából kiderül, a kenderrel kapcsolatosan történik a legtöbb drogot érintő jogsértés Európában, 2014-ben a becslések szerint az összes eset 57 százalékát tette ki. Tavalyi adatok szerint Európában minden nyolcadik fiatal felnőtt (18-34 éves) használt kendert. Napi rendszerességgel pedig az EU és Norvégia 18-64 év közötti lakosságának 1 százaléka, körülbelül 3 millió személy használja.
Magyarországon 2015-ös kutatási adatok alapján a felnőtt, 18–64 éves népességben minden tizedik (9,9 százalék), a 18–34 éves fiatal felnőttek körében csaknem minden ötödik személy (17,7 százalék) fogyasztott az élete során valamilyen tiltott drogot. A felnőtt magyar népességben a legtöbben, 7,4 százaléknyian marihuánát vagy hasist próbáltak, a fiatal felnőttek között 13,6 százalékkal szintén a kannabisz kipróbálása az első. Az utóbbi értékkel hazánk az európai mezőny végén helyezkedik el, csak Törökország és Románia áll mögöttünk. Az iskoláskorúak körében ugyancsak a marihuána volt a legelterjedtebb kábítószer 2015-ben. A 9–10. évfolyamon tanulók körében 2011-ig változó ütemben, de nőtt a kannabisz-fogyasztás, ez 2015-re megfordult, s az összes vizsgált szer közül a legnagyobb mértékben a kannabisz elterjedtsége csökkent hazánkban. Persze, az ilyen felmérések sajátja, hogy sokan, tartva a retorzióktól, nem vallják be szerhasználati szokásaikat.
A legtöbb európai országban, ha nincsenek súlyosbító körülmények, nem jár szabadságveszéssel a kenderrel kapcsolatos bűncselekmény. Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Olaszországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban ez minden drogra érvényes, míg Belgiumban, Írországban és Luxemburgban csak a kenderre. Ausztriában a rendőrség az egészségügyi adminisztrációnak és nem a bíróságnak jelenti be a kis mennyíségű birtoklást. Dániában az első büntetés csak bírság, Németországban pedig a 6 grammnál kevesebb kannabisz birtoklását általában elnézik. Hollandiában 5 gramm alatt elkobzás a büntetés, az Egyesült Királyságban pedig az első büntetés csak figyelmeztetés, a második pedig bírság. A többi európai országban, miként nálunk is lehetséges a börtön első büntetésként is.
Egyes európai országok számszerű mennyiségi korlátot írnak elő, ami alatt személyes birtoklásnak számít a kenderfogyasztás, s így kisebb büntetést eredményez, más országok arra szabnak korlátokat, hogy mekkora mennyiségtől lehetséges bűnügyi vádemelés. A mennyiség ugyanakkor vonatkozhat a kender tömegére, vagy a benne lévő THC tömegére is. Magyarországon 6 gramm THC-tartalom alatt számít a kender csekély mennyiségűnek, ami nagyjából 100 gramm utcai fűnek felel meg. A következő, jelentős mennyiség kategória 120 gramm THC-értéknél kezdődik, ami több kiló fű birtoklását feltételezi. Csekély mennyiségnek számít továbbá az 5 tő alatti kannabisz-növény termesztése is.
