Nem a teljesítményre, csak pártokra szavaztak a választók

Publikálás dátuma
2018.07.25. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Független jelöltként elindul a jövő évi IX. kerületi polgármester-választáson Baranyi Krisztina. A már megszűnt Együtt korábbi politikusa szerint a Jobbikkal is meg kell egyezni a rendszer leváltása érdekében, de a taktikai szavazás hamis ígéret volt áprilisban.
– Az Együtt sikeres gyűjtés után visszafizette az Államkincstárnak azt a 153 millió forintot, amelyet kampánytámogatásként vett fel. Ön mennyi pénzt adott bele? – Semennyit.  – Hogyhogy?  – Úgy gondoltam, hogy ennek a pártnak a halála valahol az én halálom is. Mi minden fillért a kampányra költöttünk, az Együtt nem volt kamupárt, senki sem tett zsebre egy forintot sem. Nem volt racionális oka annak, hogy nem járultam hozzá a gyűjtéshez, valószínűleg nekem is kellett volna pénzt adnom. Az utolsó pillanatig vártam, hogy úgyis hiányzik majd valamennyi, akkor én is adok bele.  – A kormánypárti politikusok szerint „gyanús” körülmények között gyűlt össze a pénz. A hazai viszonyokat ismerve valóban szokatlan teljesítmény, hogy a támogatók összedobtak 153 millió forintot. – Amikor elkezdtük a támogatói kampányt – a korábbi gyűjtéseinkből kiindulva - nagyjából 20-30 millió forintra számítottunk. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy összejön ennyi pénz. Ráadásul ez az összeg mikroadományokból gyűlt össze, néhányan fizettek csak 100-200 ezer forintot. Valószínűleg valamilyen nemzeti lelkiismeret állhat a háttérben, sokan úgy érezhették együtt buktunk április 8-án. A választás után hetekig arra gondoltam, hogy az ellenzék megalázó veresége után nincs más választásom, mint abbahagyni a politizálást. A sok személyes biztatás, valamint az eredményes gyűjtés miatt viszont végül úgy döntöttem, folytatom.    – Az Együtt már bejelentette a feloszlását, hogyan tervezi a folytatást?  – Az én munkám kicsit mindig is elvált az Együtt-től, például soha nem voltam a párt vezetőségének tagja. Ferencvárosi képviselőként és zöldpolitikusként ismernek, képviselő leszek 2019 októberéig, ismerem a kerületet, és van egy vízióm is róla. Egy átfogó programot írok éppen, amit néhány hét múlva nyilvánosságra is hozok. Jövőre elindulok Ferencváros polgármesteri tisztségéért, függetlenként, egy civil szervezettel a hátam mögött. Az biztos, most nincs az az isten, hogy belépjek egy pártba.    – Melyik civil szervezet támogatja az indulását? – A Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez nevű szervezet áll mögöttem, amelynek korábban elnöke is voltam.    – Egyeztetett az ellenzékkel is? – Mindenképpen egyetlen jelöltnek kell indulnia a kormánypártnak nevezett maffia emberével szemben. Szeretnék az összes ellenzéki párt közös jelöltje lenni, és erről folynak már biztató tárgyalások. A programom rövidített, a legfontosabb elemeket tartalmazó változatát eljuttatom az ellenzéki pártoknak. Erről szeretnék velük megállapodni.  
– A Jobbikkal is tárgyal? – Azokkal értek egyet, akik szerint az orbáni önkényuralom olyan mértékű rombolással jár az országban és annyira veszélyezteti a jövőnket, hogy a megbuktatása vagy legalább a meggyengítése érdekében nagyon nehéz politikai kompromisszumokat is el kell fogadni. Személyesen kifejezetten távol állok a Jobbik politikájától, de egyébként tudnék még mondani több ellenzéki pártot is, amelyikre csak becsukott szemmel, kesztyűben szavaznék. Ez azonban addig nem téma, ameddig orbánizmusban élünk. Én a helyi Fidesz-uralom megdöntésével szeretnék foglalkozni, és amíg ezt el nem érjük, erre kell koncentrálnia minden ellenzékinek.  – Miből gondolja, hogy megválasztanák önt? Az országgyűlési választáson mindössze 3,12 százalékot kapott. – Az országgyűlési választás más volt, mert számtalan jelölt és pártlista versenyzett egymással, az ellenzéki szavazókat a taktikai szavazás hamis ígérete vezette. De tavasszal az egész ellenzék elbukott. A bukás legfontosabb oka szerintem az együttműködés körüli idegőrlő tornamutatvány volt. Ebben a felelősség nem egyforma mértékben oszlik el az ellenzéki politikusok és pártok között, de következményeit valamennyien elszenvedjük. Legfőképpen pedig az ország összes lakója elszenvedi a Fidesz-uralom folytatását. Ha viszont jövőre csak egy, helyben ismert és elfogadott jelölt lesz a kerület minden körzetében, akkor akár a képviselő-testületi többség is meglehet. Ezért megpróbálunk megállapodni, mert abban mindenki egyetért, hogy az nem tartható, ami tavasszal volt.    – Mit tud ígérni a választóknak?  – A IX. kerületben csodákat lehetne tenni. Külső-Ferencváros barnaövezeti részén önkormányzati és közösségi részvétellel fejlesztéseket indítanék, folytatnám a Fidesz alatt megtorpant városrehabilitációt, továbbá küzdenék azért is, hogy ne legyen olyan lakás, ahol csak a gangon van WC. Megváltoztatnám az önkormányzati cégek működését, jelenleg ugyanis ezzel kapcsolatban érkezik a legtöbb panasz. Tiszta, rendezett utcákat és parkokat, hosszútávra kidolgozott szociális lakáskoncepciót, normális és jövedelmező parkolási rendszert ajánlok. A kerület kulturális infrastruktúrája, adottságai páratlanok, megfelelő művészeti menedzsmenttel, a közművelődési intézményeket is bevonva prémium kulturális negyedet alakítanánk ki, együttműködésben az állammal is.  – A jövő évi önkormányzati választáson viszont várhatóan a hajléktalanság lesz az egyik fő téma. Mit gondol a kormány új törvényeiről?  – A IX. kerületben kiépült egy viszonylag normális hajléktalanellátó rendszer, ezáltal jobb ennek a témának a kezelése, mint más városrészekben. Az biztos, hogy elzárással vagy pénzzel büntetni a közterületen való tartózkodást morálisan elfogadhatatlan, ráadásul kivitelezhetetlen.    – Az Együtt több országosan ismert ellenzéki politikust is adott, önön kívül sokan ismerik Nyíregyházáról Lövei Csabát, vagy a Simonka-ügy kirobbantóját Bod Tamást. Mégsem sikerült elérni még az egy százalékot sem.  – Az Együtt nem kötötte eléggé magához a szavazókat. A Momentum ezt megtette generációs alapon, míg az LMP azzal, hogy azt üzente: „ha nem szimpatikus az MSZP és a Fidesz sem, akkor szavazz ránk”. Mi ezzel szemben azt mondtuk, hogy egyezzünk meg, sőt ha kell visszalépünk. Ezáltal viszont a párt elkötelezett szavazói is másra szavaztak, mert féltek, nem érjük el az 5 százalékot és elveszik a szavazatuk. A rendszerváltáskor az emberek még a helyben ismert, köztiszteletben álló jelöltekre szavaztak, ez azonban már rég nincs így. Az emberek régóta azt látják, tapasztalják, hogy a pártközpontokból küldenek jelölteket, akik aztán gyakorlatilag csak gombokat nyomogatnak a testületben. Emiatt viszont nem a teljesítményt értékelték, hanem csak a nagy pártokra szavaztak.
Szerző
Frissítve: 2018.07.26. 09:18

Orbán most elmondhatja, mit tervez 2030-ig

Publikálás dátuma
2018.07.25. 08:31
Orbán Viktor Tőkés László (bal) és Németh Zsolt (jobb) a 2017-es tudsnádfürdői rendezvéynen
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A miniszterelnök hamarosan megtartja tusnádfürdői beszédét - a helyszín meghatározó, itt mutatta be négy éve az illiberális állam programját is. A kormányközeli politológus szerint Orbán hosszú távú tervek bejelentésére készülhet.
 Elstartolt a 29. Bálványosi szabadegyetem és tábor, ahol szokás szerint megjelennek a NER kiemelkedő politikusai és nagyvállalkozói, Orbán Viktor pedig várhatóan idén is meghatározó jelentőségű beszédre készül. Ezt sejteti legalábbis Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa, aki a kormánypárti Magyar Időknek nyilatkozva vázolta, miről is beszélhet majd a miniszterelnök. Deák emlékeztetett, Orbán tusnádfürdői és kötcsei országértékelő beszédeit kiemelt figyelem övezi, 2014-ben pedig szintén a szabadegyetemen jelentette be illiberális államának tervét, (amit azóta a magyar lakosság a gyakorlatban is megtapasztalhatott – a szerk.) 
„A miniszterelnök évértékelője, valamint az áprilisi kampánybeszéd után azt gondolom, hogy a Tusványoson elhangzó gondolatkör legalább 2030-ig tartalmazza majd a távlati célokat, ezek középpontjában pedig a demográfia, a családpolitika, valamint a bevándorlás áll majd” - mondta Deák a lapnak. A politológus szerint az, amit a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn megfogalmaz, valósággá válik; példaként pedig bevándorlás elleni harcot és a nemzeti identitás megőrzését hozta fel, ami „ egyre több ország számára követendő” .
Szerző

Mikor síelni megy a lumbágós – egyre több a táppénzcsalás

Publikálás dátuma
2018.07.25. 08:30
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Miközben elég nehéz lebukni, az elmúlt öt évben megháromszorozódott a szociális és a jóléti juttatásokkal való visszaélések száma, így a táppénzcsalás is – derül ki egy friss egészséggazdasági kutatásból.
Táppénzt az csal, aki nem beteg, mégis kiíratja magát az orvossal. Leggyakrabban a mezőgazdasági idénymunka, építkezés idején, olykor munkahelyváltás előtt, vagy nyaralás miatt kérik néhány nap igazolását az orvostól. A betegség első 15 napján a munkáltató állja a cehet és betegszabadság címén fizet ellátást az alkalmazottjának, a 16. naptól pedig az egészségbiztosítóé a költség. Hat évvel ezelőtt született az a jogszabály, amely a büdzsét óvná a társadalombiztosítási és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától. Ez a változás tette lehetővé azt is, hogy ha az okozott kár eléri a költségvetési csalás küszöbét, azaz a 100 ezer forintot, alapesetben kétévnyi elzárással is büntethető az elkövető. Ha lassan is, de az elmúlt években nőtt a táppénzes napok száma, és ezzel párhuzamosan az egészségbiztosító kiadása is – mondta lapunknak Nogel Mónika ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa, aki a témával kapcsolatban a minap publikálta a Med.et Jur szakmai lapban a legfrissebb számokat.
A társadalombiztosítási ellátásokkal való visszaélések száma – ezek közé sorolják a jogosulatlan táppénzigénybevételt is - 2013 és 2017 között alatt csaknem megháromszorozódott, utolsó évben már 143 volt, öt év alatt pedig csaknem félezer eset történt.

Az esetek területi eloszlása rendkívül aránytalan. Míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 170 esetet regisztráltak, addig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében csak 2-2 volt. Arra, hogy ezek közül bármelyik is elzárással végződött volna, Nogel Mónika nem emlékszik. A büntetés ugyanis korlátlanul enyhíthető, ha valaki a csalással megszerzett összeget a vádirat benyújtásáig visszafizeti.
A legtöbb embert a háziorvos írja ki – mondta lapunknak Komáromi Zoltán háziorvos – mert a legtöbb szakrendelésnek nincs táppénzbevételi joga. Az ellenőrző főorvos csak a 30 napnál hosszabb eseteket vizsgálja. Gyakran csak a betegdokumentációt nézi át, így a beteg és a háziorvos közös érdeke, hogy minden vizsgálatról, terápiáról meglegyen a pontos dokumentáció. Minden betegségnek meg van az átlagos gyógyulási ideje, ennyi ideig lehet valakit kiírni. Természetesen a lumbágó a nehéz fizikai munkát végzőnek hosszabb, míg az irodai alkalmazottnak kevesebb táppénzes időt jelent. Komáromi Zoltán szerint vele is előfordult, hogy valakit, aki derékfájásra panaszkodott, kiírt és meg is kezdte a kivizsgálását. Ám véletlenül az illető földje felé sétálva azt látta, hogy a betege epret szed – erre munkaképessé nyilvánította.
Komáromi Zoltán
Az orvosnak alapesetben akkor is el el kell hinnie, hogy fájdalma van a betegének, ha nem is talál fizikailag tetten érhető tünetet. Ugyanakkor előfordul, hogy valaki önmagát buktatja le, amikor például súlyos ízületi gyulladása ellenére sítúrás képeket posztol magáról a közösségi portálon. Ilyen esetekben a munkáltató szinte mindig lép, az ilyen betegállománynak elbocsátás a vége. Nem érdemes táppénz alatt építkezni sem, mert elég egy rosszakaró, aki meglátja, hogy a beteg rakja a téglákat. Olykor a táppénzes felülvizsgáló orvosnő is lépre csalhatja az álbeteget. Például a táppénz végét jelentheti, ha a csípőfájdalmakkal kezelt ugrik és fölkapja a főorvos leejtett tollát. Katona Gábor tiszaroffi háziorvossal sem fordult még elő 30 éves praxisa alatt, hogy bizonyítottan táppénzcsaló betege lett volna. Mint mondta: az ő körzetében a legnehezebb időszak a mezőgazdasági idénymunkák alatt van. Ekkor sokan jönnek, főleg a közfoglalkoztatottak, hogy lázasak, itt fáj, ott fáj, de van, aki egyenesen megmondja, hogy a napszámos munkára kellene idő, mert a kukorica címerezéssel többet kap, mint amit az egy havi közmunkáért hazavihet. És ha emberileg meg is érti, a gyakorlatban nem sokat tehet. Viszont ha meg valakinek rendes fizetése és munkája, az betegen is megy, nehogy találjanak helyette valaki mást. Gyanús esetben a munkáltatók maguk is kérhetnek rendkívüli felülvizsgálatot az egészségbiztosítótól. Bár a szolgáltatás díja 15800 forint, ezzel ők nem túl gyakran élnek, inkább magánnyomozót bíznak meg alkalmazottaik ellenőrzésével. Ennek borsos az ára, akár néhány százezer forintba is kerülhet, de a csalásért menesztett alkalmazottnak nem jár végkielégítés.

233 esetben ellenőrző főorvos szüntette meg az ellátást

Tavaly a 66 231 praxisellenőrzés során 767407 felülvizsgálatot végeztek, 164 440 beteget meg is vizsgáltak. Csak 233 esetben tettek javaslatot a táppénz folyósításának megszüntetésére.

Szerző