– Az Együtt sikeres gyűjtés után visszafizette az Államkincstárnak azt a 153 millió forintot, amelyet kampánytámogatásként vett fel. Ön mennyi pénzt adott bele?
– Semennyit.
– Hogyhogy?
– Úgy gondoltam, hogy ennek a pártnak a halála valahol az én halálom is. Mi minden fillért a kampányra költöttünk, az Együtt nem volt kamupárt, senki sem tett zsebre egy forintot sem. Nem volt racionális oka annak, hogy nem járultam hozzá a gyűjtéshez, valószínűleg nekem is kellett volna pénzt adnom. Az utolsó pillanatig vártam, hogy úgyis hiányzik majd valamennyi, akkor én is adok bele.
– A kormánypárti politikusok szerint „gyanús” körülmények között gyűlt össze a pénz. A hazai viszonyokat ismerve valóban szokatlan teljesítmény, hogy a támogatók összedobtak 153 millió forintot.
– Amikor elkezdtük a támogatói kampányt – a korábbi gyűjtéseinkből kiindulva - nagyjából 20-30 millió forintra számítottunk. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy összejön ennyi pénz. Ráadásul ez az összeg mikroadományokból gyűlt össze, néhányan fizettek csak 100-200 ezer forintot. Valószínűleg valamilyen nemzeti lelkiismeret állhat a háttérben, sokan úgy érezhették együtt buktunk április 8-án. A választás után hetekig arra gondoltam, hogy az ellenzék megalázó veresége után nincs más választásom, mint abbahagyni a politizálást. A sok személyes biztatás, valamint az eredményes gyűjtés miatt viszont végül úgy döntöttem, folytatom.
– Az Együtt már bejelentette a feloszlását, hogyan tervezi a folytatást?
– Az én munkám kicsit mindig is elvált az Együtt-től, például soha nem voltam a párt vezetőségének tagja. Ferencvárosi képviselőként és zöldpolitikusként ismernek, képviselő leszek 2019 októberéig, ismerem a kerületet, és van egy vízióm is róla. Egy átfogó programot írok éppen, amit néhány hét múlva nyilvánosságra is hozok. Jövőre elindulok Ferencváros polgármesteri tisztségéért, függetlenként, egy civil szervezettel a hátam mögött. Az biztos, most nincs az az isten, hogy belépjek egy pártba.
– Melyik civil szervezet támogatja az indulását?
– A Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez nevű szervezet áll mögöttem, amelynek korábban elnöke is voltam.
– Egyeztetett az ellenzékkel is?
– Mindenképpen egyetlen jelöltnek kell indulnia a kormánypártnak nevezett maffia emberével szemben. Szeretnék az összes ellenzéki párt közös jelöltje lenni, és erről folynak már biztató tárgyalások. A programom rövidített, a legfontosabb elemeket tartalmazó változatát eljuttatom az ellenzéki pártoknak. Erről szeretnék velük megállapodni.
– A Jobbikkal is tárgyal?
– Azokkal értek egyet, akik szerint az orbáni önkényuralom olyan mértékű rombolással jár az országban és annyira veszélyezteti a jövőnket, hogy a megbuktatása vagy legalább a meggyengítése érdekében nagyon nehéz politikai kompromisszumokat is el kell fogadni. Személyesen kifejezetten távol állok a Jobbik politikájától, de egyébként tudnék még mondani több ellenzéki pártot is, amelyikre csak becsukott szemmel, kesztyűben szavaznék. Ez azonban addig nem téma, ameddig orbánizmusban élünk. Én a helyi Fidesz-uralom megdöntésével szeretnék foglalkozni, és amíg ezt el nem érjük, erre kell koncentrálnia minden ellenzékinek.
– Miből gondolja, hogy megválasztanák önt? Az országgyűlési választáson mindössze 3,12 százalékot kapott.
– Az országgyűlési választás más volt, mert számtalan jelölt és pártlista versenyzett egymással, az ellenzéki szavazókat a taktikai szavazás hamis ígérete vezette. De tavasszal az egész ellenzék elbukott. A bukás legfontosabb oka szerintem az együttműködés körüli idegőrlő tornamutatvány volt. Ebben a felelősség nem egyforma mértékben oszlik el az ellenzéki politikusok és pártok között, de következményeit valamennyien elszenvedjük. Legfőképpen pedig az ország összes lakója elszenvedi a Fidesz-uralom folytatását. Ha viszont jövőre csak egy, helyben ismert és elfogadott jelölt lesz a kerület minden körzetében, akkor akár a képviselő-testületi többség is meglehet. Ezért megpróbálunk megállapodni, mert abban mindenki egyetért, hogy az nem tartható, ami tavasszal volt.
– Mit tud ígérni a választóknak?
– A IX. kerületben csodákat lehetne tenni. Külső-Ferencváros barnaövezeti részén önkormányzati és közösségi részvétellel fejlesztéseket indítanék, folytatnám a Fidesz alatt megtorpant városrehabilitációt, továbbá küzdenék azért is, hogy ne legyen olyan lakás, ahol csak a gangon van WC. Megváltoztatnám az önkormányzati cégek működését, jelenleg ugyanis ezzel kapcsolatban érkezik a legtöbb panasz. Tiszta, rendezett utcákat és parkokat, hosszútávra kidolgozott szociális lakáskoncepciót, normális és jövedelmező parkolási rendszert ajánlok. A kerület kulturális infrastruktúrája, adottságai páratlanok, megfelelő művészeti menedzsmenttel, a közművelődési intézményeket is bevonva prémium kulturális negyedet alakítanánk ki, együttműködésben az állammal is.
– A jövő évi önkormányzati választáson viszont várhatóan a hajléktalanság lesz az egyik fő téma. Mit gondol a kormány új törvényeiről?
– A IX. kerületben kiépült egy viszonylag normális hajléktalanellátó rendszer, ezáltal jobb ennek a témának a kezelése, mint más városrészekben. Az biztos, hogy elzárással vagy pénzzel büntetni a közterületen való tartózkodást morálisan elfogadhatatlan, ráadásul kivitelezhetetlen.
– Az Együtt több országosan ismert ellenzéki politikust is adott, önön kívül sokan ismerik Nyíregyházáról Lövei Csabát, vagy a Simonka-ügy kirobbantóját Bod Tamást. Mégsem sikerült elérni még az egy százalékot sem.
– Az Együtt nem kötötte eléggé magához a szavazókat. A Momentum ezt megtette generációs alapon, míg az LMP azzal, hogy azt üzente: „ha nem szimpatikus az MSZP és a Fidesz sem, akkor szavazz ránk”. Mi ezzel szemben azt mondtuk, hogy egyezzünk meg, sőt ha kell visszalépünk. Ezáltal viszont a párt elkötelezett szavazói is másra szavaztak, mert féltek, nem érjük el az 5 százalékot és elveszik a szavazatuk. A rendszerváltáskor az emberek még a helyben ismert, köztiszteletben álló jelöltekre szavaztak, ez azonban már rég nincs így. Az emberek régóta azt látják, tapasztalják, hogy a pártközpontokból küldenek jelölteket, akik aztán gyakorlatilag csak gombokat nyomogatnak a testületben. Emiatt viszont nem a teljesítményt értékelték, hanem csak a nagy pártokra szavaztak.
