Előfizetés

Megasztrájk a Ryanairnél: 600 járatot törölnek

Népszava
Publikálás dátuma
2018.07.25. 08:00
FOTÓ: PAUL FAITH / AFP
Történetének legnagyobb munkabeszüntetése elé néz a fapados légitársaság. A cég felmondással fenyegeti a dolgozókat, ha elhúzódik a kétnapos sztrájk.
Az ír diszkont légitársaság spanyol, portugál, olasz és belga fedélzeti legénysége szerdán és csütörtökön munkabeszüntetést tart. Emiatt 2400 járatából összesen hatszázat törölnek. Ez napi szinten a fapados járatain utazó 430 ezer utas 12 százalékát (mintegy 50 ezer embert) érint majd. Három budapesti járat sem közlekedik majd. Két Brüsszel-Budapest járat is közöttük van, valamint érintett egy a Barcelonából menetrend szerint 19:25-kor érkező transzfer is csütörtökön. A munkabeszüntetés hátterében elhúzódó bérvita áll: a cégnél már tavaly szakszervezeteket alapítottak, hogy a fizetésekről tárgyaljanak, de ezeket sokáig egyáltalán nem ismerte el a légitársaság vezetése. Míg nem tavaly télen, nem sokkal karácsony előtt – ami turisztikai szempontból csúcsidőszaknak számít – hirtelen elfogadták őket tárgyalópartnernek. A cél az volt, hogy a tárgyalásokkal elodázzák a munkabeszüntetéseket. Ekkor a pilótáknak sikerült béremelést kiharcolniuk. A személyzet – elsősorban a légiutaskísérők – most a munkakörülményekre panaszkodik. Követelik, hogy szüntessék meg az olyan többletköltségeket, mint a víz- vagy élelmiszerfogyasztás kifizetését a járatokon, vagy az egyenruhák tisztíttatása. Sőt, azt is szeretnék, ha szolgálati idő alapú bérskálázást vezetnének be. Emiatt a személyzet 34 pontból álló, a munkakörülményeiket javító követelést fogalmazott meg. Az Independent összefoglalója szerint viszont a Ryanair elzárkózik ezek teljesítésétől. Az általuk ismertetett adatok szerint a stewardesek évente 40 ezer eurót kereshetnek (ez csaknem 13 millió forint), évente 400 euró (130 ezer forint) támogatást adnak az egyenruha viseléséből adódó költségekre, valamint a dolgozóknak kényelmes a beosztásuk (öt munkanapos heteik után csak hármat kell dolgozniuk a következő héten), valamint biztosítják számukra a kötelező pihenőidőt. A cég vezetői egy elhúzódó sztrájk esetén elbocsátásokkal fenyegette meg a dolgozókat. A Ryanair gazdaságos működésének kulcsa az volt sokáig, hogy a gazdasági válság alatt rengeteg légitársaság csődölt be vagy kezdett leépítésekbe. A felszabaduló munkaerőt pedig olcsón alkalmazták. Az elmúlt évek pénzügyi fellendülése révén most már több utas is megengedheti magának, hogy repülővel utazzon, ez a légiforgalom növekedését eredményezte, ami pedig odavezetett, hogy megnőtt az igény a képzett pilótákra, légi és földi kiszolgálószemélyzetre. A helyzet pedig abba az irányba mutat, hogy a munkaerő-hiány maga alá gyűri a piacot: például 2037-re a mainál félmillióval több pilótára lesz szükség. Viszont ez azzal jár, hogy a légitársaságok szinte vadásszák egymás munkatársait. A fizetési feltételek, munkakörülmények így valós alkualappá váltak.  

Húsz százalékkal csökkent a Ryanair adózott nyeresége

Húsz százalékkal csökkent a Ryanair adózott nyeresége az első negyedévben úgy, hogy utasforgalmuk és bevételük is emelkedett - írja az airportal.hu. A társaság közleménye szerint az utasforgalom 7 százalékkal 37,6 millióra nőtt a június 30-ával zárult első negyedévben, az árbevétel pedig 2 milliárd eurót tett ki, 9 százalékkal magasabbat, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére a tavalyihoz képest 20 százalékkal kevesebb, 319 millió euró adózott nyereséget könyvelhetett el. A Rynair tájékoztatása szerint a magasabb bér- és kerozinköltségek járultak hozzá a tavalyinál rosszabb eredményhez. A bérköltség 34 százalékkal volt magasabb, és a járattörlések miatt az utasoknak a tavalyihoz képest 40 százalékkal több kártérítést fizettek ki. Ennek ellenére a Ryanair a pénzügyi év végére várható profitelőrejelzést nem módosították, továbbra is az 1,25-1,35 milliárd eurós sávba várják az év végi eredményt.

Idegen lények élhettek a Holdon?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.24. 18:19

Fotó: AFP
Nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtt légkör és akár folyékony víz is lehetett a Holdon, vagyis elfogadható élőhely lehetett az égitest a mikrobák számára.
Valamiféle légkör, és ennek következtében akár cseppfolyós víz is lehetett egykor a Holdon – állítja az Astrobiology című, a Földön kívüli élet lehetőségeivel foglalkozó tudományos szaklapban megjelent cikk. Ez pedig azt jelenti, hogy először 4 milliárd, majd 3,5 milliárd évvel ezelőtt is olyan feltételek jöhettek létre az égitesten, melyek mikroorganizmusok számára lakhatóvá tették a felszínt.
Mindez az akkor még fiatal, alig félmilliárd éves Holdon lejátszódó vulkanikus tevékenységnek volt köszönhető. A felszín alól olyan mennyiségű forró gáz és gőz tört elő, hogy a belőlük létrejövő légkör nyomása még a folyékony víz megjelenéséhez is elég volt.
„Ha cseppfolyós víz és kellően jelentős atmoszféra is elég ideig volt jelen a korai Holdon, akkor - úgy gondoljuk - átmenetileg élhető volt a holdfelszín”

– nyilatkozta Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem asztrobiológusa az Independent című lapnak. Schulze-Makuch társszerzőként jegyzi a holdi életről szóló cikket Ian Crawforddal, a Londoni Egyetem bolygókutató és asztrobiológus professzorával.
A holdi életet lehetőségét tovább valószínűsíti, hogy korábbi kutatások alapján mágneses mező is volt az égitest körül. Ez pedig - csak úgy, mint a földi magnetoszféra - védte a felszínt az űrbéli sugárzások pusztításától.
Az élet kialakulásához persze vízen és légkörön kívül szerves anyagokra is szükség van. Még nem lehet tudni, ezek megtalálhatóak voltak-e a holdfelszínen, de a Földön mindenképp akadt belőlük bőven. Az akkoriban igencsak gyakori meteorit-becsapódások nyomán a bolygónkról szerte repülő törmelékekként ezek eljuthattak a Holdra.
A Földi élet kialakulását vizsgálva úgy tűnik, onnantól, hogy adott volt minden feltétel, mindössze 10 millió év elég volt az első cianobaktériumok megjelenéséhez. Az élet létrejöttére tehát volt idő a Holdon. Sőt; minthogy 3,5-3,8 milliárd évvel ezelőtt már éltek baktériumok bolygónkon, ezek a törmelékeken utazva akár közvetlenül is eljuthattak égi kísérőnk felszínére.
„Nagyon úgy tűnik, hogy a Hold lakható volt akkoriban. Burjánzhattak a mikrobák a holdi medencékben, mielőtt a felszín száraz és kihalt nem lett”

– fogalmazott Schulze-Makuch.

Megállíthatja az öregedést egy antibiotikum

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.07.24. 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP
Egy génmutáció "kikapcsolásával" sikerült visszafordítaniuk az öregedéssel összefüggő bőrráncosodást és szőrhullást egereknél a birminghami Alabamai Egyetem (UAB) kutatóinak.
Keshav Singh és kollégái egy antibiotikumot adtak be az állatoknak. Az antibiotikum génmutációt indított be, ami pedig mitokondriális diszfunkcióhoz - a mitokondriumok a sejt energiatermelő és -átalakító szervecskéi - vezetett - írta az MTI az eurekalert.org tudományos hírportál alapján.
Négy héten belül az egerek szőre megőszült, megritkult, a mozgásuk lelassult és fásulttá váltak, vagyis olyan változásokon mentek keresztül, amelyek a természetes öregedés folyamatára emlékeztetnek. A bőrük a mutációt követő 4. és 8. hét között beráncosodott. A nőstényeknél jóval erősebb volt a ráncosodás, mint a hímeknél. Amikor azonban a kutatók "kikapcsolták" a génmutációt, helyreállítva a mitokondriális működést, az egerek bőre kisimult és vastag bundájuk nőtt, megkülönböztethetetlenné válva azonos korú társaiktól.
"Ismereteink szerint ilyesfajta megfigyelésre még sosem került sor"

- mondta Singh, megjegyezve, hogy a mutáció egy, a mitokondriális funkciót befolyásoló génben zajlott le.

Az embereknél időskorban figyelhető meg a mitokondriális funkciók hanyatlása. A mitokondriumok működési zavara a korral összefüggő betegségekhez vezethet.
Singh szerint az eredmények egyedülálló lehetőséget adhatnak olyan megelőző és gyógyszerterápiás eljárások kidolgozására, amelyekkel bővíthetőek a mitokondriális funkciók az öregedéssel összefüggő bőr- és hajproblémák, valamint az olyan egyéb emberi betegségek kezelésében, amelyekben központi szerepet játszik a mitokondriális működés zavara.
A szakemberek arra is rámutattak, hogy a génmutáció beindítása az állatok egyéb szerveire alig volt hatással, ami azt sugallja, hogy a mitokondriumok szerepe fontosabb a bőr, mint az egyéb szövetek esetében.