Trump-Juncker találkozó: Párbeszéd lesz, ajánlat nem

Publikálás dátuma
2018.07.25. 10:07

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
A két politikus szerda esti washingtoni találkozója előtt Brüsszelben senki sem vár megállapodást, csupán konstruktív eszmecserét a vitás kérdésekről.
Jean-Claude Juncker őszinte párbeszédre készül Donald Trump elnökkel az unió és az Egyesült Államok viszonyáról, főleg a kereskedelmi kapcsolatokról. A bizottsági elnök a 28-ak egységes álláspontját viszi a Fehér Házba. Ennek lényege: a közösség nem tárgyal fenyegetések árnyékában, avagy “a homlokának szegezett pisztollyal”. Ugyanakkor kész rá, hogy kölcsönösen előnyös tárgyalásokat kezdjen az amerikai kormányzattal a kereskedelmi kapcsolatokról, ha Washington megszünteti az acél- és alumíniumtermékeire kivetett vámtarifákat és felhagy a zsarolással.  Ismert, az Egyesült Államok június óta — nemzetbiztonsági okokra hivatkozva — 25 százalékos védővámmal sújtja az acél- és 10 százalékossal az alumíniumtermékek behozatalát, többek között az EU országaiból. Brüsszel válaszul 3,2 milliárd dollár értékű amerikai áru importját bünteti hasonló intézkedéssel. Donald Trump hetek óta azzal fenyegetőzik, hogy hamarosan az európai autókat és autóalkatrészeket is 20-25 százalékos büntetővámmal sújtják, ugyancsak nemzetbiztonsági okokból. Ez jóval nagyobb károkat okozna a kereskedelmi kapcsolatokban, mint az eddigi szankciók. Az elnök nemrég az Egyesült Államok egyik fő ellenségének titulálta az EU-t, amely szerinte kihasználja Amerikát. Jean-Claude Junckert a G7-ek csúcstalálkozóján “brutális gyilkosnak” nevezte, az EU tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára és a tengerentúli technológiai óriásvállalatokra kivetett brüsszeli pénzbírságok miatt. Trump a bizottsági elnök washingtoni útja előtt újabb Twitter-bejegyzésekben esett neki az Európai Uniónak. Az EU több javaslattal is előállt a közelmúltban. Ezek közé tartozik nemzetközi tárgyalások megkezdése a vámtarifák csökkentéséről a legnagyobb autóexportőr országok részvételével. Brüsszel felvetette azt is, hogy a vezető ipari országok egyezzenek meg az autókra kivetett vámok teljes eltörléséről. Az EU emellett felmelegítené a kétoldalú megbeszéléseket Washingtonnal az ipari termékek kereskedelme előtt álló akadályok felszámolásáról. De az unió székhelyén nem bíznak benne, hogy Donald Trump hajlana bármelyik felvetés akár alapos megfontolására, bármennyire is kedvére való lehet Jean-Claude Juncker közvetlen és egyenes stílusa.
Témák
EU
Frissítve: 2018.07.25. 10:09

Új irány, régi csontvázak

Publikálás dátuma
2018.07.25. 10:00

Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
A Néppárt (PP) új vezetője, Pablo Casado jobbra tolhatja a volt kormánypártot, hacsak előbb nem bukik bele a PP-t kísértő botránysorozatba.
A Néppárt (PP) hétvégi kongresszusán a 37 éves Pablo Casadót választották meg a konzervatív erő új vezetőjévé, így a jövőben jó eséllyel lehet belőle kormányfő. Ám a fiatal politikus a győzelme utáni első interjúk egyikében mégsem a pártelnöki megmérettetést nevezte élete legnehezebb időszakának: kisfia négy éve, hat hónaposan született, Casado és felesége pedig négy hónapig gyakorlatilag a kórházban élt, míg a csecsemő rendbe nem jött. „Ezek után már csak a fontos dolgok számítanak az életben, s az ember nem panaszkodik semmi miatt, ami nem az” – nyilatkozta a PP palenciai születésű vezére az ABC-nek. Karrierje szempontjából az új pártelnök kétségkívül a legfontosabb időszak előtt áll: hétfőn megkezdődött a korrupciós botrányoktól megtépázott hírű Néppárt összefércelése. A mélyrepülést a korábbi pártelnök és kormányfő, Mariano Rajoy méltatlan búcsúja „koronázta” meg, miután belebukott a jelenlegi miniszterelnök, a szocialista Pedro Sánchez által ellene beadott bizalmatlansági indítványba. Casadónak tehát nagyon mélyről kellene a csúcsra kormányoznia a pártot, az idő pedig szorít, hiszen jövő tavasszal önkormányzati, két év múlva pedig ismét parlamenti választások lesznek. A PP-nek nem lesz elég a most kormányzó szocialistákkal szemben alternatívát kínálni, fő riválisa, a jobbközép Ciudadanos táborából is vissza kell csábítani a csalódott konzervatív szavazókat. A PP a hétvégén úgy találta, erre Casado a megfelelő ember, aki az El País beszámolója szerint szenvedélyes beszédet tartott a kongresszuson, s ezzel felülkerekedett fő riválisán, Soraya Sáenz de Santamaríán. A szürke egérként ismert előd, Mariano Rajoy stílusához szokott pártelit öt perc után állva tapsolt, s úgy hallgatta Casadót, aki felszólította a megjelenteket, hogy „szerezzék vissza az elveszett büszkeséget”, s „vessék le a politikai korrektség köntösét”. Szónoki tehetségét nem most csillogtatta meg először. Már egész fiatalon felhívta magára a figyelmet, José María Aznar volt kormányfő a szárnyai alá vette, s kabinetfőnöki pozíciót ajánlott neki. Az ügyvéd és közgazdász találkozott Tony Blair egykori brit kormányfővel és George W. Bush volt amerikai elnökkel. Ezeken az utakon ébredt rá állítólag, hogy nemcsak vágyik a politikai karrierre, de esélye is lehet a politikában. Idővel Mariano Rajoy is a bizalmába fogadta, Casadót kommunikációs főmunkatársként azzal bízta meg, hogy frissítse fel a párt imidzsét. Ezt a munkát most már a PP vezetőjeként folytathatja, ám egyesek attól tartanak, hogy a „frissítés” egyet jelent a jobbra tolódással. Casado már a pártelnöki posztért folyó kampányban sem titkolta, hogy a konzervatív szárnyat képviseli. Az egyik legforróbb téma az országban a katalán függetlenség, amelyről a politikusnak határozott véleménye van: nem folytat párbeszédet azokkal, akik meg akarják bontani a spanyol egységet. Casado védelmébe  vette a spanyol csendőrök fellépését is október 1-jei függetlenségi népszavazáson, holott a túlzott erőszakot nemzetközileg is elítélték. A szabadidejében szívesen olvasó, moziba járó Casado az abortuszt sem pártolja, mondván, az „nem jog”, s kormányfőként szigorítaná a jelenlegi szabályozást. A spanyol közvéleményt jelenleg lázban tartó vitában, az egykori szélsőjobboldali diktátor, Francisco Franco exhumálásával kapcsolatban is állást foglalt Szerinte egy eurót sem szabadna költeni” Franco földi maradványainak elmozdítására. (A jelenlegi szocialista vezetés épp ezen dolgozik, hiszen az ügy évtizedek óta megosztja a spanyolokat, akik közül sokan úgy vélik, Francónak túlzottan is méltó módon állítottak emléket.) Casado ideológiai irányváltást ígért, ám kérdéses, hogy végre tudja-e hajtani. Nem csupán a pártban esetleg felmerülő ellenállás miatt, hanem azért is, mert jelenleg erős pozíciója könnyen meginoghat, ugyanis kiderült – Cristina Cifuenteshez, a PP egykori magas rangú politikusához hasonlóan – úgy kaphatott mesterdiplomát, hogy nem járt be az egyetemre, s nem is vizsgázott. Casado előtt talán a legnagyobb kihívás az, hogy meggyőzze a választókat, a PP-ben valóban új időszámítás kezdődött.
Frissítve: 2018.07.25. 10:51

Nem lesz új magyar Szabad Európa Rádió

Publikálás dátuma
2018.07.25. 08:43

Fotó: NAGY GYULA / Fortepan
Jelenleg nincs döntés arról, hogy újra indulna a Szabad Európa Rádió magyar adása - válaszolta az amerikai külügyminisztérium illetékes testülete a Népszava érdeklődésére.
Az amerikai kongresszus költségvetéséből fenntartott Szabad Európa a múlt héten bejelentette, hogy Romániában és Bulgáriában újraindítja adását. Lapunk kérdésére, hogy vannak-e hasonló terveik Magyarországon is, a washingtoni külügyminisztérium mellett működő Műsorszóró Irányító Testület (Broadcasting Board of Governors, BBG) azt válaszolta: a Szabad Európa Rádióval és (a volt Szovjetunió utódállamaiba sugárzó Szabadság Rádióval) szoros együttműködésben rendszeresen áttekintik és értékelik a meglévő és a potenciális hallgatóság igényeit. A bolgár és a román nyelvű műsor újraindítását alapos konzultáció és jóváhagyási folyamat előzte meg. „Jelenleg nincs olyan döntés, amely a magyar szolgálat újraindításáról szólna” – áll a külföldre irányuló tájékoztatás amerikai médiahatóságának válaszában. A BBG kitért arra, hogy a Szabad Európa valamint a Szabadság rádió küldetése a tisztességes és tárgyilagos hír- és információszolgáltatás, a szabadság és a demokrácia támogatása jegyében. Minden olyan változtatást, amely a tartalomszolgáltatás nyelveinek a listáját érinti, egyeztetnek az Egyesült Államok külügyminiszterével, és azt jóvá kell hagynia az amerikai kongresszusnak is. A magyar adást 1993-ban szüntették meg. A román és a bolgár adás újraindításáról szóló döntést azokkal az aggodalmakkal indokolták, amelyek "a demokratikus eredmények visszafordítása, a jogállamiság elleni támadások miatt ébredtek ebben a két EU- és NATO-államban”. „Mindkét országban kormányzati tisztségviselők, a civil társadalom képviselői és újságírók fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy a félretájékoztatás, a korrupció és a társadalom megosztottsága veszélybe sodorja a politikai rendszer alapjait” - hangsúlyozta a Szabad Európa Rádió múlt heti közleménye. (Lapunk megkereste a rádiót, ám a prágai központban csak annyit közöltek: most senki nem tud nyilatkozni.) Az amerikai nagykövetség egyébként tavaly novemberben még azt ígérte, pályázati úton 700 ezer dollárral, mintegy 190 millió forinttal támogatják a vidéki, objektív sajtót. A pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni, ám végül arra jutottak, hogy inkább „más megközelítést alkalmaznak”. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés azonban még nincs.
Frissítve: 2018.07.26. 06:30