Nem hatékony, sőt meg is betegíthet az egylégterű iroda

Publikálás dátuma
2018.07.25. 15:16
Illusztráció: Pexels
Már majdnem két évtizede hódít az úgynevezett egylégterű iroda divatja, Amerikában már a cégek mintegy 70 százaléka ilyenben működik. A kutatások szerint azonban azok az emberek, akik ilyen körülmények dolgoznak, 15 százalékkal kevésbé hatékonyak, rosszul érzik magukat, és többször is betegszenek meg, mint azok, akiknek külön szobájuk, de legalábbis terük van.
Chris Nagele néhány éve nyitott irodába költöztette a korábban otthonról dolgozó munkatársait. Úgy gondolta, ha mind együtt vannak, könnyebben és jobban megy majd az együttműködés. Gyorsan kiderült azonban, ez hatalmas tévedés: Chris és az emberei is elégedetlenek voltak, ráadásul a hatékonyságuk is romlott. Így körülbelül három évvel később a vállalkozás egy tízezer négyzetméteres irodába költözött, ahol mindenkinek zárható ajtóval elválasztható saját tere lett. Bár nem valószínű, hogy a nyílt irodák kimennek a divatból, sok cégvezető elkezdte követni Nagele példáját – olvasható a BBC cikkében.

Multitasking, hatékonyság a nyüzsgésben – nem megy

A zsúfolt és hangos nyílt irodákban állandó a nyüzsgés, folyamatos a beszéd. A személyes telefonhívások nemcsak megzavarnak, megszakítják és akár hosszabb időre elvonják a figyelmünket, hanem szorongást okoznak, sőt valósággal „fájnak is az agyunknak” – állítja a cikk kutatási eredményekre hivatkozva. Multitaskolni”, azaz több feladatot végezni egyszerre pedig nem is tudunk. A nyitott tér a memóriára is rosszul hat. Különösen igaz ez akkor, ha a dolgozóknak még állandó helyük sincs.
„Több információt tudunk tárolni, amikor fix helyen ülünk”

- mondta Sally Augustin környezeti és tervezési pszichológus.

A Sydney Egyetem professzora felmérések eredményeit ismertetve elmondta, sokak számára a legzavaróbb az állandó zaj. Teljesen nyitott irodában dolgozó emberek közel fele, az alacsony falú kabinokban ülők mintegy 60 százalékát zavarják a hangok. A saját szobában dolgozóknál ez az arány csupán 16 százalék. Ők egyébként még 14 szempont, például hőmérséklet, levegőminőség tekintetében is elégedettebbek voltak.

Kreatív ötletek helyett ajándéktippek

Az egylégterű irodákba zsúfolásnak a költségtakarékosság melletti másik fő indoka az szokott lenni, hogy növeli az együttműködést. A felmérések azonban ezt sem igazolják: az emberek „összezárva” ugyan többet beszélnek, de nem feltétlenül munkával kapcsolatos dolgokról. Kreatív ötletek helyett inkább karácsonyi ajándékról, házassági problémákról esik szó. Ráadásul míg a konyhában vagy közösségi terekben folytatott kommunikáció mindkét fél „akaratából” jön létre, a munkatérben előfordulhat, hogy a megszólított ember hiába dolgozna, kénytelen megszakítani munkáját egy „kéretlen” beszélgetés miatt.
Az eredményes munkához összpontosításra van szükség, amire egy forgalmas, zajos teremben sokkal kevésbé van lehetőség, mint egy csendesben - mondta Augustin. 
A professzor szerint nagy kár „elpazarolni” az emberek erejét azzal, hogy nem kapnak megfelelő és támogató teret. "Nem hatékony”

- tette hozzá.

Illusztráció: Pexels
Budai Egészségközpont szakorvosai szerint az open office beteggé is tehet. Egy tanulmány eredményeit ismertetve közleményükben azt írták, már három óra zajban dolgozás is jelentősen és fölöslegesen megemeli az adrenalinszintet, amely többek között a szorongás kialakulásáért is felelős. Az, hogy az egyterű irodákban az embereknek megszűnik az intim szférájuk, szintén szorongást okozhat. Kevesen bírják például, ha rálátnak a monitorjukra, hiszen, lássuk be, ez még akkor sem kellemes, ha semmi „rosszat” nem csinálunk. Akinek a háta mögött folyamatosan sétálgatnak, kiszolgáltatott helyzetben érezheti magát. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy az egyterű irodákban a vírusok is pillanatok alatt elterjednek.

Hogyan ne őrjítsük meg a kollégáinkat?

  • Mobiltelefonunkat halkítsuk le.
  • Magánbeszélgetéseinket ne a közös térben bonyolítsuk.
  • A munkaasztaloknál lehetőleg ne együnk, de az erős, jellegzetes illatú ételek fogyasztását mindenképp kerüljük el.
  • Tartsunk rendet az asztalunkon.
  • Ne kommentáljuk hangosan a munkafolyamatot és az éppen elért részeredményünket, de hírrádióvá se alakuljunk.
  • Zenét csak fülhallgatóval hallgassunk.
  • Ne tartsunk megbeszéléseket az íróasztalnál. Ha néhány percnél hosszabb ideig szeretnénk valamiről értekezni, menjünk ki.
  • Ha elkaptunk egy vírust, inkább maradjunk néhány napot otthon.
Szerző
Témák
iroda munka

Klímareuma - Fájdalmas, de kivédhető

Publikálás dátuma
2018.07.24. 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Sok bajt okozhat, ha a légkondicionáló berendezés ránk fújja a hideg levegőt. A felsőlégúti megbetegedéseken, kötőhártya-gyulladáson túl mozgásszervi panaszaink is lehetnek, de jó hír, hogy utóbbiak ellen könnyen lehet védekezni.
A köznyelvi klímareuma kifejezés, bár nem orvosi meghatározás, jelzi, hogy mozgásszervi fájdalmat okozhat a légkondicionáló berendezés nem megfelelő beállítása vagy túlzott használata. De nem is biztos, hogy azonnal tudjuk, mi okozza a fájdalmat. Nyáron nem árt gyanakodni, különösen, ha a hűtőberendezés közvetlenül ránk fújja a hideg levegőt, és ezzel állandóan huzatban tartja valamelyik testrészünket. Ilyenkor állítsuk át a fúvóka irányát, ha nem lehet, egy sállal vagy kardigánnal védekezzünk – ajánlotta dr. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ reumatológus szakorvosa. 
„Ez általában meg is oldja a problémát, mert azért nagy drámát nem szokott okozni.”

Ha azonban a fájdalom nem szűnik meg még gyulladáscsökkentő krémek hatására sem, kénytelenek vagyunk orvoshoz fordulni, aki gyógyszerrel vagy injekcióval csökkenteni tudja a gyulladást és a fájdalmat. A váll a legérzékenyebb a hidegre; könnyen kötötté válik, ha nem törődünk vele, és hosszadalmas a rendbehozása. Sokszor gyógytorna nélkül nem is sikerül. 

Kinek árt?

Az, hogy ki mennyire érzékeny a hideg levegőre, főleg hajlam és életkor kérdése. „Van, aki meg sem érzi a hideget és a huzatot. Fiatalabb korban ezek kevésbé is tűnnek fel. Az is számít, hogy volt-e már korábban mozgásszervi problémánk, mert azt a hideg előhozhatja. A tudatosság, ahogy az élet más területein, ebben is sokat segít: ha figyelünk magunkra, észrevesszük, mi miért történik, rájöhetünk az okokra és a megoldásra is, ami ebben az esetben a egyszerű: mindig vigyünk magunkkal egy kendőt vagy sálat” - fogalmazott a Népszavának a szakorvos.
A légkondicionáló berendezés sugarában való ülés esetén nemcsak a klíma hatásai problémásak, hanem már az ülésé is, amelyekkel, mivel szintén számos betegség okozói, kell foglalkozni. A szinte törvényszerűen bekövetkező gerincpanaszok megelőzésére meg kell tanulni azokat a gyógytorna gyakorlatokat, amelyekkel ellensúlyozni lehet a hatásait. Nagyon fontos, hogy óránként néhány percre mindenképpen álljunk fel, ha tornázni nincs is lehetőségünk, lépegessünk párat – ajánlotta dr. Somhegyi Annamária. 
„Én, ha nem kell jegyzetelnem, sétálva szoktam telefonálni. De az is jó, ha valamit direkt messze teszünk az asztaltól, hogy fel kelljen érte kelni.”

Az örökös ülés mindenre hat, olyan, - nem csak a mozgásszervet érintő - gyulladásszerű anyagok keletkeznek, amelyek egyébként már néhány perces mozgástól el tudnának tűnni a véráramból. „A szakirodalom szerint a daganatos betegségek megelőzésének az is fontos eleme, hogy ne üljünk órákon keresztül” - mondta a Budai Egészségközpont reumatológus szakorvosa.
Szerző

Nem csak krémekkel védhetjük a bőrt

Publikálás dátuma
2018.07.23. 15:04
Illusztráció
Fotó: Pexels.com
Zöldségekkel és gyümölcsökkel is lehet fokozni a napvédelmet.
A narancssárga vagy piros zöldségek és gyümölcsök, valamint a sötétzöld zöldségek béta-karotin tartalmuk miatt elősegíthetik a bőr napozás közbeni védelmét – mondta Veresné Dr. Bálint Márta főiskolai tanár. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének vezetője hozzátette, enyhébb leégés esetén a bőr regenerációját támogathatjuk A-, C- és E-vitamint tartalmazó ételekkel. 
A béta-karotin segíti a nap UV sugarainak kiszűrését, ezáltal hozzájárul a bőr napozás közbeni védelméhez – mondta Veresné Dr. Bálint Márta. A tanszékvezető szerint a fényvédő krémek ugyan mindenképpen nélkülözhetetlenek, ám a sárgarépa, a kaliforniai paprika, a paradicsom, a sütőtök, a sárgabarack, a dinnye, illetve a sóska, a spenót és a brokkoli tovább fokozzák a bőr védekezőképességét. A béta-karotin a bőr megóvásáért felelős A-vitamin előanyagként antioxidáns hatásánál fogva hozzájárul a napozás közben nagyobb mértékben képződő úgynevezett szabadgyökök semlegesítéséhez.
Illusztráció: Pexels.com
Fotó: Pexels.com
Enyhe leégés esetén igyunk sok vizet, és fogyasszunk a bőr regenerálódásához szükséges tápanyagokat tartalmazó élelmiszereket - ajánlotta a tanszékvezető. A tejben, tejtermékekben, májban, tojás sárgájában, olajos halakban lévő A-vitamin segíti a bőr újraképződését és gyógyulását. A friss gyümölcsökben lévő C-vitamin pedig a bőr rugalmasságát adó fehérje, a kollagén képződéséhez szükséges. A növényi olajokban, búzacsírában, olajos magvakban lévő E-vitamin antioxidáns hatása miatt segítheti a napozáskor túlságosan nagy mennyiségben képződő szabad gyökök semlegesítését.
Egész napos strandolás esetén akár 2-2,5 liter folyadékra is szükségünk lehet. Ezt érdemes víz, ásványvíz, hígított gyümölcs- vagy zöldséglé, cukormentes tea formájában pótolni. Veresné Dr. Bálint Márta felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyári melegben a gyerekek folyadékigénye is elérheti a két litert. Alkoholt napozás közben ne igyunk, inkább este, de akkor is mértékletesen. Nyáron a folyadékigényünk jelentősen megnő, az energiaigényünk 10-15 százalékkal csökken.
Szerző