Nem hatékony, sőt meg is betegíthet az egylégterű iroda

Publikálás dátuma
2018.07.25 15:16
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Már majdnem két évtizede hódít az úgynevezett egylégterű iroda divatja, Amerikában már a cégek mintegy 70 százaléka ilyenben működik. A kutatások szerint azonban azok az emberek, akik ilyen körülmények dolgoznak, 15 százalékkal kevésbé hatékonyak, rosszul érzik magukat, és többször is betegszenek meg, mint azok, akiknek külön szobájuk, de legalábbis terük van.
Chris Nagele néhány éve nyitott irodába költöztette a korábban otthonról dolgozó munkatársait. Úgy gondolta, ha mind együtt vannak, könnyebben és jobban megy majd az együttműködés. Gyorsan kiderült azonban, ez hatalmas tévedés: Chris és az emberei is elégedetlenek voltak, ráadásul a hatékonyságuk is romlott. Így körülbelül három évvel később a vállalkozás egy tízezer négyzetméteres irodába költözött, ahol mindenkinek zárható ajtóval elválasztható saját tere lett. Bár nem valószínű, hogy a nyílt irodák kimennek a divatból, sok cégvezető elkezdte követni Nagele példáját – olvasható a BBC cikkében.

Multitasking, hatékonyság a nyüzsgésben – nem megy

A zsúfolt és hangos nyílt irodákban állandó a nyüzsgés, folyamatos a beszéd. A személyes telefonhívások nemcsak megzavarnak, megszakítják és akár hosszabb időre elvonják a figyelmünket, hanem szorongást okoznak, sőt valósággal „fájnak is az agyunknak” – állítja a cikk kutatási eredményekre hivatkozva. Multitaskolni”, azaz több feladatot végezni egyszerre pedig nem is tudunk. A nyitott tér a memóriára is rosszul hat. Különösen igaz ez akkor, ha a dolgozóknak még állandó helyük sincs.
„Több információt tudunk tárolni, amikor fix helyen ülünk”
- mondta Sally Augustin környezeti és tervezési pszichológus.
A Sydney Egyetem professzora felmérések eredményeit ismertetve elmondta, sokak számára a legzavaróbb az állandó zaj. Teljesen nyitott irodában dolgozó emberek közel fele, az alacsony falú kabinokban ülők mintegy 60 százalékát zavarják a hangok. A saját szobában dolgozóknál ez az arány csupán 16 százalék. Ők egyébként még 14 szempont, például hőmérséklet, levegőminőség tekintetében is elégedettebbek voltak.

Kreatív ötletek helyett ajándéktippek

Az egylégterű irodákba zsúfolásnak a költségtakarékosság melletti másik fő indoka az szokott lenni, hogy növeli az együttműködést. A felmérések azonban ezt sem igazolják: az emberek „összezárva” ugyan többet beszélnek, de nem feltétlenül munkával kapcsolatos dolgokról. Kreatív ötletek helyett inkább karácsonyi ajándékról, házassági problémákról esik szó. Ráadásul míg a konyhában vagy közösségi terekben folytatott kommunikáció mindkét fél „akaratából” jön létre, a munkatérben előfordulhat, hogy a megszólított ember hiába dolgozna, kénytelen megszakítani munkáját egy „kéretlen” beszélgetés miatt.
Az eredményes munkához összpontosításra van szükség, amire egy forgalmas, zajos teremben sokkal kevésbé van lehetőség, mint egy csendesben - mondta Augustin. 
A professzor szerint nagy kár „elpazarolni” az emberek erejét azzal, hogy nem kapnak megfelelő és támogató teret. "Nem hatékony”
- tette hozzá.
Budai Egészségközpont szakorvosai szerint az open office beteggé is tehet. Egy tanulmány eredményeit ismertetve közleményükben azt írták, már három óra zajban dolgozás is jelentősen és fölöslegesen megemeli az adrenalinszintet, amely többek között a szorongás kialakulásáért is felelős. Az, hogy az egyterű irodákban az embereknek megszűnik az intim szférájuk, szintén szorongást okozhat. Kevesen bírják például, ha rálátnak a monitorjukra, hiszen, lássuk be, ez még akkor sem kellemes, ha semmi „rosszat” nem csinálunk. Akinek a háta mögött folyamatosan sétálgatnak, kiszolgáltatott helyzetben érezheti magát. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy az egyterű irodákban a vírusok is pillanatok alatt elterjednek.

Hogyan ne őrjítsük meg a kollégáinkat?

  • Mobiltelefonunkat halkítsuk le.
  • Magánbeszélgetéseinket ne a közös térben bonyolítsuk.
  • A munkaasztaloknál lehetőleg ne együnk, de az erős, jellegzetes illatú ételek fogyasztását mindenképp kerüljük el.
  • Tartsunk rendet az asztalunkon.
  • Ne kommentáljuk hangosan a munkafolyamatot és az éppen elért részeredményünket, de hírrádióvá se alakuljunk.
  • Zenét csak fülhallgatóval hallgassunk.
  • Ne tartsunk megbeszéléseket az íróasztalnál. Ha néhány percnél hosszabb ideig szeretnénk valamiről értekezni, menjünk ki.
  • Ha elkaptunk egy vírust, inkább maradjunk néhány napot otthon.
Szerző
Témák
irodamunka
2018.07.25 15:16

Pszichológus: funkcionális felnőtté válik a gyerek, ha okoseszközt kap

Publikálás dátuma
2019.01.19 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Az internet farkastörvényei szerint nevelkednek a digitális világban túl korán magukra hagyott gyerekek. Mivel a technikai ismereteik jellemzően meghaladják a szülőkét, a virtuálpszichológus szerint az a fontos, hogy tudatos, felelős felhasználóvá neveljük őket.
Egy gyerek abban a pillanatban funkcionális felnőtté válik, amikor okostelefont kap. Az internetes oldalak csupán elenyésző százaléka kérdez rá, hogy a felhasználó elmúlt-e már 18 éves, de tízből tíz gyerek akkor is az igen válaszra tud kattintani. Tóth Dániel pszichológus, aki Pszichológus Pasi néven YouTube-csatornát működtet, úgy fogalmazott: a digitális világ dzsungelében az idejekorán magukra hagyott gyerekek online Mauglikká válnak. Az internet farkastörvényei szerint nevelkednek, ahol például annyit érünk, ahány like-unk van és látszólag bármit megtehetünk a másikkal következmények nélkül. Ezért azt kell tudni, hogy a gyermek mikor áll készen mindarra, ami a digitális térben vár rá. 
Ha rendelkezik a kellő felhasználói tudatossággal, például mértékletességgel, adatbiztonsági ismeretekkel, tudja, hogyan lehet elkerülni, vagy legalább időben felismerni egy interneten portyázó bűnözőt, adathalászt, egy szexuális ragadozót vagy a függőség csapdáit, akkor készen áll”
- fogalmazott a virtuálpszichológus.
A telefon egy kapu, ami mögött ott az egész világ, a gyerekekre a legnagyobb veszélyt mégis önmaguk és a kortársak jelentik. A közérzetüket és a kitartásukat erősen aláássa az önmaguk másokhoz hasonlítgatása, a közösségi oldalakon mutogatott látszatélet és az instant sikerélmények, amit kütyüzés közben tapasztalnak. Ha ebben nőnek fel, ez lesz nekik a „normális”. Kellő önismeret, önbecsülés és kommunikációs készségek nélkül pedig az élet számos területén gondjaik lesznek, mert a tanulás, munka és a magánélet hétköznapi kihívásai is hatalmasakká válnak. – figyelmeztetett a pszichológus

„A lényeg az egyensúly és a tudatosság”

A gyermekeket természetesen képtelenség távol tartani a technológiától, de nem is baj, ha ismerkednek vele. A gond akkor kezdődik, amikor ha túl korán egyedül maradnak vele. A rendszeresen egyedül kütyüző óvodásoknál figyelem-, viselkedészavarok, és akár autisztikus viselkedésminták is megjelenhetnek. Mint minden másról, a digitális dolgokról is beszélgetni kell velük; ebbe a világba is be kell vezetni őket. Keretek hiányában általában túl sok időt töltenek online. Különféle tanulmányok azonban különböző eredményre jutottak a „túl sok” megállapításánál, amelyet befolyásol a gyerek életkora, a személyisége, és a választott időtöltés típusa is, de abban a legtöbb kutatás egyetért, hogy napi 3-4 óra képernyő előtt töltött időn túl serdülőknél már negatív hatások jelentkezhetnek. Sokan ezt már az iskolában elköltik. Célszerű, ha egyensúly van az offline és digitális élet között – ajánlotta Tóth Dániel.
„Amíg a gyerek kicsi, nem szabad magára hagyni a szülő telefonjával, és ne is kapjon saját telefont. Ha már elég nagynak és érettnek ítéltük ahhoz, hogy saját készüléket kapjon, abban kell segíteni, hogy tudatos, felelős felhasználó legyen."
Tóth Dániel szerint a szülőnek, de a tanárnak sem kell naprakésznek lennie minden videójátékot, alkalmazást és influencert illetően, de célszerű meghallgatni a gyermeket, akkor is, ha az aktuális kedvenceiről beszél. 
2019.01.19 14:14
Frissítve: 2019.01.19 14:14

A túlsúly és az alvászavar kölcsönösen hat egymásra

Publikálás dátuma
2019.01.18 14:14

Fotó: / AFP
Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggenek a túlsúllyal – és ez oda-vissza kapcsolatot jelent.
Éjszakai légzéskimaradásnak vagy obstruktív alvási apnoénak nevezik azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után hirtelen levegő után kapkod az érintett – mondta dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának rizikófaktora lehet a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás is.  
Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Az összefüggés ráadásul kétirányú. Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikóját. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is zsír halmozódik fel, ami önmagában is akadályozza a légzést. Ezért a probléma kezelésének első, életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már tízszázaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Hatnak egymásra

Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – derül ki több kutatásból is. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait. 
„A horkolás és a légzéskimaradás tünetei nemcsak zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek”
– hangsúlyozta dr. Vida Zsuzsanna.
Bár a horkolás a hálótársnak is kellemetlen, az alvási apnoé az érintett egészségét is veszélyezteti, mivel ezek a tünetek úgynevezett alvásfüggő légzészavarra utalnak, amelynek során a szervezet oxigénellátási szintje súlyosan károsodhat. Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül szükség lehet fül-orr-gégészeti, kardiológiai, endokrinológiai vizsgálatra is. A horkolás megszüntetésével gyakran a hálótársak alvászavara is megoldódik, de csökken a szívinfarktus, a stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Javulnak az olyan szubjektív tünetek is, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei. Az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra. 
2019.01.18 14:14
Frissítve: 2019.01.18 14:14