Fotó: AFP

Kifüstölnék az Ubert a spanyol taxisok - galéria

Felfüggesztette a spanyol bíróság az alternatív, közösségi személyszállítási szolgáltatásokat szabályozó helyi rendeletet, ezért kétnapos sztrájkot kezdtek és tüntetéssel tiltakoztak szerdán Barcelonában a taxisok.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.07.26. 17:45
A helyi taxisok közül délben több mint ezren gyűltek össze a belvárosban, hogy sípolva, dudálva, petárdákat durrogtatva hívják f
Fotó: Quique García / MTI/EPA
A megmozduláshoz más városokban dolgozó taxisok is csatlakoztak
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Az Uber négy év szünet után március közepén kezdte újra működését Barcelonában 120 autóval
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Egy Uber sofőr autóját ütik a tüntetők. 2014 végén bíróság tiltotta be a társaság korábbi tevékenységét az egész dél-európai ors
Fotó: PAU BARRENA / AFP
A hasonló elveken működő Cabify már évek óta jelen van a városban és környékén
Fotó: PAU BARRENA / AFP
A szakszervezetek szerint országosan az előírást jóval meghaladja a kiadott VTC-engedélyek száma, és és így nem egyenlő feltétel
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Az Uber és a Cabify elleni tüntetések az egész tavalyi évben gyakoriak voltak több spanyol városban is
Fotó: Raul Costa / AFP
Uber és Cabify azt hangsúlyozza, hogy az utasoknak joguk van szolgáltatást választaniuk
Fotó: PAU BARRENA / AFP

Pokoli választás után nagy változások előtt áll Pakisztán

Publikálás dátuma
2018.07.26. 08:30

Fotó: Mazhar Chandio / Anadolu Agency
Minden idők legvéresebb választási kampánya után a voksolás napján is pokolgép robbant Pakisztánban. Az atomhatalom miniszterelnöke egy szélsőségesekkel szimpatizáló krikettjátékos lehet.
Legalább 31 ember meghalt, és 40 megsebesült egy rendőrségi jármű elleni pokolgépes támadásban a nyugat-pakisztáni Kvettában a parlamenti választások napján, egy szavazó helyiség mellett. A kvettai előtt volt egy másik robbantás is, Szvábiban, ahol hárman haltak meg, és egy Larkanában, de ott nem volt halálos áldozat. Az Iszlám Állam terrorcsoport vállalta magára a kvettai merényletet, akárcsak a július 13-án elkövetett robbantást, amely minden idők leggyilkosabb kampánymerénylete volt a távol-keleti országban. 
Múlt pénteken egy választási kampánygyűlésen ugyancsak Beludzsisztán tartományban, a Kvetta városhoz közeli Másztungban öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, és küldött a halálba 149 embert. A kampány utolsó hete alatt 176 áldozatot követelt a terror, a másztungi merénylet célpontja Sziraj Rajszani képviselő, az egykori tartományi főminiszter, Aszlam Rajszani öccse volt. (Pakisztán történelmének legvéresebb terrortámadása 2014-ben történt egy pesavari iskola ellen, 150 halálos áldozatot követelt.)
Beludzsisztán tartomány Iránnal és Afganisztánnal határos, az ország egyik legveszélyesebb régiója, ahol Afganisztánhoz hasonló állapotok uralkodnak. A körponti kormány ellen évek óta fegyveresen harcolnak a helyi tálibok, igencsak aktív az al-Kaida is hosszú ideje, és mára szntén tényezővé vált az Iszlám Állam. A terrorcsoportok egymással is vetélkednek, de mindhárom rendszeresen hajt végre merényleteket a tartomány többségi lakosságát alkotó síiták ellen. 
A pakisztáni választást és helyzetet azért övezi világszerte kiemelt figyelem és aggodalom, mert megtörténhet, hogy a muzulmán atomhatalom élére egy olyan, a hadsereg által támogatott elnök kerül, aki nyíltan szimpatizál a szélsőséges mozgalmakkal. Pakisztánban ugyan parlamenti és elnökválasztásokat rendeznek, de a hadsereg kezében van az igazi hatalom. A hadsereg most viszont Imran Khan, egykori világbajnok krikettsztárt támogatja, aki nemcsak populista, hanem jó kapcsolatot ápol az iszlamista csoportokkal, mindenekelőtt a tálibokkal is. 
A 207 milliós ország két legjelentősebb pártja az Imran Khan vezette Igazság Mozgalommal (PTI), valamint a Shehbaz Sarif vezette Muszlim Liga (PMLN). A két formáció nagyjából azonos erőt képvisel, és félő, hogy az fog nyerni, aki élvezi a hadsereg támogatását (előzetes eredmény csütörtök folyamán várható). A mérsékelt Muszlim Ligát azért vezeti Shehbaz Sarif, Pandzsáb, a legnépesebb tartomány kormányzója, mert öccsét, a volt miniszterelnök Navaz Sarifot – amint a párt és az érintettek nyíltan hangoztatják – megbuktatta a hadsereg. A 68 éves háromszoros exminiszterelnököt július 13-án letartóztatták, egy pakisztáni bíróság tíz év börtönbüntetésre ítélte korrupció vádjával. Azt kifogásolják, hogy bevallott jövedelméből nem telhetett volna négy londoni luxuslakásra. Korrupciós ügyeit a Panama akták szivárogtatták ki.
Pakisztánban is a politikai paletta átrendeződése zajlik. Az ország emblematikus, liberális vezetőit adó Bhutto család befolyása és támogatottsága visszaszorult, ezúttal már csak a harmadik helyre számíthat. A Bhuttók félreállításában is főszerepet játszott a hadsereg. Benazir Bhutto, az első nő, aki választás útján lett egy muszlim állam miniszterelnöke 2007 végén a legesélyesebb elnökjelöltként vált merénylet áldozatává egy választási gyűlésen. A történtek mögött Pervez Mussaraf tábornok államfőt sejtik. Korábban két bátyját is megölték, édesapját, Zulfikár Ali Bhuttót, aki volt az ország elnöke is és miniszterelnöke is, kivégezték. Jelenleg Benazir fia viszi tovább a családi örökséget.

A hadsereg is kevésnek bizonyult

A törvényhozás alsóházának, valamint a regionális parlamentek képviselői helyeiről szavaztak a pakisztániak. A 106 millió választópolgár 85 ezer szavazóhelyiségben adhatta le voksát. A hadsereg jelezte, 371 ezer katonával szavatolja a voksolás biztonságát.

Szerző
Témák
Pakisztán

"Nagyon nagy nap ez" - Trump megállapodott Junckerrel

Publikálás dátuma
2018.07.26. 07:49
Jean-Claude Juncker és Donald Trump a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Alex Edelman / AFP/ Consolidated News Photos / DPA
Véget érhet Amerika európai kereskedelmi háborúja, de ennek ára is van: Donald Trump az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélés után jelentette be az új kezdetet.
Új szakasz kezdődik Washington és az Európai Unió kapcsolatában - mondta szerdán Donald Trump amerikai elnök, miután a Fehér Ház Rózsakertjében egyeztetett az Európai Bizottság (EB) elnökével, Jean-Claude Junckerrel. 
Trump szerint "Nagyon nagy nap ez a szabad és korrekt kereskedelem számára", hiszen az amerikai és uniós vezetők rendezni tudták gazdasági jellegű vitáikat, írja az MTI. Az amerikai elnök bejelentése szerint megállapodott Jean-Claude Junckerrel, hogy
  • együttműködnek az ipari termékek vámmentességének kidolgozásában és a nem autóipari termékeket érintő állami támogatások eltörlésében.
  • Tárgyalnak az európai acélárukra és alumíniumtermékekre kivetett amerikai vámok, valamint a megtorlásként az Európai Unió által amerikai portékákra kivetett tarifák ügyében.
  • A tárgyalások ideje alatt egyik fél sem vet ki új vámokat, így az Európából az Egyesült Államokba exportált gépjárművek után nem kell külön illetéket fizetni.
  • Washington együttműködik az Európai Unióval a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megreformálása érdekében, és ehhez közös munkacsoportot hoznak létre.
Ez az jelenti, hogy megszűnhet a Egyesült Államok Európával szemben vámháborúja, ami nem mellesleg az amerikai gazdaságra is katasztrófális hatást gyakorolt volna. Az enyhülésnek ugyanakkor ára is van: az EU nagyon hamar megkezdi az amerikai szójabab nagy mennyiségű importját, és az EB elnöke a korábbinál több amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) európai vásárlására tett ígéretet.  Jean-Claude Juncker - aki a sajtókonferencián alig szólalt meg - hozzátette: az Egyesült Államok ígéretet tett további LNG-terminálok kiépítésére Európában. Hangsúlyozta: "azzal a szándékkal jöttem ide, hogy megállapodjunk, és meg is állapodtunk".  A tárgyalások megkezdése előtt a Fehér Ház Ovális irodájában - az újságírókat és a fotósokat fogadva - Donald Trump "nagyon okos embernek" nevezte Jean-Claude Junckert, aki pedig azt mondta, hogy Brüsszel és Washington "nem ellenségek" és "együtt kell működniük".

Lazuló orosz kapcsolatok?

Az elnöki bejelentés napján Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szenátori meghallgatásánmegerősítette hogy a Helsinkiben tartott csúcstalálkozó sem változtatott az Oroszországgal szemben hozott szankciókon, az Egyesült Államok pedig továbbra sem ismeri el a Krím orosz annektálását. Pompeo azt is angsúlyozta, hogy Donald Trump elnök „teljes mértékben tisztában van” azzal, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai választások folyamatába (igaz Trump pont az ellenkezőjéről beszélt a Vlagyimir Putyinnal tartott találkozó során). A külügyminiszter elmondta, Helsinkiben ő maga, személyesen is közölte az orosz partnerekkel, hogy „komoly következményei lesznek a demokratikus folyamatainkba történő beavatkozásnak”. Pompeo nyilatkozata valószínűleg nem csak az amerikai szenátorok megnyugtatását szolgálta, de üzenet lehetett az amerikai-orosz kapcsolatok fejlődését gyanakodva szemlélő európai vezetőknek is.
Szerző
Frissítve: 2018.07.26. 13:08