Visszatértek a delfinek az Adriára

Publikálás dátuma
2018.07.27. 12:12
Illusztráció: AFP
A horvát Kékvilág Tengerkutatási Intézet munkatársai a közép-dalmáciai Kornati-szigetektől nem messze egy ötven példányból álló delfincsoportra bukkantak a napokban, az emlősök már évtizedekkel ezelőtt eltűntek az Adriai-tengerből - írta az MTI a Jutarnji List című napilap közlése alapján.
A közönséges delfineket (Delphinus delphis) a Kornati-szigetektől 3,7 kilométerre délre, a Mana-szigetnél fedezték fel és csaknem két órát töltöttek velük, hogy megfigyeljék viselkedésüket és fotókat, valamint videót készítsenek róluk - mondta Tihana Vucur, az intézet egyik tengerbiológusa.
"Különös öröm, hogy több újszülött delfin is volt a csoportban."

Az emlősök nagyon gyorsan úsztak és közben kiugráltak a tengerből, ami azt az érzést keltette a kutatókban, mintha az óceánon lettek volna. 
A közönséges delfin fürge és gyors úszó, sebessége elérheti az óránként 45 kilométert is. Barátságos, társaságkedvelő állat. A teste sima és áramvonalas. Háta általában fekete, barna vagy ibolyaszín, hasa fehér vagy színes. Néhány percenként felszínre bukkan, hogy levegőt vegyen. A kisebb testű delfinek csoportjába tartozik, teste legfeljebb 230 centiméterre nő meg és átlagban 30 évet él - mondta a szakember. 
A közönséges delfin korábban nagy számban élt az Adriai-tengerben, de már évtizedekkel ezelőtt eltűnt onnan leginkább táplálkozási szokása miatt. Az emlős megeszi a tintahalat és a garnélát is, de főként heringgel és szardíniával táplálkozik. Ezért ártalmas jószágnak tartották, mert megdézsmálta a halállományt, az állam emiatt jutalmat fizetett minden kifogott delfin után. Az ötvenes években csak az Adriai-tenger északi részén 800 delfint öltek meg a halászok. Az ipari halászat megjelenése, valamint a növekvő tengeri szennyezettség és a globális felmelegedés miatt az 1980-as, 1990-es évekre a faj teljesen eltűnt az Adriai-tengerből.
  Drasko Holcer, az intézet másik munkatársa szerint a közönséges delfin hasonló problémákkal küzd a Földközi-tengeren. Elmondta, hogy nagyobb számban mára csak a Alborán-tengerben, Málta partjaihoz közel és az Égei-tengerben fordul elő. A delfinek nem élnek helyhez kötött életet, fő táplálékforrásukat, a halrajokat követik.

Rontja a halak szaglását a vizek savasodása

Publikálás dátuma
2018.07.26. 12:12
Illusztráció: AFP
Elvesztik a szaglásukat a halak az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodásával - írta az MTI brit kutatók tanulmánya alapján.
Amikor a levegőben lévő szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el. Az elmúlt száz évben az emberi tevékenység miatt növekvő szén-dioxid koncentráció 0,1 százalékkal csökkentette a tengerek ph-értékét, ami jelenleg 8.1. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint 2100-ra várhatóan további két tizeddel csökkenhet a pH-érték.
A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti legalapvetőbb funkcióikat a túlélésre. Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe. A brit kutatók portugál szakemberekkel tesztelték azt, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér. 
"A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkas sügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előre jelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált ragadozó hal szagára"

- idézte Cosima Porteust, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org. tudományos ismeretterjesztő hírportál.

Porteus hozzátette: 
"a tengeri sügér szaglása mintegy felére csökkent, ha a tengervíz a 2100-ra előre jelzett PH-értékű volt. A savasodás jóval nagyobb hatással volt a hal azon szaglóképességeire, mint az élelemszerzés vagy a vészhelyzet, szemben más szagokkal. Úgy véljük ez a savasodás eredménye".

A szakemberek azt is kimutatták, hogy a savasodás hatással volt az orrban és az agyban kifejeződő génekre, megváltoztatta a szaglásban szerepet játszókat és az agyban az információ feldolgozásért felelős géneket. 
Egy másik tanulmányban a Cardiffi Egyetem kutatói kimutatták, hogy még az IPCC előrejelzésénél is nagyobb lehet az óceán savasodása 2100-ig, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás. Az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kicsiny tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi szintje mellett a légkör szén-dioxid-szintje a jelenlegi mintegy 400 ppm-ről 930 ppm-re nőhet 2100-ra. 
Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének ph-értéke a mostani 8,1-ről kevesebb mint 7,8 lesz. Ez igen jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 ph-egység 25 százalékos növekedést eredménye az óceánok savasodásában. A légkör ilyen szén-dioxid-szintjére és az óceánok ekkora mértékű savasodására nem volt példa a 14 millió évvel ezelőtti középső miocén klimaoptimum időszak óta, amikor 3 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a bolygón.
Témák
óceán hal sav

Tévhit, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel

Publikálás dátuma
2018.07.25. 12:12

Fotó: Jia zheng / AFP
Ha eseti elbírálás nélkül fára, biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt, azzal tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, és veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét - figyelmezteti az Európai Unió tagállamait új szakértői véleményében az EASAC (Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete).
Az Európai Unió 2016 novemberében tette közzé a tiszta (azaz nem üvegházhatású) energiatermeléssel kapcsolatos intézkedéscsomagját. Azóta az EU számos intézménye és tagállama tett friss vállalásokat a megújulóenergia-termelésről, s a folyamat az EU megújulóenergia-irányelvéről kötött megállapodásban csúcsosodott ki június közepén. A cél az, hogy az Európai Unióban a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra elérje a 32 százalékot - sőt, az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalói abban is megállapodtak, hogy ezt az értéket legkésőbb 2023 folyamán felfelé kell módosítani - írta az MTI az Magyar Tudományos Akadémia közleménye alapján.
Az EASAC ennek kapcsán egy szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét. Eszerint az uniós intézmények és a tagállamok továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát. A szakértői vélemény szerint a tévedés azon az érvelésen alapul, hogy a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja. Ez a folyamat a legjobb esetben is évtizedek alatt zajlik le, de némely esetben csak évszázadok alatt tudja a vegetáció felhasználni a most kibocsátott szén-dioxidot. Ez az időtartam nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzőitől és attól, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat-növényzetet kitermelték - írják.
"Így tehát a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel."

Figyelmeztetnek arra, hogy az erdei biomassza "megújulónak" minősítése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait. Ezzel szemben a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna - áll az EASAC szakvéleményében. Továbbá ha ehhez most kivágják a fákat - amelyek jelentős szén-dioxid-felhasználók, és a jövőben is azok lennének -, akkor a fa elégetésével járó kibocsátáshoz ráadásul az a CO2-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni (vagyis a kitermeléssel az erdők széntároló kapacitását is feláldozzák). Az EASAC szerint ennek fényében át kellene gondolni Európa megújulóenergia-politikáját.
Az európai tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a párizsi klímaegyezményben kitűzött cél - a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra ne növekedjen 1,5 Celsius-foknál többel az ipari forradalom előtti átlaghoz képest - azt követeli meg, hogy csak olyan projektek minősüljenek megújulónak, amelyek "szénhitel-törlesztési" periódusa egy évtized vagy még rövidebb. Emellett, mint írják, a számításoknak azt is tükrözniük kell, hogy a biomassza kitermelésével mekkora széntároló-kapacitást használunk fel.
Illusztráció: AFP
Az EASAC Erdők az EU-ban - többes funkció és fenntarthatóság című jelentéséből kiderül, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználása rövid időtávon is lehet karbonsemleges vagy a klíma szempontjából pozitív hatású, például ha egy integrált fafeldolgozási láncban a hulladékot és a ritkítás miatt kivágott faanyagot sem hagyják veszendőbe menni. Vagyis sok múlik azon, milyen módszerekkel és milyen célra termelik ki az erdőt. Például a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítják, sőt így kevesebb acélt, cementet, vagyis jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagot használnak fel. A fentiekből az következik, hogy az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről esetre kell elbírálni - állapítják meg a tudósok.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies' Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre, hogy közösen fogalmazzanak meg javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. A fafelhasználásról szóló szakvéleményt az EASAC Környezetvédelmi Operatív Bizottsága állította össze. A testület tagja az MTA részéről Báldi András ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.