Mindenki egy magyar Macront vár, de nem arra van szükség

Publikálás dátuma
2018.07.27. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Ha ez így megy tovább, a Fidesz fog nyerni kétharmaddal 2022-ben, 2026-ban, de még 2086-ban is - mondta Kész Zoltán független politikus, aki egyelőre befejezte a politizálást. Szerinte csak akkor van remény, ha létrejön egy új, alulról építkező alternatíva.
– Amikor szinte ismeretlenül belépett az országos politikába és győzött a 2015-ös veszprémi időközi választáson, sokan az ellenzék messiásaként, a kétharmad lebontójaként tekintettek önre. Idén áprilisban viszont kikapott fideszes ellenfelétől. Ennyi volt?
– Egyelőre ennyi. Sajnos Magyarországon mindenki messiást vár. Mindig is mondtam, a magyar választási rendszer nem arra épül, hogy egy embert kell várni, aki aztán megmenti a közéletet. Azt akarták sokan, hogy jöjjön egy Macron Magyarországra, holott csak 106 közös jelöltre lett volna szükség. Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő, de most visszatértem a civil életbe. Természetesen tájékozódom a közélettel kapcsolatban, aktív politikai tevékenységet viszont nem végzek.

– Tehát nem lép be egyik ellenzéki pártba sem?
–  Az, hogy hova csatlakozom vagy nem csatlakozom, miben látok fantáziát, a jövő zenéje. A magyar választók egyértelművé tették: nem kormányt akartak váltani április 8-án, hanem ellenzéket. A jelenlegi ellenzéki pártok, különösen a parlamentben ülök hiteltelenek a magyar választóknak.

–  Van még kiút, vagy jönnie kell az újaknak?
–  Nézzük meg az április óta eltelt időszakban az időközi választásokat abból a szempontból, hogy mekkora részvétel mellett, hány embert tudtak mozgósítani az úgynevezett parlamenti ellenzéki pártok. Veszprémben is volt egy ilyen szavazás: az LMP-s jelöltnek, aki mögé beállt az MSZP is, 160 szavazatot sikerült szereznie. Nulla mozgósítással, nulla aktivitással, nulla kampánnyal nem lehet csinálni. Az elmúlt körülbelül 10 évben az ellenzéki pártok elfelejtették azt, amit a Fidesz remekül művelt 2002 után: dolgozni, dolgozni, dolgozni. És igaz, hogy a Fidesz sokat dolgozott, de ezt jórészt tisztességtelen eszközökkel, megfélemlítéssel, versenyelőnnyel teszi. Ennek ellenére el kell menni mindenhova, beszélni az emberekkel, láttatni magunkat és láthatóvá válni, hitelesnek maradni és találni egy olyan narratívát, amely mögé egységesen be lehet állni. Sok emberrel beszélgetek, a legnagyobb hiánynak azt látják a választópolgárok, hogy nincs alternatíva. Tökéletesen igaza van a választónak, amikor azt vágja az ellenzéki politikus fejéhez, hogy még egymás között sem tudtak megegyezni. Hogyan akarnak így egy országot vezetni?
– A megegyezés hiánya volt a legnagyobb gond?
–  Ha csak Veszprémet nézem, önkritikát kell gyakorolni, már megnéztük miben hibáztunk. Bár 2015-höz képest majdnem megkétszereztük a szavazatokat a falvakban, ez is kevés volt, még többet kellett volna dolgozni. De ez most már a múlt. Ha a 2019-es önkormányzati választáson a helyi közösségek egy jó alternatívát dolgoznak ki a fideszes pártkatonákkal szemben, akkor akár a hódmezővásárhelyi modellt követve, sikeres lehet az ellenzék. Áprilisban borítékolható volt, hogy 106 körzetben nem lesz együttműködés, de a 2018-as választást csak akkor nyerhette volna meg az ellenzék, ha nem csak beszélnek az összefogásról, hanem meg is valósítják.
Április 9-én ráadásul voltak olyan ellenzéki vezetők, akik nagy mosollyal elmondták, hogy ők amúgy nyertek. Amikor a kudarcot sikerként interpretálják, amikor teljesen hülyének nézik a saját választóikat, az vállalhatatlan. Ezért mondom, hogy hiteltelenek ezek a pártok, amikor beülnek egy fideszes kétharmaddal bíró törvénygyárba. Nem vesznek tudomást arról, hogy a szavazók mit akartak. Azt akarták, hogy mindenhol egy jelölt legyen – teljesen mindegy, hogy jobbikos, LMP-s, MSZP-s, DK-s, vagy független. Február 25-e után, amikor Márki-Zay Péter nyert Hódmezővásárhelyen megvolt a történelmi lehetőség. Jelenleg a Fidesznek tökéletes helyzete van: létezik ellenzék, amelynek van hangja a parlamentben, miközben a hatalom továbbra is fenntartja a pártalapítványokat. Ha ez így megy tovább 2022-ben, 2026-ban, 2030-ban, de még 2086-ban is a Fidesz fog kétharmaddal győzni.

– Az ellenzéki vezetők szerint viszont ugyan borzasztó a parlament stílusa, de így is megérte beülniük.
– Gratulálok nekik. Tisztába kellene lenni a választói akarattal. Érdemes felidézni, hogy 2015. február 22. után, amikor lebontottam a veszprémi választók akaratából a kétharmadot, mit mondott a miniszterelnök. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, semmi probléma, meghoztuk azokat a kétharmados törvényeket, amiket akartunk. Nézzük meg, mi történt az elmúlt három hónapban. Folyamatos a kétharmados dömping, ez lesz ezután is. Ehhez nem tudok asszisztálni tiszta lelkiismerettel.

– Egy időben divat volt önnel közösen nyilatkozni, szerepelni. Április 8-a óta hívta valamelyik ellenzéki párt vezetője?
– Nemcsak választópolgárokkal beszélgetek, hanem jelenlegi politikussal is, minden oldalról. Arra is fel kellene hívni az ellenzéki politikusok figyelmét: nem médiapolitizálást kell csinálni. Nem az újságok címlapján kell 86-szor mosolyogni, valamint a sehol nem fogható adók műsoraiba szerepelni, hanem el kell menni dolgozni. Amikor úgy állnak neki az ellenzéki pártok a választásnak, hogy 2-3 hónappal a voksolás előtt nem tudják ki lesz a jelöltjük, akkor vesztésre vannak ítélve. Ha bárki a következő időszakban ellenzéki politizálásra adja a fejét tanulja meg: el kell kezdeni helyben dolgozni, önkénteseket szerezni, networkot építeni, járni a választókerületet, megismerni az embereket, a helyi problémákat.

– Nem látja túl optimistán a jövőt.
– Nem a jövőt látom pesszimistának, hanem a jelent. Az ország jövőjét akkor lehet optimistának tekinteni, ha létrejön egy új alternatíva, alulról építkezve. Olyan emberekkel, akik hajlandóak dolgozni és egy csapatba tudnak verődni. Nem érdekes, hogy jobb vagy baloldaliak, mert a lényeg, hogy Fidesz, vagy nem Fidesz.

NÉVJEGY

Kész Zoltán, Veszprém és környéke független országgyűlési képviselője volt 2015-től 2018-ig. 1974-ben született, 1997-ben végzett az ELTE angol szakán, ezután 2003-ig tanárként dolgozott a balatonalmádi Magyar–Angol Tannyelvű Gimnáziumban, 2003–2005 között a Veszprémi Egyetemen, 2005-ben az ELTE amerikanisztika szakán, majd 2011-ig a Padányi Katolikus Iskolában. 2014 végén függetlenként, az MSZP, a DK, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a PM, a Magyar Liberális Párt, a MoMa és a Lokálpatrióták támogatásával indult a Navracsics Tibor távozása miatt megüresedett veszprémi mandátumért és nyert is. Idén április 8-án is indult, de mindössze a szavazatok 31 százalékát szerezte meg, így alulmaradt a fideszes Ovádi Péterrel szemben.

Szerző

Medve szaglászta körbe a szocialista delegációt

Publikálás dátuma
2018.07.26. 23:20

Az állat szép lassan odébb állt.
Nem hiába a medve a Bálványosi Szabadegyetem címerállata: a barna bundás jószág éjfél előtt háromnegyed órával tiszteletét tette Tusnádfürdő központjában. A medve egy hotel parkolójában jelent meg, feltűnése okán az emberek páni félelemben ugráltak be kocsijaikba. A maci az Erdélyben roadshowzó MSZP-s politikusok mikrobuszától körülbelül kartávolságra húzott el, de nem mutatott politikai antipátiát, hanem tovább ballagott. A tusnádfürdői fesztiválról holnap közöl anyagot a nepszava.hu.
Szerző

Egyetemi felvételik: most kétezerrel több, de húszezerrel kevesebb

Publikálás dátuma
2018.07.26. 22:55

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kormány szerint siker, hogy idén néhány ezerrel többen kerültek be a felsőoktatásba, miközben az elmúlt néhány évben több tízezerrel csökkent a hallgatók száma. A diplomások aránya is egyre alacsonyabb.
Lehet örülni, de én nem látok nagy változást. Nagyjából ugyanaz a helyzet, mint tavaly vagy tavaly előtt – nyilatkozta lapunknak Manherz Károly egyetemi tanár, korábbi felsőoktatási szakállamtitkár az idei felsőoktatási felvételi eredményeivel kapcsolatban. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat szerda este hirdették ki, és mint kiderült, a mintegy 108 ezer jelentkező közül 75 ezren nyertek felvételt. Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint ez 2500-al több első éves hallgatót jelent, mint tavaly. Bódis József oktatási államtitkár úgy vélekedett: a számok imponálóak, ahogy az is, hogy igen népszerűnek bizonyultak a „preferált” (műszaki, informatikai) szakok. A „sikert” mindketten a kormány felsőoktatási stratégiájának tulajdonították. Manherz Károly ugyanakkor rámutatott: az elmúlt években jelentősen csökkent a felsőoktatásba bejutó hallgatók száma. A felvi.hu adatai szerint míg 2010-ben és 2011-ben még több mint 98 ezren nyertek felvételt, addig 2012-ben már csak 80 ezren, 2013-ban 72 ezren. Az elmúlt öt évben a felvett hallgatók száma végig 72 ezer és 75 ezer között mozgott, így az idei adatokat enyhe túlzással lehet csak „imponálónak” nevezni. Noha a csökkenésnek demográfiai okai is vannak, a kormány felsőoktatási politikája (pénzkivonás, kapacitáslimit, szakmegszüntetések) is érzékelteti hatását. A húszéves korban tanulók aránya a 2011-es 57,7 százalékról 46,7 százalékra esett vissza, ami meredek csökkenés. 2015 óta folyamatosan csökken a diplomások aránya is, jelenleg 32,3 százalék (miközben az EU 2020-as célkitűzés a 40 százalék elérése). Manherz emlékeztetett: az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga tovább szűkítheti a felsőoktatásba bekerülők számát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ugyanakkor rekordot döntött idén a felvett hallgatók számában: a tavalyi évhez képest ezerrel többen, csaknem tízezer új hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemen. Manherz szerint azonban ez sem meglepő, hiszen tavaly az ELTE-hez csatolták a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi campusát, ez pedig értelemszerűen a hallgatói létszám emelkedésével jár. A szerdai ponthatárhúzás során szembetűnő lehetett, hogy miközben az ország orvoshiánnyal küzd, az orvosi képzésekre való bekerüléshez nagyon magas ponthatárokat állapítottak meg. Manherz szerint ez önmagában nem jelent feltétlenül problémát; azt is mutathatja, hogy nagyon sok jól teljesítő fiatal akart bekerülni a képzésekre. Ezt a Semmelweis Egyetem adatai is alátámasztják: az egyetem hat karán szeptembertől összesen 2074 hallgató kezdheti meg tanulmányait magyar nyelvű képzésben. Az Általános Orvostudományi Karra első helyen 1167-en szerettek volna bekerülni, ami 15 százalékkal több, mint a tavalyi jelentkezők száma és 6 százalékkal magasabb az elmúlt öt év átlagánál. Ezzel is összefüggésben nőtt a ponthatár, idén a sikeres felvételihez 441 pontra volt szükség az állami, és 460-ra az önköltséges képzésben, így összesen 381 főt vettek fel erre az egy karra. - Természetesen felvehetnének ennél többet is, de a szándék nem elég. Az orvosi egyetemek is eszközhiánnyal küzdenek, ha nincs elég felszerelt műtőterem, ahol képezni lehetne a fiatalokat, hiába akarnának több hallgatót felvenni – magyarázta Manherz. 
Szerző
Frissítve: 2018.07.27. 06:13