Erdélyben roadshow-znak az MSZP-sek

Publikálás dátuma
2018.07.26. 12:12

Fotó: MTI
Nem legitimálják Orbán rezsimjét a szocialisták, így épp csak benéznek Tusnádfürdőre, majd mennek is tovább. A határon túli közösségek tagjait szeretné beemelni az MSZP az Országgyűlésbe, és Horn Gyulára hivatkozik.
Nem ül fel a NER színpadára az MSZP, így Erdélyben roadshowzó politikusai (többek között Harangozó Gábor elnökségi tag, Molnár Zsolt budapesti elnök, Ujhelyi István EP-képviselő) nem társulnak be abba a pódiumbeszélgetésbe, amit a Fidesz szervezett „Szenvedélyünk Magyarország – mihez kezdjünk a kétharmaddal?” címmel. Az LMP és a Jobbik partner lesz a kérdés megvitatásában, igaz, nem sokat kell készülniük a disputára, ugyanis a Fidesz már aratott kétharmados győzelmet. Épp ezért az MSZP álkérdésnek tartja a „kétharmados” felvetést. Ráadásul meggyőződése, hogy amennyiben elfogadná a kormánypárt invitálását és részt venne a panelben, azzal Orbán Viktort és rezsimjét legitimálná.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyve
Fotó: Veres Nándor / MTI
Így Tusnádfürdőn a szocialista delegáció a Bálványosi Szabadegyetem szervezőivel találkozik, valamit határon túli ifjúsági szervezetekkel. Ezt követően viszont arra törekszik, hogy a határon túli magyarok helyzetét, mindennapi gondjait érdemben ismerő közéleti szereplőkkel beszélgessen. Többek között független polgármesterekkel, parlamenti képviselőkkel, illetve az erdélyi politika „nagy öregjével”, Markó Bélával. A delegáció két érdemi javaslatot visz – egyikkel a választási törvényt módosítaná, másikkal a támogatások becsatornázásának rendszerét. Az előbbi lényege, hogy az MSZP álláspontja szerint a hatalom jelenleg szavazatmaximálásra használja a határon túli magyarokat – hiszen a listás szavazás nem biztosítja valós képviseletüket az Országgyűlésben. Így a szocilisták azt szeretnék, ha a határon túli magyar közösségek maguk közül emelhetnének be honatyákat a magyar parlamentbe. (Megjegyzendő: eredetileg Kövér László házelnök is ezt a javaslatot preferálta, ám végül kisebbségben maradt saját pártjában.) A finanszírozási modell (amelyet alapvetően a Bethlen Gábor Alapítvány működtet) jelenleg, állítja az MSZP, hűbéri rendszert működtet, azaz csak a Fidesznek-parírozó szervezeteket, alapítványokat, intézményeket dotálja. Ami az RMDSZ autonómiatörekvéseit illeti, azokat az MSZP támogatja, és persze esze ágában sincs a határon túli magyarok szerzett jogaihoz hozzányúlni. A szocialista párt határon túliaknak tett gesztusait sokan kétkedve fogadják, holott van előképük: Horn Gyula kormánya hozta létre azt a Magyar-Magyar Csúcsot, amelyből kinőtt a Magyar Állandó Értekezlet. A szocialista-kabinethez kötődik az a Szülőföld Alap is, amelyik konszenzusos módon, az érintettek javaslataira figyelve támogatta a határon túli magyar törekvéseket. A magyar-román megbékélés egyik szimbolikus aktusa szintén az egyik MSZP-kormány érdeme: 2004-ben hosszú tárgyalás eredményeképpen állították újra fel az aradi Szabadság-szobrot.
Szerző

Nem kapnak mentőövet a nyugdíj előtt álló polgármesterek

Publikálás dátuma
2018.07.26. 11:00
Képünk illusztráció: a zagyvaszántói polgármesteri hivatal
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kétszáz településvezető kerülhet egzisztenciálisan nehéz helyzetbe a kormány elutasítása miatt. Az idősebb vezetők komoly dilemma előtt állnak: megméretik-e magukat 2019-ben vagy sem, illetve ha győznek, végigviszik az újabb ciklust vagy a korhatárt elérve lemondanak.
Noha a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint komoly problémát okozhat, hogy a nyugdíj, és így a visszavonulás előtt álló polgármesterek többsége a nyugállományba vonulásig nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a jövő évi költségvetésben nincs forrás az átmeneti időre szóló illetményükre. A TÖOSZ áprilisban azt javasolta a kormánynak, hogy azok a főállású polgármesterek és alpolgármesterek, akik a jövőre betöltik 60. évüket, és négy választási ciklust, de legalább 15 évet eltöltöttek tisztségükben, a nyugdíjkorhatár eléréséig kapják meg illetményük 80 százalékát. – Úgy tűnik, elvetették a javaslatunkat – mondta Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. – Legalábbis nem látunk forrást rá a költségvetésben. Az esetleges módosítások során persze még elképzelhető, hogy foglalkoznak a kérdéssel, de jelenleg úgy tűnik, a kormány álláspontja szerint az érintetteknek kell megoldaniuk a helyzetet. Pedig a probléma meglehetősen sok településvezetőt érint: a TÖOSZ korábban mind a 3178 önkormányzathoz kiküldött egy kérdőívet, hogy felmérje, hány településvezetőt érint a kérdés. A települések cirka tizede válaszolt, és 134 olyan vezető akadt, aki a következő önkormányzati ciklusban éri el a nyugdíjkorhatárt. Ők komoly dilemma előtt állnak: ismét megméretik magukat a 2019-es helyhatósági voksoláson, s győzelem esetén végigviszik az újabb ciklust, illetve a nyugdíjkorhatárt elérve lemondanak, vagy nem indulnak újra posztjukért. Utóbbi esetben viszont komolyan fennáll a veszélye – főként a kistelepüléseken élőknél –, hogy néhány évvel a nyugdíj előtt nem tudnak elhelyezkedni, munkanélkülivé válnak, így veszélybe kerül az egzisztenciájuk.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke
– Utóbbi akkor is előfordulhat, ha nem indulnak a választáson. Például azért, mert nem akarnak még egy ciklust végigdolgozni, és a településüket sem szeretnék nehéz helyzetbe hozni egy időközi választással, amit azért kellene kiírni, mert amint a korhatár engedi, elmennek nyugdíjba – magyarázta Schmidt Jenő. Az időközi választás anyagilag is nehéz helyzetbe hozhatja a települést, annak költségeit ugyanis helyben kell finanszírozni. Egy ezerfős, vagy annál kisebb település esetében ez 1,5-2 millió forint, ami komolyan megterheli a büdzsét. Elképzelhető, hogy a polgármesternek meg kell ígérnie, nem mond le, és egy kisközösségben, ahol mindenki ismer mindenkit, az ilyen nyilatkozatoknak komoly súlya van. Így viszont adott esetben valaki rákényszerül, hogy tovább dolgozzon, mint kellene. Több, nyugdíj előtt álló településvezetőt is megkérdeztünk a jövőjéről, akadtak, akik lapunktól értesültek arról, hogy a jelek szerint a kormány nem támogatja a TÖOSZ javaslatát. Egy somogyi település első embere azt mondta, a következő önkormányzati ciklus idején érné el a korhatárt, s azért indulna a választásokon, mert hiába rendelkezik felsőfokú végzettséggel, hatvan év felett biztosan nem tudna elhelyezkedni a szakmájában. - Azt viszont nem engedhetem meg magamnak, hogy két évet hagyjak kiesni a nyugdíj előtt, ugyanis ez alaposan befolyásolná a majdani járandóságomat – mondta. – Korábban úgy terveztem, kihasználom a törvény adta lehetőséget, hogy három ciklus után korkedvezményesen nyugdíjba lehet menni, de ezt megszüntették. Még egy ciklust viszont hosszúnak találnék, ezért még nem tudom, mi lesz. Nem akarok kitolni a falummal, hogy időközi választást kelljen kiírniuk miattam, de lehet, nem lesz más lehetőség. Egy másik faluvezető úgy vélte, kényszerpályára kerülnek az idősebb polgármesterek, és ennek a települések lehetnek a vesztesei. Szerinte ugyanis egy 65 év feletti vezető már nem tud akkora energiát fektetni a munkába, mint egy fiatalabb, azaz saját érdekeinek a faluja láthatja kárát. - Úgy gondolom, akik 15-20 évet rááldoztak az életükből, hogy a lehető legjobban irányítsanak egy közösséget, nagyobb méltányosságot élvezhetnének az államtól – jelentette ki. – A polgármesterség nem nyolctól-négyig munkaidőt jelent heti öt munkanappal, hanem egész éves elfoglaltságot, és nemcsak klasszikus közszolgálatot, de az emberek mindennapos ügyes-bajos dolgainak felvállalását is, ami rendkívül megterhelő. Nem mellékesen, könnyű azt mondani, hogy csak néhány évet kell megoldania a nyugdíjig egy településvezetőnek, aki nem akar még egy ciklust elvállalni, de mire hivatkozzak, amikor munkát keresek? Hogy kőműves vagyok, csak éppen nem volt vakolókanál a kezemben 18 éve?

Egymilliárdos vita

A TÖOSZ becslése szerint nagyjából kétszáz településvezetőt érinthet a kérdés, javaslatuk pedig, hogy megkapják illetményük 80 százalékát a nyugdíjkorhatárig, nagyjából egymilliárd forintot jelentene évente a költségvetésnek. Ezt a kiadást ellensúlyozza az: az esetleges több száz időközi választás sem kerülne kevesebb – igaz, az nem közvetlenül az államkasszát terhelné.

Szerző
Frissítve: 2018.07.26. 11:08

Több kilométeres a torlódás az M2-esen

Publikálás dátuma
2018.07.26. 10:39
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A rendőrök váltakozó irányból engedik a forgalmat.
Több kilométeres a torlódás az M2-es autóúton, egy műszaki hibás autó és felújítási munkálatok miatt torlódik a forgalom Dunakeszinél, a Budapest felé vezető oldalon – írja a police.hu. A tájékoztatás szerint az M2-es autóút 19+400-as kilométerszelvényében, Dunakeszinél felújítási munkálatok miatt csak egy-egy sáv járható mindkét irányban. Egy műszaki hibás teherautó viszont negyed 10 óta elfoglalja a főváros felé haladó sávot, így ezen a szakaszon jelenleg csak egy sáv járható. A rendőrök váltakozó irányból engedik a forgalmat. az arra közlekedőknek torlódásra kell számítaniuk.
Szerző
Témák
torlódás