Beköszönt a klímaváltozás, aszály és erdőtüzek járnak a nyomában

Publikálás dátuma
2018.07.26 20:00

Fotó: AFP/ JOSH EDELSON
Bár a görög tűzvészt valószínűleg gyújtogatás okozta, a súlyosságához ugyanúgy hozzájárulhatott a klímaváltozás, mint az európai erdőtüzek gyakoribbá válásához. Nyugat- és Észak-Európa ezen a nyáron úgy kiszáradt, hogy még az űrből is látszik.
Európai északi – jellemzően a nyári hónapokban is csapadékos, zöld növényzettel borított – részén ritkán tapasztalt szárazság pusztít: Nagy-Britannia és a francia-belga partvidék a műholdfelvételeken is látható módon kiszáradt, Skandináviában hónapok óta alig esik az eső, és 260 éve a mostani volt a legforróbb július. Svédországban és Dániában utoljára 1997 nyarán volt a hasonló időjárás: a hőmérséklet akkor is 30 fok fölé emelkedett, tűzgyújtási tilalmat vezettek be, egyes erdős területeken a belépést/behajtást is megtiltották. Norvégiában, Oslo környékén még locsolási tilalmat is bevezettek, annyira leapadtak a folyók és a víztározók. Az Európai Űrügynökség műholdfelvételein látszik, hogyan száradt ki egy hónap alatt Északnyugat-Európa vegetációja:
Ugyanez a jelenség jelenség látható Dániában, Svédország és Norvégia déli részén:
A görög erdőtűz és az északi szárazság több ponton is kapcsolódik egymáshoz. Az erdők jelentős szerepet töltenek be a globális szén-korforgásban: kivonják és beépítik a növényzetbe a levegő szén-dioxid-tartalmát, pusztulásuk után a szén egy része a talajba kerül (vagyis tartósan kikapcsolódik a körforgásból) – emiatt nevezi a klímatudomány az erdőterületeket a szén-dioxid-háztartás szempontjából „nyelőknek”. Az erdőket alkotó fafajok ugyanakkor csak viszonylag szűk időjárási paraméterek között érzik jól magukat, és csak ilyenkor képesek a „nyelő” funkciót ellátni. Elegendő az átlaghőmérséklet és a páratartalom néhány százalékos emelkedése, és a fás szárú növények víztartalma olyannyira lecsökken, hogy extrém módon gyúlékonnyá válnak – azaz könnyen lángra lobbannak, és nagyon nehéz eloltani a már lángoló állományokat. Erdőtűz esetén az erdő „nyelőből” „kibocsátóvá” válik: a széntartalom szén-dioxid formájában a levegőbe kerül – tovább növelve az üvegházhatást és gyorsítva a felmelegedést –, a kormos, üszkös felület pedig sokkal több hőenergiát nyel el, mint a korábbi lombozat, ami lokálisan további jelentős melegítő hatást fejt ki. Emiatt a leégett erdőterületeket nagyon nehéz újra beerdősíteni. A meleg, száraz időjárás miatt Svédországban egymás után gyulladnak ki az erdők. A sorozatos erdőtüzek részben olyan nehezen hozzáférhető helyeken tombolnak, hogy a hatóságok szokatlan eszközökhöz, például a légierő bombáihoz kénytelenek folyamodni. A környezetvédelmi portál információi szerint a lézer- és GPS-vezérlésű bombát 3000 méteres magasságból dobja le a harci repülőgép. A robbanás elvonja az oxigént, majd a lökéshullám következtében 100 méteres körzetben kialszanak a lángok. Jelenleg mintegy 40 helyen van erdőtűz az országban. A tüzek összesen 250 négyzetkilométer területet érintenek, becslések szerint a tűzesetek eddig 900 millió svéd korona (27 milliárd forint) kárt okoztak. Svédország a múlt héten az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának keretében kért segítséget az oltáshoz: Norvégia tíz helikoptert, Olaszország két speciális repülőgépet, Lengyelország pedig 140 tűzoltót küldött.
Az északi félteke szélsőséges időjárását a szakértők több klimatikus ok egymás erősítő hatásának tulajdonítják. Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérséklete. 60 éve nem volt ilyen szárazság és hőség Nagy-Britanniában. Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépő forróság, napok óta több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel mintegy 30 ember halálát okozta, és több ezren kényszerültek a hőséggel kapcsolatos kórházi ellátásra. A kanadai fővárosban immár harmadik hete meghaladta a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak.  Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. Szembeszökő szélsőségességeket jegyeztek fel az elmúlt hetekben. De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak a hőmérsékletre. Ilyen az Észak-atlanti Oszcilláció néven ismert jelenség, vagyis az óceán felszíni hőmérsékletének évtizedes változása, amely az egész északi-féltekére hatással van; ezt a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi. – A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól. A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint azonban 1976 óta jelentős volt a globális felmelegedés a növekvő széndioxid-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Gyújtogatók tették

A hatóságok szerint szándékos gyújtogatás okozhatta a görögországi erdőtüzeket, ami már 81 emberéletet követelt. Azt feltételezik, hogy egy bűnbanda gyújthatott tüzet egyszerre több helyen. Arra számítottak, hogy a tűz miatt elmenekülő emberek hátrahagyják értékeiket a házakban és a nyaralókban, amiket aztán ők egyszerűen összegyűjthetnek. Hogy a betörésre vonatkozó tervüket sikerült-e végrehajtaniuk, egyelőre nem tudni, annyi azonban biztos, hogy a rendkívül erős szél miatt rövid idő alatt körbekerítették a lángok Mati városát, ami teljesen leégett. Szerdán már 81-re emelkedett a görögországi erdőtüzek halálos áldozatainak száma, számos embert még eltűntként tartanak nyilván – közölte a görög tűzoltóság. A helyi hatóságok elmondták, hogy a Geráneia hegyet leszámítva mindenhol sikerült megfékezni a lángok terjedését. A magyar konzuli szolgálat folyamatos kapcsolatban áll a görög hatóságokkal, legutóbbi tájékoztatásuk szerint a tűzvésznek nincs magyar érintettje.

2018.07.26 20:00
Frissítve: 2018.07.26 20:00

Megtalálhatták a mohácsi csata helyszíneit

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/
Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már feltöltődött ősi Duna-medret fedeztek fel a környezetrekonstrukció módszerével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró szakemberek.
Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora, a kutatócsoport vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a tudósok 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a táborokat, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették.
A Mohácsi síkon az egykori széles, folyó menti mocsártól nyugatra fekvő, újonnan felfedezett, mintegy öt kilométer hosszúságú, északnyugat-délkeleti irányú egykori folyóvölgy, árok kapcsolja szerkezeti egységbe az ütközet ismert jelenségeit: a már feltárt tömegsírokat Sátorhelynél, az egykori eszék-budai hadiutat, az oszmán győzelmi emlékművet, valamint a csata néphagyomány által megőrzött helyszíneit - mutatott rá a felfedezés jelentőségére a kutatásvezető.
Pap Norbert szerint a korábban alkalmazott megközelítésekkel szakítva, kutatócsoportjuk írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti-földrajzi sajátosságok értelmezése, valamint régészeti adattár és térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a korabeli térség környezeti viszonyait, és határozta meg a csata helyének főbb jellemzőit. 
"Ennek kulcsa a vízrendszer vizsgálata volt"
- jegyezte meg.
Pap Norbert felidézte, hogy a mohácsi csata kutatásának 130 éves történetében az első évtizedekben Sátorhely és a Törökdomb környezetét vélték az ütközet centrumterületének. Az 1926-os megemlékezésekre készülve a korszak meghatározó kutatói elvetették ezt, és a Borza-patakon túl, a nyugati teleplépcsőn keresték a mohácsi csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök leírásában Földvárként megjelölt települést. Pap Norbert szerint azonban döntő bizonyíték nem került elő arról, hogy a Földvár Majs térségében, vagy attól délkeletre lett volna. Az új modell cáfolja ezt az utóbbi, napjainkig élő koncepciót, és részlegesen rehabilitálja a Mohács-kutatás 19. századi úttörőinek elképzelését a csata helyéről.
Pap Norbert kiemelte, hogy eredményeik szerint a Majsnál vizsgált terület nem volt része a csatatérnek, mert attól elválasztotta a hadiesemények idején megáradt Borza-patak. A Majsról előkerült hadirégészeti leletmennyiség ráadásul két nagyságrenddel ritkább előfordulású, "mint amit a csatatértől elvárnánk". Majs mellett hektáronként csupán három késő középkori lelet került elő, míg az összehasonlításul szolgáló, a korszakhoz kötődő lützeni csata hasonlóan megkutatott helyszínén ez az érték száz darab feletti.
A korabeli Földvár település a modellezés alapjául szolgáló írott források szerint a Borza-pataktól keletre, a most azonosított ároktól délre található - hangsúlyozta Pap Norbert, hozzátéve, hogy a Brodarics leírásában említett "színházi nézőtér forma" kiemelkedés Majs helyett a sátorhelyi hát északi részén azonosítható. A szemtanú püspök szerint itt volt az oszmán sereg tüzérsége, mögötte pedig a tábora.
Az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló, mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett. Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét.
2018.11.17 10:10
Frissítve: 2018.11.17 10:10

"Nem hülyék, gyerekek" - Igazolták, hogy már a háromévesek is képesek dönteni

Publikálás dátuma
2018.11.16 16:16
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A kisgyermekek a felnőttekhez hasonlóan figyelembe veszik a kontextust, a múlt eseményeit, és más személyek tudását is a társas helyzetekre vonatkozó döntéseik meghozásakor - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Közép-Európai Egyetem (CEU) tudósainak közös kutatásából, amelynek eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóirata közölte.
Az ELTE és a CEU kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent tanulmányban arra keresték a választ, hogy a kisgyermekek képesek-e kikövetkeztetni a feléjük érkező kérések valódi tartalmát, figyelembe véve a másik szándékát és vélekedéseit, valamint saját korábbi tapasztalataikat. 
"Képzeljünk el egy hétköznapi szituációt: kávézás közben egy barátunk rámutat a sótartóra, és megkér minket, hogy nyújtsuk oda neki a cukrot. Ez a kérés egyáltalán nem fog minket zavarba hozni, egyszerűen odanyújtjuk a cukrot, feltételezvén, hogy csak összetévesztette a sótartót a cukortartóval. De vajon hasonlóan egyértelmű lenne ez a helyzet egy gyermek számára is?"
- idézi az MTI a CEU közleményéből Kovács Ágnes Melindát, a kutatás egyik résztvevőjét.
A kutatás az ELTE Babalaborjában zajlott 18 és 36 hónapos gyerekek bevonásával. A vizsgálat első fázisában a gyerekek azt látták, ahogy egy kísérletvezető elhelyez két tárgyat egy-egy dobozban. Ezután egy második kísérletvezető kicserélte a dobozok tartalmát. A csere alatt az első kísérletvezető egy napszemüveget viselt, amelyről utólag kiderült, hogy nem lehet rajta átlátni. A gyerekek nem kaptak további segítséget, hogy ezt az információt hogyan használják fel a döntéseikhez. A teszthelyzetben a korábban szemüveget viselő kísérletvezető rámutatott az egyik dobozra és a gyereket kérte, hogy adja oda a benne található tárgyat.
A korábbi kutatási eredményeket megerősítve mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály képes volt figyelembe venni a kísérletvezető tudását a kérés teljesítésekor, akkor is, ha a kísérletvezető történetesen rosszul tudta, hogy az általa kért tárgy az adott pillanatban melyik dobozban volt. 
Emellett a 36 hónaposok arra is képesek voltak, hogy felidézzenek korábbi, a kérés szempontjából releváns eseményeket, és ezáltal rugalmasan felül tudták írni saját elképzeléseiket a másik tudására vonatkozóan, és viselkedésüket ennek megfelelően alakították. Azaz amikor rájöttek, hogy a kísérletvezető rosszul tudja, hogy hol van a kért tárgy, nem azt adták neki oda, amire mutatott, hanem a másikat, pontosan, ahogyan a felnőttek is tettek volna.
A hároméves gyerekek tehát már képesek a később érkező információt integrálni a korábban kialakított elképzeléseikkel, így pontosan ki tudták következtetni, hogy a kísérletvezető téves vélekedésekkel rendelkezik, hiszen nem láthatta a cserét.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a gyerekek már egészen fiatal korban rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, amelyek nem csupán abban segítenek, hogy kövessék, ki milyen információ birtokában van, hanem arra is képessé teszik őket, hogy korábbi benyomásaikat felülírják, és ezáltal hatékonyan tájékozódjanak a rendkívül összetett társas helyzetekben - írja a közlemény.
2018.11.16 16:16
Frissítve: 2018.11.16 16:16