Beköszönt a klímaváltozás, aszály és erdőtüzek járnak a nyomában

Publikálás dátuma
2018.07.26 20:00

Fotó: AFP/ JOSH EDELSON
Bár a görög tűzvészt valószínűleg gyújtogatás okozta, a súlyosságához ugyanúgy hozzájárulhatott a klímaváltozás, mint az európai erdőtüzek gyakoribbá válásához. Nyugat- és Észak-Európa ezen a nyáron úgy kiszáradt, hogy még az űrből is látszik.
Európai északi – jellemzően a nyári hónapokban is csapadékos, zöld növényzettel borított – részén ritkán tapasztalt szárazság pusztít: Nagy-Britannia és a francia-belga partvidék a műholdfelvételeken is látható módon kiszáradt, Skandináviában hónapok óta alig esik az eső, és 260 éve a mostani volt a legforróbb július. Svédországban és Dániában utoljára 1997 nyarán volt a hasonló időjárás: a hőmérséklet akkor is 30 fok fölé emelkedett, tűzgyújtási tilalmat vezettek be, egyes erdős területeken a belépést/behajtást is megtiltották. Norvégiában, Oslo környékén még locsolási tilalmat is bevezettek, annyira leapadtak a folyók és a víztározók. Az Európai Űrügynökség műholdfelvételein látszik, hogyan száradt ki egy hónap alatt Északnyugat-Európa vegetációja:
Ugyanez a jelenség jelenség látható Dániában, Svédország és Norvégia déli részén:
A görög erdőtűz és az északi szárazság több ponton is kapcsolódik egymáshoz. Az erdők jelentős szerepet töltenek be a globális szén-korforgásban: kivonják és beépítik a növényzetbe a levegő szén-dioxid-tartalmát, pusztulásuk után a szén egy része a talajba kerül (vagyis tartósan kikapcsolódik a körforgásból) – emiatt nevezi a klímatudomány az erdőterületeket a szén-dioxid-háztartás szempontjából „nyelőknek”. Az erdőket alkotó fafajok ugyanakkor csak viszonylag szűk időjárási paraméterek között érzik jól magukat, és csak ilyenkor képesek a „nyelő” funkciót ellátni. Elegendő az átlaghőmérséklet és a páratartalom néhány százalékos emelkedése, és a fás szárú növények víztartalma olyannyira lecsökken, hogy extrém módon gyúlékonnyá válnak – azaz könnyen lángra lobbannak, és nagyon nehéz eloltani a már lángoló állományokat. Erdőtűz esetén az erdő „nyelőből” „kibocsátóvá” válik: a széntartalom szén-dioxid formájában a levegőbe kerül – tovább növelve az üvegházhatást és gyorsítva a felmelegedést –, a kormos, üszkös felület pedig sokkal több hőenergiát nyel el, mint a korábbi lombozat, ami lokálisan további jelentős melegítő hatást fejt ki. Emiatt a leégett erdőterületeket nagyon nehéz újra beerdősíteni. A meleg, száraz időjárás miatt Svédországban egymás után gyulladnak ki az erdők. A sorozatos erdőtüzek részben olyan nehezen hozzáférhető helyeken tombolnak, hogy a hatóságok szokatlan eszközökhöz, például a légierő bombáihoz kénytelenek folyamodni. A környezetvédelmi portál információi szerint a lézer- és GPS-vezérlésű bombát 3000 méteres magasságból dobja le a harci repülőgép. A robbanás elvonja az oxigént, majd a lökéshullám következtében 100 méteres körzetben kialszanak a lángok. Jelenleg mintegy 40 helyen van erdőtűz az országban. A tüzek összesen 250 négyzetkilométer területet érintenek, becslések szerint a tűzesetek eddig 900 millió svéd korona (27 milliárd forint) kárt okoztak. Svédország a múlt héten az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának keretében kért segítséget az oltáshoz: Norvégia tíz helikoptert, Olaszország két speciális repülőgépet, Lengyelország pedig 140 tűzoltót küldött.
Az északi félteke szélsőséges időjárását a szakértők több klimatikus ok egymás erősítő hatásának tulajdonítják. Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérséklete. 60 éve nem volt ilyen szárazság és hőség Nagy-Britanniában. Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépő forróság, napok óta több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel mintegy 30 ember halálát okozta, és több ezren kényszerültek a hőséggel kapcsolatos kórházi ellátásra. A kanadai fővárosban immár harmadik hete meghaladta a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak.  Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. Szembeszökő szélsőségességeket jegyeztek fel az elmúlt hetekben. De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak a hőmérsékletre. Ilyen az Észak-atlanti Oszcilláció néven ismert jelenség, vagyis az óceán felszíni hőmérsékletének évtizedes változása, amely az egész északi-féltekére hatással van; ezt a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi. – A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól. A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint azonban 1976 óta jelentős volt a globális felmelegedés a növekvő széndioxid-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Gyújtogatók tették

A hatóságok szerint szándékos gyújtogatás okozhatta a görögországi erdőtüzeket, ami már 81 emberéletet követelt. Azt feltételezik, hogy egy bűnbanda gyújthatott tüzet egyszerre több helyen. Arra számítottak, hogy a tűz miatt elmenekülő emberek hátrahagyják értékeiket a házakban és a nyaralókban, amiket aztán ők egyszerűen összegyűjthetnek. Hogy a betörésre vonatkozó tervüket sikerült-e végrehajtaniuk, egyelőre nem tudni, annyi azonban biztos, hogy a rendkívül erős szél miatt rövid idő alatt körbekerítették a lángok Mati városát, ami teljesen leégett. Szerdán már 81-re emelkedett a görögországi erdőtüzek halálos áldozatainak száma, számos embert még eltűntként tartanak nyilván – közölte a görög tűzoltóság. A helyi hatóságok elmondták, hogy a Geráneia hegyet leszámítva mindenhol sikerült megfékezni a lángok terjedését. A magyar konzuli szolgálat folyamatos kapcsolatban áll a görög hatóságokkal, legutóbbi tájékoztatásuk szerint a tűzvésznek nincs magyar érintettje.

2018.07.26 20:00
Frissítve: 2018.07.26 20:00

Megőrizte előnyét, biztosan főtáblás a Vidi

Publikálás dátuma
2018.08.14 22:10

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A keddi, Malmö elleni visszavágón büntetőt hibázott, de bejutott a labdarúgó BL 4. selejtezőkörébe a Vidi, amely legrosszabb esetben is az Európa-liga csoportkörében szerepelhet az ősszel.
Ahhoz képest, hogy a mérkőzést megelőzően alig másfél órával a Budapestről kivezető úton már-már inkább a csónak tűnt volna ideális közlekedési eszköznek a személyautóval szemben, Felcsútra érve visszafogottan, mégis intenzíven szemerkélt az eső. Nem is lehetett kérdés, hogy lesz meccs – a gyep minősége ugyanakkor csakúgy, mint a Vidi péntek esti bajnokija alkalmával, ezúttal is hagyott némi kívánnivalót maga után. Szokatlan látvány volt a milliókból, milliárdokból felhúzott és működtetett Pancho Aréna „darabos” talaja, melyet korábban a magyar bajnokot felkészítő Marko Nikolic és a vendégek trénere, Uwe Rösler is kritizált. 
A csendben csepergő csapadék szüntelenül hullott a játékosokra és a megtépázott gyepszőnyegre, amikor a kezdőcsapatok pályára léptek. Mintha csak azokat a Vidi-drukkereket siratta volna, akik a pénteki, Debrecen elleni találkozóról hárman elindultak, ám autóbalesetet szenvedtek, így sosem értek haza. Rájuk emlékeztek a futballisták és a mini-stadiont majd' megtöltő 3500 néző a kezdősípszót megelőzően.
Tekintve, hogy a párharc idegenbeli felvonása egy hete 1-1-es végeredménnyel zárult (a vendégségben szerzett gólt előnyben részesítő szabály miatt a Vidi állt továbbjutásra), kezdetben a svédeknek volt sietősebb. Igazán veszélyes gólszerzési lehetőség nem alakult ki Kovácsik Ádám kapuja előtt, sokáig inkább a mezőnyjáték dominált, jellemzően a Vidi térfelén zajlott a játék. A Malmö türelmesen járatta a labdát, 45 perc után százalékosan kifejezve körülbelül 65-35 volt a labdabirtoklási arány a svédek javára. A szorításból egyszer, a 28. percben tudott kiszabadulni a Vidi, ám Kovács István pár lépésre a kaputól könnyűnek találtatott Eric Larsson mellett. Ezzel együtt továbbra is a magyar bajnokcsapat állt közelebb ahhoz, ami a hazai csapatok közül legutóbb a Debrecennek sikerült még 2009 nyarán: a Vidinek egy félidő hiányzott a BL kvalifikációjának negyedik, utolsó köréhez.
A játék képe kezdetben a térfélcserét követően sem változott, az első lövést a 48. minutumban Anders Christiansen eresztette el (Kovácsik könnyedén védte), néggyel később pedig csak Anel Hadzic mentése miatt nem szerzett vezetést a Malmö. Elállt az eső, ám továbbra is csak momentumai voltak a Vidinek: az ötösről fejelő Juhász Roland részéről szerencsésebb lett volna lábbal megjátszani a játékszert a 60. percben. A következő magyar gólszerzési lehetőség kisvártatva egy büntetőszituáció volt, Danko Lazovic azonban kihagyta a tizenegyest. A szerb dühében a hálóra csimpaszkodott...
A hajrában egy-egy elfutásnál többször felhördülhetett a hazai közönség, amely bár gólt nem láthatott, a lefújás pillanatában aligha volt elégedetlen: az 1-1-es összesítéssel a MOL Vidi FC jutott tovább, amely újabb nívós csapatot búcsúztatott az európai kupaporondon, s készülhet a következő körre, az AEK Athén elleni, jövő szerdai – már a budapesti Groupama Arénában sorra kerülő – találkozóra. Egyúttal az őszi folytatásra is, hiszen az európai szövetség lebonyolítása szerint az Európa-liga csoportköre már mindenképpen biztos.

Kádárék folytathatják, Kleinheislerék nem

A kora este lejátszott második mérkőzésen a Kádár Tamást 90 percen át a soraiban tudó Dinamo Kijev az idegenben elért 1-1 után Kijevben 2-0-ra legyőzte a Slavia Prágát, így a nemzeti tizenegy védőjének személyében szinte biztosan lesz magyar résztvevője a BL-selejtező 4. fordulójának. Persze, előfordulhat, hogy a hátvéd még a jövő heti párharc előtt eligazol, sajtóhírek szerint ugyanis majdnem biztosra vehető, hogy másik csapathoz szerződik a nyáron. Kleinheisler László együttese, a kazah Asztana 1-0-ra kikapott a Dinamo Zágráb otthonában, így vereséggel búcsúzott.

2018.08.14 22:10

Fákat döntött ki a vihar, több száz helyre riasztották a tűzoltóságot

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:09
Illusztráció
Fotó: NurPhoto/ Maciej Luczniewski
Kedd estig több mint kétszáz esethez riasztották a tűzoltókat az átvonuló vihar miatt - közölte Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-vel. Budapestet is letarolta az időjárás, de a Sziget közönsége megmenekült.
Elmondása szerint a dél-nyugatról észak-kelet felé mozgó frontrendszer Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun, Pest és Nógrád megyét, illetve a fővárost érintette, ezekről a területekről érkeztek bejelentések.
A legtöbb gondot a viharos erejű szél okozta, a szakembereket leszakadt faágak, kidőlt fák miatt riasztottak. Több helyen a hirtelen lezúduló esővíz okozott gondokat, de személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Főútra dőlt fa okozott balesetet

Kidőlt fának ütközött egy kisteherautó kedd este Nógrád megyében, a 22-es főút ipolyszögi szakaszán. A balesethez a balassagyarmati hivatásos tűzoltók érkeztek ki, akik áramtalanították a járművet és megkezdték a műszaki mentési munkálatokat. Elsődleges információik szerint a balesetben senki nem sérült meg.

Pest megye számos településére és Budapest több kerületébe is riasztották a tűzoltókat - írja a katasztrófavédelem. Tárnokon és Taksonyban is kidőlt fák miatt kértek segítséget. Érden letört faág okozott forgalmi akadályt, illetve a viharos erejű szél egy épület tetőszerkezetét is megbontotta. Budapesten, a XXI., XI. és XVIII.  kerületben autókra dőlt fák miatt kérték a fővárosi tűzoltók segítségét. A III. és a IV. kerületben leszakadt villanyvezeték okozott gondot. A a 4-es és 6-os villamos vonalon felsővezeték-szakadás miatt kellett segédkezni. A Pest megyei és a fővárosi hivatásos tűzoltók folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán.

A Sziget túlélte

Néhány helyszínen bizonyos óvintézkedéseket kellett megtenni, de személyi sérülés nem történt és vagyoni kár nem keletkezett semmiben - mondta a rendezvény műszaki igazgatója kedd este az MTI-nek. Benis Dániel hangsúlyozta: az ilyen és hasonló helyzetekben egy operatív törzs intézkedik, amelyben a katasztrófavédelem, a rendőrség és a biztonsági szolgálat működik együtt. A műszaki vezető kérdésre válaszolva megjegyezte: arról sem tud, hogy a kempingezők sátrait felkapta volna a szél vagy kár esett volna bennük. Beszámolt arról, hogy ahol nagy mennyiségű kerítéselemek voltak, azokról levágták a molinókat, hogy a kerítések elvitorlázva azok semmiképpen ne okozzanak személyi sérüléseket.

2018.08.14 21:09
Frissítve: 2018.08.14 21:21