127 embert kellett kimenekíteni egy székesfehérvári szállodából

Publikálás dátuma
2018.07.27. 07:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Füst volt.
Füst keletkezett egy szálloda áramelosztó helyiségében péntek kora reggel a székesfehérvári Ligetsoron - írja a katasztrófavédelem. A helyszínre a megyeszékhely hivatásos tűzoltóit riasztották,
Mire a tűzoltók kiértek, a szálloda személyzete az épületben tartózkodó százhuszonhét embert az utcára menekítette. A tűzoltók átszellőztették és átvizsgálták az épületet, majd a kimenekített vendégek visszatérhettek szobájukba.
Elsődleges információk szerint az eset során senki nem sérült meg.
Szerző

Bizonytalanságban tartják a betegellátást a pénzügyi szigorral

Publikálás dátuma
2018.07.27. 06:06

Fotó: Németh András Péter
Ugyan a döntéshozók nem adnak pontos tájékoztatást a túlköltekező egészségügyi intézmények sorsáról, az ÁSZ elnöke egyértelművé tette: nem adnak felmentést a kórházaknak.
Továbbra sem tudni, hogy mekkora bajban lesznek szeptembertől a kórházak, az egészségügyi intézmények ugyanis elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. A kincstári rendszerhez tartozók esetében egy számítógépes program le is tiltja az összes olyan vásárlást, amelyre nincs fedezetük. Ezt a szabályt eddig éppen a betegellátás fenntartása érdekében nem érvényesítették az egészségügyben. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak, vége a türelmi időnek. Csakhogy időközben az intézmények finanszírozás nem javult, így a szigorítás azt jelentheti, hogy mintegy 30-40 eladósodott kórháznak abba kellene hagynia a betegellátást.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtöki tájékoztatóján Domokos László elnök a Népszava kérdésére azt mondta: szervezetének nincs lehetősége egyetlen törvényi előírás alól sem felmentést adni. Ez a kijelentés azért különös, mert a Pénzügyminisztérium éppen az ÁSZ jelzésére vonta vissza azt a speciális szabályt, amely kivette a kórházakat a szigorú keretgazdálkodás hatálya alól. Ez a lazítás tette lehetővé az alulfinanszírozott intézményeknek, hogy akkor is fizessenek bért, illetve ellássák a rászorulókat, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtott fedezetet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint 12 hónap alatt 60-70 milliárdnyi adósság, azaz hiány keletkezik a gyógyító intézményekben. Amiből az következik, hogy sok intézménynél idén is szeptemberre fogy el az éves keret.  A helyzet feloldására vonatkozó kérdéseinkre, eddig csak az ÁSZ-tól kaptunk választ. A Magyar Államkincstár több napja nem reagál érdeklődésünkre, miszerint értesítették-e az intézményeket, hogy a keretüket túllépőktől nem fogadnak be számlát. (A túlköltők eddig csak „hibaüzenetet” kaptak, de ennek ellenére el tudták utalni a béreket és ki tudták egyenlíteni a számláikat.) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ pénteki cikkünkre reagáló közleményében csak azt írták, hogy nem zárnak be kórházakat, arra ugyanakkor nem tértek ki, hogy ezt hogyan kerülik el. Az ügyben azóta nyilatkozó kormányzati tisztviselők is csak azt mantrázták: az állam biztosítja a kórházak működését, ám azt eddig még egyikük sem árulta el, hogy miként kívánják föloldani a maguk teremtette csapdahelyzetet. Lapunk úgy tudja, hogy a kórházvezetők szerint két módon lehet elkerülni az eladósodott kórházaknál a betegellátás szünetel tábla kifüggesztését: vagy megemelik az elkölthető keretüket, vagy vissza kell kapniuk a Pénzügyminisztérium által korábban biztosított speciális mentességüket. – Hivatalosan még senki sem értesítette az intézményvezetőket arról, hogy mi lesz, vagy hogy kapott-e az ágazat további fölmentést – mondta a Népszavának az egyik főigazgató. Hozzátette: akár így, akár úgy, az intézményvezetők mindenképp megsértik a gazdálkodásról szóló, vagy az ellátási kötelezettségről szóló szabályokat. Míg az előbbi esetében gazdasági bűntettért, az utóbbi esetében foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért vonhatók kérdőre a bíróságon. Mint mondta: ő jelenleg négy kórházzal kapcsolatban hallotta csak, hogy nincs adósságuk, ebből kettőt az onkológiai ellátásokból keletkező nyeresége tart egyensúlyban. A másik kettőnek nincs traumatológiai, illetve olyan sürgősségi ellátása, ami tervezhetetlenül termeli a költségeket.

Lesújtó eredmények az ÁSZ-ellenőrzés után

Csütörtökön 51 költségvetési intézmény, köztük egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális intézet gazdálkodásának értékelését hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék. Elemzésük szerint döntő hányaduk nem biztosította gazdálkodásának hatékonyságát és átláthatóságát. Mindössze egy olyan volt, amely maradéktalanul eleget tett az előírásoknak, további tíz egyes részterületeken jól teljesített. A többiek lényegében elbuktak a „vizsgán,” és így szabályokat is sértettek. A feltárt visszásságok az érintett társaságoknál növelték a korrupciós kockázatokat is. Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint be kell tartani azt a szabályt, hogy mindenki csak annyit költhessen, amennyit számára az Országgyűlés, illetve a fenntartója biztosít. Mint mondta: az ország mindinkább teljesíti e feltételt, csak az egészségügy, az oktatás és a kutatás területén látszik elmaradás. 

Szerző
Frissítve: 2018.07.27. 06:58

Mindenki egy magyar Macront vár, de nem arra van szükség

Publikálás dátuma
2018.07.27. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Ha ez így megy tovább, a Fidesz fog nyerni kétharmaddal 2022-ben, 2026-ban, de még 2086-ban is - mondta Kész Zoltán független politikus, aki egyelőre befejezte a politizálást. Szerinte csak akkor van remény, ha létrejön egy új, alulról építkező alternatíva.
– Amikor szinte ismeretlenül belépett az országos politikába és győzött a 2015-ös veszprémi időközi választáson, sokan az ellenzék messiásaként, a kétharmad lebontójaként tekintettek önre. Idén áprilisban viszont kikapott fideszes ellenfelétől. Ennyi volt?
– Egyelőre ennyi. Sajnos Magyarországon mindenki messiást vár. Mindig is mondtam, a magyar választási rendszer nem arra épül, hogy egy embert kell várni, aki aztán megmenti a közéletet. Azt akarták sokan, hogy jöjjön egy Macron Magyarországra, holott csak 106 közös jelöltre lett volna szükség. Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő, de most visszatértem a civil életbe. Természetesen tájékozódom a közélettel kapcsolatban, aktív politikai tevékenységet viszont nem végzek.

– Tehát nem lép be egyik ellenzéki pártba sem?
–  Az, hogy hova csatlakozom vagy nem csatlakozom, miben látok fantáziát, a jövő zenéje. A magyar választók egyértelművé tették: nem kormányt akartak váltani április 8-án, hanem ellenzéket. A jelenlegi ellenzéki pártok, különösen a parlamentben ülök hiteltelenek a magyar választóknak.

–  Van még kiút, vagy jönnie kell az újaknak?
–  Nézzük meg az április óta eltelt időszakban az időközi választásokat abból a szempontból, hogy mekkora részvétel mellett, hány embert tudtak mozgósítani az úgynevezett parlamenti ellenzéki pártok. Veszprémben is volt egy ilyen szavazás: az LMP-s jelöltnek, aki mögé beállt az MSZP is, 160 szavazatot sikerült szereznie. Nulla mozgósítással, nulla aktivitással, nulla kampánnyal nem lehet csinálni. Az elmúlt körülbelül 10 évben az ellenzéki pártok elfelejtették azt, amit a Fidesz remekül művelt 2002 után: dolgozni, dolgozni, dolgozni. És igaz, hogy a Fidesz sokat dolgozott, de ezt jórészt tisztességtelen eszközökkel, megfélemlítéssel, versenyelőnnyel teszi. Ennek ellenére el kell menni mindenhova, beszélni az emberekkel, láttatni magunkat és láthatóvá válni, hitelesnek maradni és találni egy olyan narratívát, amely mögé egységesen be lehet állni. Sok emberrel beszélgetek, a legnagyobb hiánynak azt látják a választópolgárok, hogy nincs alternatíva. Tökéletesen igaza van a választónak, amikor azt vágja az ellenzéki politikus fejéhez, hogy még egymás között sem tudtak megegyezni. Hogyan akarnak így egy országot vezetni?
– A megegyezés hiánya volt a legnagyobb gond?
–  Ha csak Veszprémet nézem, önkritikát kell gyakorolni, már megnéztük miben hibáztunk. Bár 2015-höz képest majdnem megkétszereztük a szavazatokat a falvakban, ez is kevés volt, még többet kellett volna dolgozni. De ez most már a múlt. Ha a 2019-es önkormányzati választáson a helyi közösségek egy jó alternatívát dolgoznak ki a fideszes pártkatonákkal szemben, akkor akár a hódmezővásárhelyi modellt követve, sikeres lehet az ellenzék. Áprilisban borítékolható volt, hogy 106 körzetben nem lesz együttműködés, de a 2018-as választást csak akkor nyerhette volna meg az ellenzék, ha nem csak beszélnek az összefogásról, hanem meg is valósítják.
Április 9-én ráadásul voltak olyan ellenzéki vezetők, akik nagy mosollyal elmondták, hogy ők amúgy nyertek. Amikor a kudarcot sikerként interpretálják, amikor teljesen hülyének nézik a saját választóikat, az vállalhatatlan. Ezért mondom, hogy hiteltelenek ezek a pártok, amikor beülnek egy fideszes kétharmaddal bíró törvénygyárba. Nem vesznek tudomást arról, hogy a szavazók mit akartak. Azt akarták, hogy mindenhol egy jelölt legyen – teljesen mindegy, hogy jobbikos, LMP-s, MSZP-s, DK-s, vagy független. Február 25-e után, amikor Márki-Zay Péter nyert Hódmezővásárhelyen megvolt a történelmi lehetőség. Jelenleg a Fidesznek tökéletes helyzete van: létezik ellenzék, amelynek van hangja a parlamentben, miközben a hatalom továbbra is fenntartja a pártalapítványokat. Ha ez így megy tovább 2022-ben, 2026-ban, 2030-ban, de még 2086-ban is a Fidesz fog kétharmaddal győzni.

– Az ellenzéki vezetők szerint viszont ugyan borzasztó a parlament stílusa, de így is megérte beülniük.
– Gratulálok nekik. Tisztába kellene lenni a választói akarattal. Érdemes felidézni, hogy 2015. február 22. után, amikor lebontottam a veszprémi választók akaratából a kétharmadot, mit mondott a miniszterelnök. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, semmi probléma, meghoztuk azokat a kétharmados törvényeket, amiket akartunk. Nézzük meg, mi történt az elmúlt három hónapban. Folyamatos a kétharmados dömping, ez lesz ezután is. Ehhez nem tudok asszisztálni tiszta lelkiismerettel.

– Egy időben divat volt önnel közösen nyilatkozni, szerepelni. Április 8-a óta hívta valamelyik ellenzéki párt vezetője?
– Nemcsak választópolgárokkal beszélgetek, hanem jelenlegi politikussal is, minden oldalról. Arra is fel kellene hívni az ellenzéki politikusok figyelmét: nem médiapolitizálást kell csinálni. Nem az újságok címlapján kell 86-szor mosolyogni, valamint a sehol nem fogható adók műsoraiba szerepelni, hanem el kell menni dolgozni. Amikor úgy állnak neki az ellenzéki pártok a választásnak, hogy 2-3 hónappal a voksolás előtt nem tudják ki lesz a jelöltjük, akkor vesztésre vannak ítélve. Ha bárki a következő időszakban ellenzéki politizálásra adja a fejét tanulja meg: el kell kezdeni helyben dolgozni, önkénteseket szerezni, networkot építeni, járni a választókerületet, megismerni az embereket, a helyi problémákat.

– Nem látja túl optimistán a jövőt.
– Nem a jövőt látom pesszimistának, hanem a jelent. Az ország jövőjét akkor lehet optimistának tekinteni, ha létrejön egy új alternatíva, alulról építkezve. Olyan emberekkel, akik hajlandóak dolgozni és egy csapatba tudnak verődni. Nem érdekes, hogy jobb vagy baloldaliak, mert a lényeg, hogy Fidesz, vagy nem Fidesz.

NÉVJEGY

Kész Zoltán, Veszprém és környéke független országgyűlési képviselője volt 2015-től 2018-ig. 1974-ben született, 1997-ben végzett az ELTE angol szakán, ezután 2003-ig tanárként dolgozott a balatonalmádi Magyar–Angol Tannyelvű Gimnáziumban, 2003–2005 között a Veszprémi Egyetemen, 2005-ben az ELTE amerikanisztika szakán, majd 2011-ig a Padányi Katolikus Iskolában. 2014 végén függetlenként, az MSZP, a DK, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a PM, a Magyar Liberális Párt, a MoMa és a Lokálpatrióták támogatásával indult a Navracsics Tibor távozása miatt megüresedett veszprémi mandátumért és nyert is. Idén április 8-án is indult, de mindössze a szavazatok 31 százalékát szerezte meg, így alulmaradt a fideszes Ovádi Péterrel szemben.

Szerző