Továbbra sem tudni, hogy mekkora bajban lesznek szeptembertől a kórházak, az egészségügyi intézmények ugyanis elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. A kincstári rendszerhez tartozók esetében egy számítógépes program le is tiltja az összes olyan vásárlást, amelyre nincs fedezetük. Ezt a szabályt eddig éppen a betegellátás fenntartása érdekében nem érvényesítették az egészségügyben. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak, vége a türelmi időnek. Csakhogy időközben az intézmények finanszírozás nem javult, így a szigorítás azt jelentheti, hogy mintegy 30-40 eladósodott kórháznak abba kellene hagynia a betegellátást.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtöki tájékoztatóján Domokos László elnök a Népszava kérdésére azt mondta: szervezetének nincs lehetősége egyetlen törvényi előírás alól sem felmentést adni. Ez a kijelentés azért különös, mert a Pénzügyminisztérium éppen az ÁSZ jelzésére vonta vissza azt a speciális szabályt, amely kivette a kórházakat a szigorú keretgazdálkodás hatálya alól. Ez a lazítás tette lehetővé az alulfinanszírozott intézményeknek, hogy akkor is fizessenek bért, illetve ellássák a rászorulókat, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtott fedezetet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint 12 hónap alatt 60-70 milliárdnyi adósság, azaz hiány keletkezik a gyógyító intézményekben. Amiből az következik, hogy sok intézménynél idén is szeptemberre fogy el az éves keret.
A helyzet feloldására vonatkozó kérdéseinkre, eddig csak az ÁSZ-tól kaptunk választ. A Magyar Államkincstár több napja nem reagál érdeklődésünkre, miszerint értesítették-e az intézményeket, hogy a keretüket túllépőktől nem fogadnak be számlát. (A túlköltők eddig csak „hibaüzenetet” kaptak, de ennek ellenére el tudták utalni a béreket és ki tudták egyenlíteni a számláikat.) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ pénteki cikkünkre reagáló közleményében csak azt írták, hogy nem zárnak be kórházakat, arra ugyanakkor nem tértek ki, hogy ezt hogyan kerülik el. Az ügyben azóta nyilatkozó kormányzati tisztviselők is csak azt mantrázták: az állam biztosítja a kórházak működését, ám azt eddig még egyikük sem árulta el, hogy miként kívánják föloldani a maguk teremtette csapdahelyzetet.
Lapunk úgy tudja, hogy a kórházvezetők szerint két módon lehet elkerülni az eladósodott kórházaknál a betegellátás szünetel tábla kifüggesztését: vagy megemelik az elkölthető keretüket, vagy vissza kell kapniuk a Pénzügyminisztérium által korábban biztosított speciális mentességüket.
– Hivatalosan még senki sem értesítette az intézményvezetőket arról, hogy mi lesz, vagy hogy kapott-e az ágazat további fölmentést – mondta a Népszavának az egyik főigazgató. Hozzátette: akár így, akár úgy, az intézményvezetők mindenképp megsértik a gazdálkodásról szóló, vagy az ellátási kötelezettségről szóló szabályokat. Míg az előbbi esetében gazdasági bűntettért, az utóbbi esetében foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért vonhatók kérdőre a bíróságon. Mint mondta: ő jelenleg négy kórházzal kapcsolatban hallotta csak, hogy nincs adósságuk, ebből kettőt az onkológiai ellátásokból keletkező nyeresége tart egyensúlyban. A másik kettőnek nincs traumatológiai, illetve olyan sürgősségi ellátása, ami tervezhetetlenül termeli a költségeket.
