A 2017/2018-as szezonban is – a korábbi évekhez hasonlóan – Orbán Viktor miniszterelnök futballbirodalma, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta a legnagyobb összeget, 2,3 milliárd forintot a társasági adójából (tao-támogatás). A második helyre került Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola ennek kevesebb mint az egyharmadát, 708,8 milliót használhat fel.
– olvasható a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) honlapján a tao-támogatásról. Ennek megfelelően elvileg a támogatások elosztásánál is az a cél, hogy a finanszírozásnak köszönhetően minél jobb és színvonalasabb szakmai munkát végezzenek a fiatalokkal foglalkozó akadémiák. A gyakorlat azonban egészen mást mutat. Több szempont megfigyelhető a finanszírozásnál, a sportszakmai azonban még nyomokban sem fedezhető fel.
Az egész NB I-re kivetítve lehangolóan kevés lehetőséget kaptak a fiatalok, a Muszbek Mihály sportközgazdász által elkészített, a 2017/2018-as szezont elemző Sportgazdasági Nagyító szerint az NB I elmúlt idényében a pályára lépők csupán négy százaléka volt 21 éven aluli, ezzel a mutatóval a magyar bajnokság az utolsó helyet foglalja el Európában.
A szakmai kontroll teljes hiányát mutatja, hogy a legmagasabb támogatást kapó Puskás Akadémia adott a legkevesebb lehetőséget 21 éven aluli játékosnak a 2017/2018-as szezonban. Az egész bajnokság során összesen 26 (!) percet játszott fiatal labdarúgó a legjobban finanszírozott akadémiáról az élvonalbeli bajnokságban, ez messze a legkevesebb, a 11. Debrecen is 326 perc bizonyítási lehetőséget adott a fiataloknak. A lista élén a Haladás végzett 3046 perccel, a szombathelyiek akadémiája a negyedik helyen áll 527 milliós tao-támogatással.
Lesújtó kép az akadémiákról
A Double Pass belga cég három évig vizsgálta a hazai akadémiák működését 2013-tól 2016-ig, a jelentése lesújtó volt. Az egyik legsúlyosabb hiányosságként állapította meg, hogy az akadémiákon nincs egyénre szabott képzés, a taktikai megbeszéléseken a játékosok nem kapnak személyre lebontott, világosan, konkrétan megszabott feladatokat. A fejlettebb futballkultúrákban évek óta az egyéni képzésen van a hangsúly.
A Double Pass szerint az akadémiákon az edzések intenzitása gyakran alacsony, sok a holtidő, amit az auditáló cég a szervezetlenségre, rossz előkészítésre vezetett vissza. Hiányosságként említette meg a jelentés, hogy a játékosok önálló probléma-felvetésének és megoldásának ösztönzését segítő módszerek alkalmazása gyakorlatilag nem létezik nálunk.
A Double Pass ajánlása alapján változtatták meg a képzési módszereket a német futballban a 2000-es évek közepén, aminek eredményeként 2009-ben minden korosztályos Eb-n (U17, U19, U21) aranyérmesek lettek a fiatalok. Öt évvel később világbajnok lett a német válogatott. Belgiumban szintén a Double Pass ajánlása alapján változtatták meg a képzési rendszert, melynek lényege az egységesítés. Egy irányelvet követ mindenki, azonos szisztéma alapján működnek az akadémiák, ennek eredménye az idei vb-n szerzett belga bronz, az ország futballtörténetének legnagyobb sikere.
Magyarországon a Double Pass jelentésének megismerése után az MLSZ 2016-ban elnökségi határozatban rögzítette, hogy az akadémiák éves támogatása az auditcég jelentésében megállapított sorrend alapján történik. A Double Pass 15 magyar akadémiát ellenőrzött három évig, rangsorában a legtöbb pénzt kapó felcsúti akadémia a hatodik helyre került. Az élen a debreceni akadémia végzett, amely a támogatási ranglistán viszont pont a hatodik helyet foglalja el, a Puskás Akadémiának juttatott összeg egytizedével.
Nálunk nincs minden akadémiára kötelezően érvényes kiválasztási rendszer, amíg külföldön a Double Pass ajánlását figyelembe véve a fiatalok mentális erejét, gyors döntéshozó képességét, a stresszhelyzetben elkövetett hibák számát mérik, nálunk még mindig a jelentkezők termete, illetve az a fő kiválasztási szempont, hogy milyen technikai trükköket tud bemutatni a jelentkező fiatal a labdával.
