Politika nélkül otthonos falunap lenne Tusványos

Publikálás dátuma
2018.07.27. 20:21

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Orbán Viktor ugyan szombat délelőtt elfoglalja a focipályát, Tusnádfürdő azonban Tusnádfürdőről nézve nem a Fidesz szószéke.
Dakota Security – veri szembe az embert egy felirat a Bálványosi Szabadegyetem „recepciója” mellett. A kommandós kabát és a csehszlovák szöszmöszmackó stílusjegyeit ötvöző őrző-védő uniformis hátán virító felirat duplán pikírt. Egyrészt a cég valaha Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott, és igazi trollteljesítmény volt e névre keresztelni, hiszen valamikor Orbán Viktor sorozta dakota közmondásokkal politikai ellenfeleit. Másrészt viszont nem vitás, hogy egy dakota főnöknek a harcosai is dakoták.  Orbán visszacsatolta Tusnádfürdőt – kommunikációs értelemben mindenképpen, a Bálványosi Szabadegyetem ugyanis a magyar belpolitika egyik legfontosabb placca.
A miniszterelnök a tavalyi szabadegyetemen
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A többnapos rendezvény szombat délelőttjén a magyar miniszterelnöké – ha éppen Orbán Viktor az – a nagyszínpad, és 2-3 ezren hallgatják, mit gondol az „anyaország főnöke” a világról. 2014 előtt még az erdélyi magyarságnak szóló üzeneteket terített a focipálya végéről (itt áll a színpad) a magyar kormányfő, ám négy éve már az illiberális államról szóló tézisével sokkolta Európát, és mutatta meg az általa épített magyar jövőt. Azóta mindenki hazabeszél, innen osztja ki a honi kis- és középvállalkozásokat az anyaország pénzügyminisztere, sőt még Budapest sorsát is itt formálják: például Tarlós István is itt beszélt a főpolgármesterségről. Persze azért minden politikai panelnél felültetnek a színpadra egy határon túli magyar politikust, de inkább csak a látvány miatt. Mégis, Tusnádfürdő legfeljebb Magyarországról látszik a Fidesz igehirdetési kulisszájának – mire az esti pára megüli a völgyet, Tusványos visszalényegül közösségformáló bulivá. Ahol jobbra Böjte Csaba atya évődik a fiatalokkal, balra pedig a kertekben sátrak tucatjai púposodnak – egyes helyeken ideiglenes verandát toldottak a sufni falához, alatta vacsoráznak a táborlakók. Ha a politikát kivonjuk akkor marad egy népfőiskolai előadásokkal dúsított, otthonos, szerethető, jól eleresztett falunap. 
Rúzsa Magdi énekes koncertje a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban
Fotó: Veres Nándor / MTI
Ugyanazokkal a fellépőkkel, mint otthon: játszik például a Maszkura és a tücsökraj, vagy énekel éppen Rúzsa Magdi. És errefelé nem a pénz diktál, aki szaporázza, és délután négy előtt befut a fesztiválra, az ingyen partizhat, egyébként 20 lej (nagyjából 1500 forint a beugró), diákoknak és nyugdíjasoknak a fele. Úgyhogy egyetlen bankautomatával beéri a fesztivál, igaz, ha minden kötél szorul, akkor van egy úriember, aki a kocsijában seftel készséggel forinttal és euróval. És persze medvék mindenhol – a kapunál, az Olt hídjánál, a sörön (Ursus a márkanév, így hívják latinul Erdély címerállatát) egyszóval mindenütt. A messziről jött embernek az az érzése, hogy túltolják ezt az egészet, és biztos csak táblára festett ördögként vannak jelen a fenevadak, de soha nem bukkannak elő. Pedig dehogynem. Egy barna bundás jószág éjfél előtt éppen Tusnádfürdő központjában korzózott. A medve egy hotel parkolójában jelent meg, feltűnése miatt pedig az emberek páni félelemben ugráltak be kocsijaikba. A maci az Erdélyben roadshowzó MSZP-s politikusok mikrobuszától kartávolságra húzott el, de nem mutatott politikai antipátiát, hanem tovább ballagott. 
A szocialisták nemcsak az állatvilággal nem konfrontálódtak, fideszes politikusokkal sem. Tusnádfürdőre leginkább bulizni ugrottak be, a NER színpadára – noha invitálták őket – nem ültek fel, mondván nem legitimálják Orbánt azzal, hogy részt vesznek a „Szenvedélyünk Magyarország – mihez kezdjünk a kétharmaddal?” című panelbeszélgetésen. Számos határon túli magyar politikussal találkoztak, többek között Borboly Csabával, Hargita megye tanácselnökével, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesterrel, Markó Bélával, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. 
A nemzeti összetartozás ereje! című nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetés
Fotó: Veres Nándor / MTI
Azt a szocialista delegáció tagjai (így például Harangozó Gábor elnökségi tag, Molnár Zsolt budapesti elnök, Ujhelyi István EP-képviselő) nem vitatták, hogy a határon túli magyarokat támogatni helyes és szükséges, azonban a dotáció rendszerét átalakítanák. A javaslat lényege, hogy a jövőben a közpénz-milliárdokat szétosztó Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumát a határon túli magyar szervezetek delegáltjaiból állítanák össze. Ahogy a választási szabályokat is úgy alakítaná át az MSZP, hogy érdemi képviselete legyen a magyar kisebbségeknek az Országgyűlésben. Így a határon túliakat szavazatmaximalizáló eszközként használó listás (ellenőrizhetetlen levél-) szavazást kiiktatná a rendszerből. Az új szisztémában a határon túliak maguk közül választhatnának adott számú képviselőt, akik kimondottan a kisebbségben élők érdekeit óvnák.
A határon túli magyar politikusokkal folytatott beszélgetésekből az rajzolódott ki, hogy a magyar baloldal a fentiekhez hasonló ésszerű javaslatait meghallják a határon túliak. Egyrészt azért, mert ugyan most jóval többet költ az Orbán-kormány a magyar kisebbségekre, mint elődei, de arra nincs stratégia, hogy ez a pénz milyen hosszú távú célt szolgál, pedig a helyiek pontosan ismerik a szükségletieket. Másrészt helyes, hogy a baloldal nemcsak kampányban gyakorol gesztusokat, hanem ahogy a kilencvenes években tette, folyamatosan jelen van Erdélyben és a Vajdaságban, vagy éppen a Felvidéken.

Gulyás: a kormánynak jól jönnek az uniós kritikák

Nem a rendszerrel szemben határozzák meg magukat, hanem a rendszer részeként, egyfajta szereposztás szerint működnek – így vélekedett Bárándy Gergely az ellenzék mostani szerepéről. Az MSZP egykori országgyűlési képviselője Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Schiffer Andrással, az LMP egykori vezetőjével vitázott a Fideszről és az Orbán-rendszerről Tusványoson. Az Index tudósítása szerint Gulyás arról beszélt, hogy a kormányt érő európai kritikák csak növelik a hazai népszerűségüket, úgy fogalmazott: "Amikor külföldről, az Európai Parlamentből vagy más deviáns szervezetből jön a kritika, az nekünk csak népszerűséget hoz. Már várjuk a Sargentini-jelentést"
Kocsis Máté a Fidesz, Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője, Mirkóczki Ádámmal a Jobbik szóvivőjével és Keresztes László Lóránttal, az LMP társelnökével vitázott, Mit kezdjünk a kétharmaddal? címmel. Kocsis szerint a kétharmad nem korlátlan hatalom, hanem óriási felelősség. Keresztes elismerte, hogy az ellenzék számára kudarc volt az április választás, de az LMP munkáját mégis igazolták a választók, hiszen soha nem kaptak még ennyi voksot. Mirkóczki ezt azzal egészítette ki, hogy kritika az ellenzék számára a Fidesz harmadik kétharmada. NÉPSZAVA

Szerző

Közel százmilliárdot osztott szét váratlanul a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.27. 19:47
Csak úgy öntik a pénzt a terror elleni műveletekbe. Képünk illusztráció
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Húszmilliárdos bónusz jut júliusban a terror elleni harcra, 15 milliárdos többlettámogatásnak örülhet a Magyar Turisztikai Ügynökség: tartalékokkal és az idei év maradvány-elszámolásával zsonglőrködik az Orbán-kabinet.
Közel százmilliárd forintot osztott újra egy bűvészmozdulattal az Orbán-kormány; az erről szóló határozat a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, és a Napi.hu szúrta ki.  Az összegből 65,5 milliárd forintot a központi költségvetés idei maradványelszámolásából, 33 milliárdot pedig a rendkívüli kormányzat intézkedésekre szánt forrásból csoportosítanak át. 
A legnagyobb pénzátömlesztést, közel 20 milliárd forintot a Belügyminisztérium kapja, a meglehetősen semmitmondó terrorellenes intézkedések címszóval – az összegből 11,6 milliárdot ráadásul azonnal lekérhetnek, további közel 8,2 milliárdot pedig a „felmerülés ütemében” hasznosíthat a tárca. A kormány ráadásul már június 22-én is engedélyezett egy 30 milliárdos költségtúllépést, ugyanezen a jogcímen.
Mindez azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium rövid időn belül 50 milliárdos bónuszkeretet kapott a terror elleni harcra – miközben Magyarországon nem történnek terrortámadások, az utóbbi egy hónapban pedig 18 migránst fogtak el a magyar határon, a rendőrség honlapján elérhető kimutatás szerint.
A pluszforrásnak amúgy lenne helye – például a túlórák rendezése során, hiszen a rendőrség rendkívül leterhelt – de erre jövő januártól már lehetőség sem lesz, hiszen a rendőrség munkajogi szabályzata, a Hszt. csak 2018 végéig engedi az ilyen kifizetéseket. A túlórapénzek további folyósításáért az Index szerint Papp Károly, korábbi országos rendőr-főkapitány is lobbizott, de folyosói pletykák szerint Orbán Viktor személyesen mondott nemet Pintér Sándornak a Hszt. módosítására, és így  túlórapénz kifizetésére  Ehelyett a belügy szabadnapokkal honorálná a túlórákat, ami sokaknak nincs ínyére, sőt, egy szakmai blog már a tömeges leszerelés veszélyére is figyelmeztetett. . A Belügyminisztériumtól próbáltuk megtudni, hogy pontosan mihez kezdenek majd a többletként biztosított 50 milliárddal – ha kapunk választ, beszámolunk a fejleményekről.

Jut pénz a felcsúti bölcsődére is

A belügyi bónusznál valamivel kisebb, 15 milliárdos keretet ítéltek meg a Magyar Turisztikai Ügynökségnek szállásfejlesztési feladatokra; 16 milliárdot kapott a Modern Városok Program keretében Szeged , hogy egy 8000 ezer férőhelyes kézilabdacsarnokot építsenek (eközben állami támogatással új uszoda is épül a városban). Jutott pénz azonban kisebb volumenű beruházásokra is – az Alkotmánybíróság fővárosi, Donát utcai székházát például több mint egymilliárd forintból újíthatják fel, 2020-ig. A Pannónia Szíve Programban pedig közel negyedmilliárd forint jutott a felcsúti önkormányzati bölcsőde kialakítására.
Szerző
Frissítve: 2018.07.27. 21:57

A Népszava munkatársa kapta a Libik György-díjat

Publikálás dátuma
2018.07.27. 18:05

Hargitai Miklósnak, lapunk munkatársának, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének ítélte idén a Libik György-díjat a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete, az indoklás szerint a szabad sajtó ügye melletti kiállásáért. Az elismerést 2013-ban, Dr. Donáth Ferenc elnök ötlete nyomán alapította a társaság. A díjban azok részesülnek, akik a szabadságért és a demokráciáéért kockázatot vállalnak, szembeszállnak az erőszak, a rasszizmus, a diktatúra képviselőivel. Korábban többek között Andrassew Iván, Csillag Ádám és Tamás Gáspár Mikós kapta meg az elismerést. A díj névadója, Libik György alpesi sízőként két olimpián is részt vett. 1944-45-ben az életveszélyt is vállalva segített a svéd diplomatának, Raoul Wallenbergnek, az 1956-os forradalomba pedig fegyveres szabadságharcosként kapcsolódott be. A forradalom leverése után Svédországba ment, 1991-ben költözött vissza Magyarországra. A díjat hagyományosan Ságvári Endre halálának évfordulóján, július 27-én adják át a Remiz étteremben, Ságvári lelövésének helyszínén. A díjátadáson részt vett az 1956-ban Párizsba emigrált és húsz éve hazatelepült Libik André filmproducer, Libik György öccse is. 
Szerző