Önálló buszgyártásra készül a BKV

Publikálás dátuma
2018.07.30. 06:00
Hiába születtek az Ikarusnak kedvező kormányzati döntések, a cég mégis csődbe jutott. A BKV feltehetően csak néhány tucatnyi bus
Fotó: Népszava
Újraindítaná a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) a buszösszeszerelő részlegét azok után, hogy becsődölt a „magyar járműgyártó” szerepére kiválasztott IKARUS - értesült a Népszava.
A BKV nem kommentálta, a városháza pedig nem erősítette meg az értesülésünket, miszerint a cég vezetése nemrégiben már levélben fordult a városvezetéshez, hogy újraindulhasson a korábban befagyasztott összeszerelő tevékenysége. A közlekedési vállalat évente néhány tucat új buszt tudna saját használatra legyártani. A kormány egyébként még nem döntött arról, hogy mi lesz a sorsa a nemrég csődvédelmet kért, majd azon melegében kiemelt stratégiai vállalattá nyilvánított IKARUS Egyedi Autóbuszgyártó Kft. (IEAG) sorsa, de minap ezzel kapcsolatos kérdésünkre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón úgy fogalmazott: „magyar buszgyártást akarunk, de ebben eddig kudarcot vallottunk.” A piacot ismerők szerint viszont Gulyás szavai is arra utaltak, hogy immáron a kormány elengedte a cég kezét, és szerintük erre utal az is, hogy a BKV újra saját összeszerelésű buszokban gondolkozik. Ez ugyanakkor csak részben oldaná a BKV szükségleteit: a fővárosi járműflotta ugyanis súlyosan elöregedett. Szakmai becslések szerint rövid időn belül több tucat új járművet kellene beszereznie a vállalatnak, még akkor is, ha nem lenne szükség legalább 15-20 plusz buszra a hármas metró felújítása miatt. Bár a BKV összeszerelő üzeme eddig is adott volt, ám a közelmúltig a kormány látványosan a magyar buszgyártás feltámasztását megtestesíteni hivatott, kiváló kapcsolatrendszerrel rendelkező IEAG-t próbálta helyzetbe hozni. Ennek egyik jellemző momentuma volt, amikor a fővárosi közgyűlés korábban megtiltotta, hogy az IEAG-tól vásároljanak buszokat, ám kerülőúton végül mégis az akkor még reményteljes buszgyártó került nyeregbe. Előbb 2017 elején a Volánbusz Zrt. kötött szerződést 180 Modulo típusú busz legyártására, majd - szintén kerülőúton - ebből a volános állományból rendelt meg 30 darabot a BKV. Azonban ennek a megrendelésnek sem tudott időben eleget tenni a vállalkozás, pedig a kormány külön rendeletet is módosított. Előírták, hogy minden új buszba tűzoltó berendezést kell beszerelni, így a cégnek erre hivatkozva nem kellett kötbért fizetnie és az eredeti időre leszállítania a buszokat. Végül az időközben Mészáros Lőrinc közelbe került MKB milliárdos hitele és az állam által biztosított egyszereplős piac sem volt elég: a cég nyár elejére becsődölt. Bár a Volánbusz és BKV azon melegében felmondta az IEAG-val fennálló buszos szerződésállományát, ám nem sokkal korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) „stratégiailag kiemelt jelentőségű” gazdálkodó szervezetté minősítette a céget, így elvileg és jogilag továbbra is élnek a BKV és a Volán buszgyártási szerződések. Erre való kérdésünkre a BKV csak a korábbi, a szerződés felmondásáról szóló sajtóközleményüket küldték el. Gulyás Gergely viszont a szerződésállomány mibenlétét firtató kérdésünkre csak annyit mondott, hogy erről nem született döntés, ugyanakkor: „meg kell vizsgálni, hogy van-e remény arra, hogy a magyar buszgyártás megvalósuljon, ha nincs, akkor nincs, akkor a szerződés fenntartásának sincs értelme”. Piaci vélekedések szerint viszont a „stratégiai kiemelt jelentőségűvé” nyilvánítás inkább csak a kormányközeli hitelekkel megtámogatott cég vagyonállományának az egyben tartására lesz jó.
Témák
busz Ikarus BKV
Frissítve: 2018.07.30. 21:29

Kihívó nélkül nyert Szerencsen a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.07.29. 21:01
Illusztráció
Fotó: Népszava
Ahhoz képest, hogy csak egy jelölt volt, lapunk információi szerint meglehetősen sokan mentek el szavazni.

Egyetlen indulóként, az eddigi alpolgármester, a Fidesz-KDNP színeiben induló Nyiri Tibor nyerte az időközi polgármester-választást Szerencsen. Ahhoz képest, hogy csak egy jelölt volt, lapunk információi szerint meglehetősen sokan, több mint 1600-an mentek el szavazni. Ez 7735 választásra jogosult 20,8 százalékát jelentette. Nem maradtak el a protest szavazatok sem, 44-en ugyanis még úgyis nemmel voksoltak, hogy erre a szavazólapon nem volt lehetőség.
A voksolást azért kellett kiírni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, mert a korábbi polgármester, Koncz Ferenc (Fidesz-KDNP) az áprilisi országgyűlési választáson parlamenti mandátumot szerzett.
Az Index korábbi cikke egyébként rámutatott, hogy Szerencs rendre sikeresen szerepelnek a kormánypártok, ez pedig elsősorban az úgynevezett kislistás rendszernek köszönhető. A 2014-es önkormányzati választáson már alkalmazott szisztéma lényege, hogy a 10 ezer fő alatti településeken felírják az összes jelölt nevét a listára, és annyi jelöltre szavazhat a választó, ahány képviselői hely van. 2014-ben a 8 fős testületbe 8 fideszes képviselő jutott be.
Koncz Ferenc leköszönő polgármester szerint a kislistás rendszer nagyon igazságos. Ahogy azt a Magyar Narancsnak kifejtette: 

IDŐKÖZI Egyetlen indulóként, az eddigi alpolgármester, a Fidesz-KDNP színeiben induló Nyiri Tibor nyerte az időközi polgármester-választást Szerencsen. Vasárnap tíz szavazókörben összesen 7735 választópolgár járulhatott az urnákhoz. A voksolást azért kellett kiírni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, mert a korábbi polgármester, Koncz Ferenc (Fidesz-KDNP) az áprilisi országgyűlési választáson parlamenti mandátumot szerzett. Az Index korábbi cikke egyébként rámutatott, hogy Szerencs rendre sikeresen szerepelnek a kormánypártok, ez pedig elsősorban az úgynevezett kislistás rendszernek köszönhető. A 2014-es önkormányzati választáson már alkalmazott szisztéma lényege, hogy a 10 ezer fő alatti településeken felírják az összes jelölt nevét a listára, és annyi jelöltre szavazhat a választó, ahány képviselői hely van. Ez a módszer annyira bejött a Fidesznek, hogy 2014-ben a 8 fős testületbe 8 fideszes képviselő jutott be. Koncz Ferenc leköszönő polgármester szerint a kislistás rendszer nagyon igazságos. Ahogy azt a Magyar Narancsnak kifejtette: „ennél egyértelműbben egy település nem tudja kifejezni akaratát, ebben nincs aránytalanság. Ez a világ legigazságosabb rendszere. A szerencsiek döntöttek így, el kell fogadni.” Valójában viszont korántsem ennyire egyértelműek az erőviszonyok. Áprilisban, az országgyűlési választásokon például Szerencsen a szavazók 60 százaléka szavazott a kormánypártra, és 40 százalékuk az ellenzékre.

„ennél egyértelműbben egy település nem tudja kifejezni akaratát, ebben nincs aránytalanság. Ez a világ legigazságosabb rendszere. A szerencsiek döntöttek így, el kell fogadni.”

 Valójában viszont korántsem ennyire egyértelműek az erőviszonyok. Áprilisban, az országgyűlési választásokon például Szerencsen a szavazók 60 százaléka szavazott a kormánypártra, és 40 százalékuk az ellenzékre.
Szerző

Üzent az illiberális magány

Publikálás dátuma
2018.07.29. 20:27

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A magyar kormányfő lényegében megnyitotta az EP-kampányt, Közép-Európát pedig olyan politikai erőként láttatta, ami az ő szerepét megkerülhetetlenné teszi.
Nyolc év folyamatos kormányzás után kaptunk még négy évnyi munkára esélyt, felhatalmaztak minket arra, hogy kiépítsünk egy új korszakot – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt, az erdélyi Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen.

„Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség. Mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk”

- tette hozzá.

A felvázolt, és ismét 2030-ig kiterjesztett jövőképének egyik víziója, hogy Magyarország addigra az EU öt legjobb és legversenyképesebb országa közé tartozik, megáll a népesedés hanyatlása, valamint infrastruktúra köti össze „Kis-Magyarországot a határon túli területekkel”. Elérnék az energiafüggetlenséget, befejeznék Paks2-t, visszaszorítanák a népbetegségeket, megerősítenék a honvédséget, és újjáépítenék az egész Kárpát-medencét. Szavai szerint „véget ért a száz év magyar magány korszaka”, és aki a „magyarokkal együttműködik, az jól jár”. - Szemben a korábbi tusványosi beszédek időszakával, Orbán Viktor ma már nincs egyedül a politikai gondolkodásmódját tekintve. Megérkeztek mellé közép-kelet-európai szövetségesei, akik hozzá hasonlóan vélekednek a bevándorlásról, a nyugat-európai elitről, a közép-európai érdekekről - mondta lapunknak Böcskei Balázs politikai elemző. Szerinte a miniszterelnök korábban inkább egyfajta állapotra utalt az illiberalizmussal, de mára az ország öndefiníciójává emelte a „multilkulti” elutasítását, a szuverenitás megőrzését és a protekcionizmust.
A bevándorlást – most sem használta a menekült szót – az európai parlamenti választások tétjeként határozta meg, ami az elemző szerint a kormányfő saját politikai érdekeit nézve teljesen érthető. - Ennek az ügynek a kezelése Nyugat-Európa-szerte instabil kormányokat teremtett, ezzel szemben Orbán Viktor nem válságot, hanem háromszoros felhatalmazást kapott a folytatásra. Magyarország geopolitikai folyamatokat befolyásoló ereje azonban csekély, ezt ő is tudja, ezért legfőképp Közép-Európa megkerülhetetlen vezetője akar lenni, és korszakot akar teremteni, ami alighanem megfelelne az orosz biztonsági érdekeknek is. Orbán Viktor a világpolitikáról szólva arról beszélt, hogy az amerikai elnök beváltotta az ígéreteit, új külpolitikája már a kétoldalú megállapodásokon alapul. A kínai fejlődés folytatódik, az oroszok pedig közel állnak ahhoz, hogy Ukrajna megkerülésével megoldják a gázszállítást. A kormányfő szerint az EU ma primitív orosz politikát folytat, a szankciók egyszerűen nem eredményesek. - Nem volt új elem az Oroszország elleni szankciók kritikája: a kormányfő noha az Európa Tanácsban rendre megszavazta, közben bírálta is ezeket - mondta lapunknak Nagy Attila Tibor a Méltányosság Központ elemezője. Szerinte azonban nagy újdonságokat nem tartalmazott az idei Orbán-beszéd. A miniszterelnök kijelentésére miszerint a liberális demokráciának van alternatívája, mégpedig a kereszténydemokrácia, amely meghatározásánál fogva nem liberális, az elemző úgy reagált: a kereszténydemokrata és liberális értékek ilyen éles szembeállítása annyiban mindenképp érdekes, hogy sarkosan eltér például a német kereszténydemokraták értékrendjétől. Náluk ugyanis az olyan liberális alapértékek, mint az egyén szabadsága, a jogállamiság, az emberi méltóság tisztelete nem üldözendő, hanem megtartandó, a két értékrend nem zárja ki egymást. Arra, hogy vajon mire gondolhatott Orbán Viktor, amikor már szeptemberre „nagy változásokat” ígért, Nagy Attila Tibor azt válaszolta: mindenekelőtt az alaptörvényre, amelyeket „nagy mértekben” akar megreformálni, és emiatt akár önálló parlamenti bizottság felállítása is szóba jöhet. A témák között pedig ott szerepelhet majd az önkormányzati rendszer átalakítása, az információs jogok – köztük a közpénzekről szól adatokhoz való hozzáférés – felülvizsgálata, korlátozása. Az elemző szerint Orbán Viktor mintha láthatóan elégedetlen lenne a jobboldali értelmiség teljesítményével, ezért szerepelt most is hangsúlyozottan a beszédben, hogy a kulturális politikában fordulatra van szükség. - Nem lennék meglepve, ha ősszel ezen a területen leváltások kezdődnének – mondta Nagy Attila Tibor. A miniszterelnök egyébként újfent beszélt a nyugati civilizáció hanyatlásáról, szerinte Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, mert nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. Hozzátette: napjaik azonban meg vannak számlálva, 300 nap múlva lejár a mandátumuk, s a 68-asok nemzedékét felválthatja a 90-eseké, vagyis az övék. Épp ezért az hangsúlyozta, hogy minden erejüket a 2019-es európai választásra kell összpontosítani, mert az döntő jelentőségű lesz – elemzők szerint ezzel Tusnádfürdőn a kormányfő jelképesen megnyitotta a jövő tavasszal esedékes EP-választás kampányát is.
Szerző