Összesen 180 ember halt meg kihűlésben 2016. október 15-e és 2017. március 1-je között, közülük 55-en közterületen, 125-en pedig magánterületen. Vagyis a fagyhalál esetek 70 százaléka lakásban vagy valamilyen fedett helyen következik be. A leginkább érintett területek Budapest, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ami jól mutatja, hogy ez a probléma elsősorban a (lakás)szegénységgel függ össze – közölte a Város Mindenkié Csoport, a rendőrségtől kapott adatok alapján.
Nem volt egyszerű dolga a civilszervezetnek, az Országos Rendőr-főkapitányság eddig azzal az indokkal utasította el az igénylést, hogy az adatok nincsenek meg a rendőrségnél. Ezért az Utcajogász pert indított, amelyben az adatigénylő Udvarhelyi Tesszát az Utcajogász önkéntes jogásza, Molnár Noémi képviselte. Két tárgyalási nap után a bíróság kötelezte az ORFK-t, hogy adja ki A Város Mindenkié csoportnak az elmúlt évek fagyhalál-statisztikáit. A döntés ellen a rendőrség nem fellebbezett, így az első fokon jogerőre emelkedett.
Nemcsak a civilszervezet akarta megismerni az adatokat, mint arról a 444.hu írt még februárban, Korózs Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Balog Zoltán akkori emberminiszternek. A szocialista politikus is azt akarta megtudni, mennyien haltak meg kihűlés miatt a télen.
A miniszter helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki hosszú bekezdéseken át magyarázta, hogy a kormány remek ellátást nyújt a magyar szegényeknek, majd pedig azt taglalta, mennyire hiteltelen ebben a témában Korózs, de a kérdést nem válaszolta meg.
A rendőrség egyébként évek óta nem ad ki hivatalos adatokat sem civileknek, sem újságíróknak. A Város Mindenkié csoport szerint azért, mert a nyilvánosságra kerülő adatok, különösen a lakáson belüli fagyhalál-esetek rendkívül kínosak az állam számára.
Mint arról már több alkalommal is beszámoltunk, a hazai lakáshelyzet nem javul, sőt, a hajléktalanok vegzálásra is számíthatnak: a kereszténydemokrata kormány ugyanis elfogadta a hajléktalanok köztéri kitiltásáról szóló törvényt. E szerint aki "életszerűen használja a közterületet", és a helyszínt a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyja el, szabálysértést követ el. A büntetés a korábbiakhoz képest szigorodik az új törvénnyel: eddig ha egy hajléktalan felszólítás ellenére sem hagyta el a közterületet, közmunkát szabtak ki rá, amit ha nem vállalt, megbírságolták. A mostani tervezet szerint nem bírságolnak, viszont ha a hajléktalan nem végzi el a büntetésként kiszabott közmunkát, akkor elzárják.
