Egy vak férfi a tiszavasvári romák támasza

Publikálás dátuma
2018.07.31 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A város zömmel romák lakta büdi városrészében él egy nem cigány, vak férfi, akinek élete nagyrészt azzal telik, hogy a helyieknek segít.
Kiss Zsolt látóként született, de ifjú korában, egy szerencsétlen emelés következtében leszakadt mindkét retinája, és elvesztette látásának kilencvenöt százalékát. A véletlen sodorta Tiszavasváriba, egy barátja hívta meg néhány hétre, aztán itt ragadt. Ennek immár 21 éve: azóta feleségül vett egy helyi roma lányt, és örökbe fogadtak egy kislányt is. A házasságot a szülei nem nézték jó szemmel, gyakorlatilag minden kapcsolatot megszakítottak vele. - Nem érzem magam hibásnak, és mindig elszorul a szívem, ha rájuk gondolok - mondja. 
- Miért lenne az hiba, netán bűn, hogy egy tisztességes roma lány a feleségem, aki napi nyolc órában dolgozik, majd hazajön, ellátja a családját, utána pedig még segíti az édesanyját is, ha szükség van rá
- panaszolja.
Szerettek volna saját kisbabát, sok évig próbálkoztak is lombikbébi-programban, ami gyakorlatilag felemésztette az akkori és a jövőbeli "vagyonukat" - ma is annak a hitelnek a terheit viselik. Lelkileg nem bánják, mert így legalább biztosak benne, hogy megtettek mindent, amit emberileg megtehettek. A sors végül különös módon, de mégis megajándékozta őket. Tiszavasváriban ismerték meg azt a roma fiatalasszonyt, aki két gyerek után már nem akarta vállalni a harmadik terhességet. Megkereste őket, és azt mondta: tudja, mennyit küzdöttek azért, hogy saját babájuk legyen, ha elfogadják, nekik ajándékozná az övét, náluk biztosan jó helye lesz. Így indították el a hivatalos, nyílt örökbefogadási eljárást. A kislány 2015-ben született. – Aznap eljött hozzám az anyuka, hogy úgy érzi, itt az idő, megfürdik, utána mehetünk. Ahogy ezt kimondta, elment a magzatvíz. Minden nagyon gyorsan történt, tárcsáztam a mentőt, aztán a feleségemet, mire az előbbiek megérkeztek, a baba meg is lett - meséli. Három héttel később pedig sikerült őt - Jázmint - hivatalosan is örökbe fogadniuk, vagyis gyakorlatilag szinte születése óta ők nevelhetik. Az "ajándékul kapott" gyerek arra ösztönözte a vak férfit, hogy másoknak is segítsen, ha elakadnak az életben. Egyik vezetője lett a Civil Kollégium Alapítvány által támogatott helyi Haladjunk csoportnak, amely az elesetteknek egyfajta közösséget próbál építeni, programokat szervez, problémákat old meg helyben. Kiss Zsolt rokkantnyugdíjas, ez jelent egy szerény, de állandó jövedelmet, s a felesége is dolgozik házi gondozónőként. A férfi önként vállalt missziója, hogy a gyakran nyolc osztályt se végzett helyieket elkíséri a városházára, vagy más hivatalos helyre, és amikor nyomtatványokat kell kitölteni vagy beadványokat írni, értelmezi a kérdéseket, stilizálja a válaszokat. De ott van olyankor is, ha a védőnővel kell megbeszélniük valamit, lassan már betéve tudja, mi a teendő a terhesgondozás különböző szakaszaiban. Mivel nem lát, nem tud olvasni, így a memóriájára hagyatkozik. Ha szükséges, ő szokott „fordítani” a szülészorvosnál is, mert egy nyolc általánost sem végzett ember gyakran nem érti, mi a teendője. Az asszonyok egy része ráadásul nem is mer kérdezni az orvostól, mert hozzászokott egyfajta hierarchikus rendhez, amiben ő alárendelt szerepet játszik, ráadásul ebben a kultúrában az intim dolgokat idegen férfivel megbeszélni - még ha az illető orvos is - nagyon nehéz. Általában busszal mennek be Nyíregyházára, mert látássérültként neki van van kilencven százalékos kedvezményt biztosító kártyája, ami lehetőséget ad, hogy egy ember kísérőként vele utazzon. Egy nyíregyházi buszjegy kettőjüknek oda-vissza 220 forintba kerül. Ha egy anyuka egyedül utazna, az oda-vissza 1120 forint lenne, amiből a büdi telepen már kitelik egy család napi élelme. Előfordul, hogy ha hó végén kell utazni, 220 forint, vagy akár ennek fele sincs otthon a kasszában. Ilyenkor – noha náluk is szűkösen mérik a forintokat otthon - Kiss Zsolt fizeti az útiköltséget is.
2018.07.31 08:30
Frissítve: 2018.07.31 17:13

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20