Meglepetés: nem kerül Mészároshoz az „ex Simicska-birodalom”

Publikálás dátuma
2018.07.30. 19:19

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nyerges Zsolt tartósan a tulajdonában tartja és működteti a cégeket, ám ez feltehetően nem vigasztalja a HírTv mostani stábját: a szerkesztőségé élére ugyanis a kormányközeli Liszkay Gábort nevezik ki.
- (Nyerges) Zsoltnak megvan a tapasztalata és a szakértelme is egy ilyen cégkonglomerátum működtetésére, ráadásul jól ismeri az egészet belülről, hiszen dolgozott együtt (Simicska) Lajossal, így semmi oka nincs rá, hogy másvalaki kezébe helyezze az irányítást, ráadásul ezt nem is szeretné. Nem átmeneti figuraként akar szerepelni ebben a történetben és ehhez megvan a bizalmi tőkéje is”

 - ezzel magyarázta Nyerges egyik ismerőse, hogy miért nem igazak azok a korábbi találgatások, miszerint Simicska Lajos egykori üzlettársa csak azért vette meg az (ex)oligarcha minden érdekeltségét, hogy rövid időn belül átpasszolja Mészáros Lőrincnek. Oka már csak azért sem lenne rá, mert a mélyépítéssel foglalkozó Közgép és a mezőgazdasági profilú Mezort Zrt. is nyereségesen működtethető, ráadásul mindkét cég jelentős megbízások előtt állhat: a Modern Városok Program keretében számos infrastrukturális beruházás indul a következő években, és vélhetően tovább folyik majd a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kiskereskedelemben is a hazai tulajdonú szereplők preferálása. Ehhez képest a médiaportfólió a cégbirodalom legkisebb és egyben veszteséges része, de politikailag mégis ez a legérzékenyebb. Ehhez képest maga Nyerges éppen ezzel nem akar foglalkozni – mondták forrásaink.
„Zsolt nem ért a médiához, nem is érdekli, de csak egyben lehetett a Simicska-birodalmat felvásárolni, így megvette ezt is. De nem véletlen, hogy a tévé vezetésében nem vállal szerepet”

- mondta lapunknak egy ismerőse, hozzátéve, hogy ez viszont azzal is jár, hogy a „kívülről jövő impulzusoknak sem fog ellenállni”.

Ennek viszont az lett az eredménye, hogy a 444.hu információi szerint várhatóan Liszkay Gábor a csatorna korábbi vezetője veszi át az irányítást a HírTv-nél. Nyerges Zsolt környezetéből nem kommentálták a hírt, miszerint ez a tévé teljes „kormánypártiasítását” jelentené, de a lépés minden bizonnyal ebbe az irányba mutat, a hvg.hu azt írta, szinte biztosan nem folytatja majd Kálmán Olga (ő csak annyit mondott a lap megkeresésére, hogy nem akar sajtóhírekkel foglalkozni, az esti műsorra készül), vagy Csintalan Sándor sem. Lapunk elérte Liszkay Gábort, ő azonban csak annyit mondott, nem szeretne nyilatkozni, majd letette a telefont. Magánál a tévénél ugyanakkor már korábban a legrosszabb forgatókönyvnek mondták Liszkay esetleges visszatérését, a lapunk által megkérdezett munkatársak biztosak benne, hogy komoly elbocsátások lesznek a politikailag „nem megbízható”, vagy egyenesen „árulónak” tartott munkatársak között. A tévénél uralkodó hangulatot jól érzékelteti, hogy volt, aki azzal poénkodott: bár most még nem kellett beszámolniuk Simicska Lajos szardíniai nyaralásáról (amiről a Riposzt készített stílusparódiába illő „cikket”, a „luxus” attribútumának beállítva azt, hogy a fapados légitársasággal utazó Simicska Lajos állítólag „megnövelt lábhelyet” is hajlandó volt fizetni magának.) A változások nagyon gyorsan bekövetkezhetnek, akár egy-két héten belül is, egy forrásunk szerint ugyanis biztos, hogy „mire a politika visszajön a szabadságról augusztus 20-át követően" már nagyrészt lezajlanak a váltások.

A magyar perspektíva: a hosszabb élet, hosszabb betegség

Publikálás dátuma
2018.07.30. 19:19

Fotó: Evgeniy Kalinovskiy
A kifejezetten rossz hazai egészségügyi mutatók gyors javítását ígérte Kásler Miklós miniszter leendő új népegészségügyi programjával, amelyhez a pilléreket - kérésére - az országos intézetek vezetőinek javaslatai adták.
Az országos intézetek elkészítették a népegészségügyi programterveket, amelyekben leginkább a betegségek megelőzésének hiányát, az ellátórendszer problémáit és önmaguk pozícióját erősítő javaslataikat rögzítették – derült ki a Népszavához eljutott dokumentumokból. Az eredmény előre sejthető volt, a miniszter ugyanis nem az ellátástól, a rendszertől, a finanszírozástól független szakértőket kért fel a munkára, hanem a csúcsintézmények vezetőit, akik nem látnak rá a teljes rendszerre, viszont kifejezetten érdekeltek abban, hogy megoldás őket érintő eszközeit tolják előtérbe.
Néhány napja Kásler Miklós miniszter arról beszélt az Inforádióban, hogy elkészült a népegészségügyi program vázának szánt öt nemzeti terv, amit a magyar nemzeti rákkontroll program mintájára alkottak meg. E tervek komoly fejlesztéseket hoznának a felkért országos intézményeknek. Így Kásler szerint korszerű gyermekegészségügyi hálózatot fognak kiépíteni, amelynek központja a Heim Pál Kórház. A kardiológiában sok olyan akut ellátásra alkalmas állomás lesz, ahol elvégzik például az infarktus diagnózisát, és az azt követő első teendőket. Változások lesznek a reumatológiában, a mozgásszervi betegségeknél és a mentálhigiénénél is, és „ha ezeket egymásra rakják, kialakul egy egészségügyi ellátórendszer váza, ahol annyi kapacitás van, amennyire szükség van” - mondta a rádiónak.

Megint jönnek, programoznak

Az Orbán-kormány kormány elmúlt nyolc éve alatt számos alkalommal lendült neki népegészségügyi program meghatározásának. Szócska Miklós Semmelweis terve 2013-ra ígérte a népegészségügyi program meghirdetését, ám ez akkor – és azóta is – elmaradt – emlékeztetett a minap a Medicalonline. Nem került a parlament elé a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026 elnevezésű program sem, amelynek létrehozásáról még 2016 októberében döntött a kormány. 2016 júniusában Lázár János az akkori kancellária miniszter még arról beszélt, hogy népegészségügyi programot előkészítő javaslatcsomagot kell összeállítania Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkárnak, együttműködve elődjével, Zombor Gáborral, valamint Sonkodi Balázzsal, aki akkor a stratégiai ügyekért felelt a Miniszterelnökségen. Az előkészítő javaslatcsomag részleteiről akkor és azóta sem derült ki semmi. Mindeközben 2016 augusztusában Szentes Tamás  tisztifőorvos egy szakmai konferencián, Debrecenben, az új magyar népegészségügyi program elkészítésével megbízta prof. dr. Ádány Rózát és az általa vezetett szakmai testületet. Ez a program ugyan elkészült idén januárra, ám kormányülés azóta sem tárgyalta, megvalósításáról sincs szó. A választások után pedig Kásler Miklós szinte azonnal bejelentette, hogy az országos intézetek irányításával öt nemzeti betegségmegelőző program készül három hét alatt.

A keringési betegségek megelőzéséről szóló program egyebek mellett az alkohol-, a sófogyasztás, a dohányzás csökkentését, a magas vérnyomás, az anyagcsere betegségek mérséklését, a sportolási kedv növelését tűzte ki célul. A megvalósításhoz egyebek mellett központi intézkedéseket is javasolnak, köztük a kenyér sótartalmának csökkentését, a dohányáruk adótartalmának emelését. További megoldásként ajánlják a szerzők a kommunikáció és az oktatás célirányos fejlesztését valamint hangsúlyozzák a kreatív kampányok szerepét, megemlítve Szócska Miklós egykori egészségügyért felelős államtitkár által egyszer már meghirdetett – „A mozgás gyógyszer” – elnevezésű kampányát is. Ám ezt az életmódváltást elősegítő környezet kialakításához már hiányoznak az elképzelt beavatkozási pontok. Például nem számolnak azzal, hogy megfelelő közösségi terek, könnyen elérhető és használható sportpályák, bicikli utak, a könnyen hozzáférhető olcsó és egészséges ételek biztosítása nélkül mindez csak vágy marad. A keringési betegségek megelőzéséről szóló szakmai tervezet hangsúlyos része a betegségek leírása, kezelése, az ellátási hiányosságok megszüntetése. Javasolják az ellátási szintek újraszervezését, az eltérő súlyosságú eseteknek megfelelő centrumok kialakítását. A legsúlyosabbak az országos intézetbe vagy a városmajori szívklinikára kerülhetnek, amelyeknek feladata a legkorszerűbb kezelések, köztük a szívátültetés végzése is. A szerzők azt is javasolják, hogy az országos intézetben működjön újra egy a szív- és keringési betegségek adatgyűjtésével, monitorizálásával foglalkozó módszertani központ. A másodlagos megelőzést, mint feladatot a háziorvosokhoz, a szakrendelésekhez és a kórházakhoz telepítenék. S bár bevezetnék az alapellátásban a prevenciós rendelést, ám köztudott, hogy orvoshoz panasz hiányában nem igen fordul senki. Nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy betegségek kialakulásának megelőzésében csak összetett, sokszereplős, különböző szinten (helyi, megyei, országos) megvalósított, rendszerszintű programok hatásosak. A mozgásszervi program ebből a szempontból jobb, ebben már megjelenik a járásonkénti tanuszoda létesítése, az iskolai és iskolák közötti versenyek, nyári mozgástáborok szervezése és központi támogatása, "tömegsportolásra alkalmas helyek (például futópályák, edzőtermek, kerékpár kölcsönzés, uszodák, stb.) kötelező létrehozása", a helyes közétkeztetés biztosítása. A tömegsportok finanszírozásához forrásként használnák a TAO-pénzeket. A Nemzeti Mozgásszervi Program készítői is erősítenék az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet szerepét, s javasolják, hogy az intézményben hozzanak létre egy mozgásszervi prevenciós központot. Az ellátórendszer bemutatása és fejlesztése hangsúlyos része e javaslatnak is. Ők 2,3 milliárd forintra becsülték programköltségeiket.   A gyermekprogram hasonlít leginkább a nemzetközi elvárásoknak megfelelő népegészségügyi programokhoz. Ám még ez a javaslat is nagyon gyógyítás oldaláról közelít a problémákhoz. E területen négy év alatt 17 programot valósítanának meg 6,5 milliárd forintból. A pénzt egyebek mellett települési családtervezési programra, kamaszambulanciára fordítanák, továbbá az iskolákban alakítanának ki belőle kéz- és fogmosási lehetőségeket, mozgásra ösztönző plakátokat helyeznének el a gyermekorvosi rendelőkben, költenének baleset megelőzésre, a gyermekmentés fejlesztésre, komplex elhízás elleni programra, a fogászati betegségek megelőzésére is. Ebből is, mint a többiből hiányzik az elképzelés arról, hogy a javaslatokat hogyan ültetik át a gyakorlatba, miként veszik rá az egészségmegőrzésre, életmód váltásra a gyerekeket és a családjaikat. Lapunknak szakemberek azt mondták: nincs abban semmi kivetnivaló, ha az országos intézetek erősíteni akarják szerepüket módszertani intézményként is az orvosi területeken, csakhogy az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése nem elsősorban a betegségek gyógyításához értő orvosok feladata. 
„Olyan ez, mintha az autószerelőknek jutna kulcspozíció az autótervezésben, fejlesztésben”

- mondta egyikük.

Lesújtó az ország egészségügyi állapota

A lapunkhoz került dokumentumokból az tűnik ki, hogy bár a keringési betegségekről, a nemzeti mozgás-, és az egészséges gyermekprogramról szóló tervezetek egymástól függetlenül készültek, hasonló problémákat azonosítottak. Valamennyi megállapította, hogy túlságosan kövérek vagyunk, Európában listavezetők, a világ összes országa között pedig csak az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzi meg Magyarországot. A teljes lakosság 54 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott. A gyerekek esetében miközben szintén évről-évre nő a túlsúlyosak aránya, mind több köztük az alultáplált is. A lányoknál 15-20, a fiúk 7-12 százaléka ilyen. Az elhízási adatokhoz tartozik, hogy a magyarok 53 százaléka soha, semmilyen szabadidőst mozgást nem végez, csaknem negyedük havonta 1-3 alkalommal sportol valamit, azaz gyakorlatilag az emberek háromnegyede inaktív. Az pedig a KSH Egészségi állapot és egészségmagatartás címmel frissen megjelent adataiból derül ki, hogy egyelőre a táplálkozás sem segít az egészséges testsúly megőrzésében. A 15 évesnél idősebbek alig több mint harmada eszik naponta zöldséget-gyümölcsöt. Ebből legtöbbet és leggyakrabban az iskolázottabb, jómódúak fogyasztanak, míg a legkevesebbet a szegények, sőt a legszegényebbek valamivel több negyedének tányérjára hetente egyszer sem jut saláta vagy egyéb zöldség, gyümölcs. Szinte valamennyi program javasolta a dohányzás, az alkoholfogyasztás visszaszorítását. Magyarországon évente a mintegy 130 ezer elhunytból, 28 ezer dohányzás következtében kialakult betegség miatt hal meg. A magyar férfiak 30 százaléka, a nők 20 százaléka dohányzik naponta. A fiatalok körében pedig nemhogy visszaszorult volna, hanem mind többen szoknak rá. De az alkoholfogyasztással is rosszul állunk, a lakosság negyede rendszeresen iszik. Mindezek következménye, hogy mind több a daganatos, a keringési, a mozgásszervi és a mentális megbetegedés. A magyar nők születésük pillanatában 79,2 évre, a férfiak 72,4 évre számíthatnak, s ez öt évvel kevesebb, mint az uniós országok átlagáé. A gyermekprogramban külön is jelezték, hogy a mentális-jólét hiánya, a szegregáció és a szegénység – a táplálkozás és egyéb életmódbeli problémák mellett - jelentősen veszélyeztetik az egészséget. Akik megérik a 65. életévüket azok közül a nők további 18,2 évre, a férfiak még 14,5 évre számíthatnak. Ám, az életmód és az egészségtelen környezeti hatások miatt ebből a nők 12, a férfiak 8,5 évet vélhetően betegeskedve töltenek.

Szerző

Másfél évig titkolta a kormány, hányan fagytak halálra

Publikálás dátuma
2018.07.30. 18:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A bíróság kötelezte az ORFK-t, hogy adja ki A Város Mindenkié csoportnak az elmúlt évek fagyhalál-statisztikáit.
Összesen 180 ember halt meg kihűlésben 2016. október 15-e és 2017. március 1-je között, közülük 55-en közterületen, 125-en pedig magánterületen. Vagyis a fagyhalál esetek 70 százaléka lakásban vagy valamilyen fedett helyen következik be. A leginkább érintett területek Budapest, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ami jól mutatja, hogy ez a probléma elsősorban a (lakás)szegénységgel függ össze – közölte a Város Mindenkié Csoport, a rendőrségtől kapott adatok alapján.
Nem volt egyszerű dolga a civilszervezetnek, az Országos Rendőr-főkapitányság eddig azzal az indokkal utasította el az igénylést, hogy az adatok nincsenek meg a rendőrségnél. Ezért az Utcajogász pert indított, amelyben az adatigénylő Udvarhelyi Tesszát az Utcajogász önkéntes jogásza, Molnár Noémi képviselte. Két tárgyalási nap után a bíróság kötelezte az ORFK-t, hogy adja ki A Város Mindenkié csoportnak az elmúlt évek fagyhalál-statisztikáit. A döntés ellen a rendőrség nem fellebbezett, így az első fokon jogerőre emelkedett. Nemcsak a civilszervezet akarta megismerni az adatokat, mint arról a 444.hu írt még februárban, Korózs Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Balog Zoltán akkori emberminiszternek. A szocialista politikus is azt akarta megtudni, mennyien haltak meg kihűlés miatt a télen. A miniszter helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki hosszú bekezdéseken át magyarázta, hogy a kormány remek ellátást nyújt a magyar szegényeknek, majd pedig azt taglalta, mennyire hiteltelen ebben a témában Korózs, de a kérdést nem válaszolta meg. A rendőrség egyébként évek óta nem ad ki hivatalos adatokat sem civileknek, sem újságíróknak. A Város Mindenkié csoport szerint azért, mert a nyilvánosságra kerülő adatok, különösen a lakáson belüli fagyhalál-esetek rendkívül kínosak az állam számára. Mint arról már több alkalommal is beszámoltunk, a hazai lakáshelyzet nem javul, sőt, a hajléktalanok vegzálásra is számíthatnak: a kereszténydemokrata kormány ugyanis elfogadta a hajléktalanok köztéri kitiltásáról szóló törvényt. E szerint aki "életszerűen használja a közterületet", és a helyszínt a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyja el, szabálysértést követ el. A büntetés a korábbiakhoz képest szigorodik az új törvénnyel: eddig ha egy hajléktalan felszólítás ellenére sem hagyta el a közterületet, közmunkát szabtak ki rá, amit ha nem vállalt, megbírságolták. A mostani tervezet szerint nem bírságolnak, viszont ha a hajléktalan nem végzi el a büntetésként kiszabott közmunkát, akkor elzárják.
Szerző