Még Uruguayban is jobb sittre kerülni

Negyedik éve toporog egy helyben nyolc börtön megépítésének terve, néhány dél-amerikai ország már emberibb körülményeket nyújt a raboknak, mint mi.

Most tényleg nem túlzás elővenni a megszokott szófordulatot: kaotikus viszonyokat talál, aki megpróbálja összerakni, miért nem haladt előre szinte semmit a 2015-ben elhatározott börtönépítések ügye.

Magyarázatként hozzátette: a hatályos jogszabályok szerint ugyanis az állam kétféle módon szerezhet földterületet: vagy megveszi azt vagy kisajátítja, de azt nem szabályozza semmi, hogy mi van, ha egy település felajánl az államnak néhány hektárt. Állítólag a kormány keresi a megoldást a jogi baki feloldására.

Ennek a hírnek ellentmond ugyanakkor a fideszes csengeri polgármester idén februári nyilatkozata. A szabolcs-online „Érvénytelen lett a közbeszerzés, de lesz börtön Csengerben és Kemecsén” című cikkében Forján Zsolt kijelentette, hogy az öt és fél hektáros terület, amit az önkormányzat ajánlott fel a beruházáshoz, már az állam tulajdonában van, bármikor kezdődhet az építkezés.

A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a tél végén ismét eredménytelennek nyilvánította a kiviteli tervekre és az építésre szóló megismételt közbeszerzéseket, mert a kivitelezők által ajánlott ár nagyságrendekkel haladta meg az építésekre elkülönített összeget. Az érintett települések polgármesterei nehezen állnak szóba újságíróval, ők is tudják, hogy nincs rendben, ami a börtönépítésekkel történik. Az elért városvezetők szerint ugyan a BVOP próbálja bennük tartani a lelkesedést és a hitet, hogy megvalósulnak a beruházások, a parancsnokság sajtóirodája azonban ezt kérdéseinkre válaszolva nem merte megerősíteni. Írásban arra kértünk feleletet: „Biztos-e még, hogy a kiválasztott településeken megvalósulnak a beruházások?”, ám az egyszerű eldöntendő kérdésre az egyértelmű igen vagy nem helyett azt kaptuk válaszként, hogy az építkezések fedezetét biztosító, valamint az azok kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányhatározatok és rendeletek hatályosak.

A bizonytalanságot tetézi, hogy bő két hete a nyolc polgármester levelet kapott az építések előkészítésében közreműködő Lajtár József vezérőrnagytól, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettesétől, hogy írják össze: mennyit költöttek eddig saját kasszájukból a börtönépítés előkészítésére. Az összeg a pár milliótól a sok tízmillióig terjed. Ott költöttek rá kevesebbet, ahol az átadásra váró terület közművesítését még nem tudták megoldani, mert pályázataikat még nem bírálták el. Ahol gyors volt az ügyintézés, ott rengeteg pénzt toltak bele a bizonytalan tervekbe.

Arra a kérdésünkre, hogy ha nem épülnek meg a börtönök, jár-e kártalanítás az érintett településeknek, ez a körlevél akár válaszként is értékelhető. A fideszes polgármesterekkel a kormány nem tenné meg, hogy a nagy átverés az erkölcsi kár mellé ilyen léptékű pénzügyi bukást is hozzon – pláne az egy év múlva esedékes önkormányzati választás előtt. Ezt a történetet ugyanis meglehetősen nehéz lenne az ellenzék vagy Soros György nyakába varrni.

Az egyetlen állami kiadás a börtönőrnek jelentkezők féléves képzése volt, amire egyáltalán nem sokat, de költöttek. A BVOP sajtóirodájának tájékoztatása szerint idén június 25-ig összesen 667 fő képzése fejeződött be, egy ember tanfolyami költsége 183 735 forint volt, vagyis

Többen is megfogalmazták ugyanakkor azt a véleményt: az a legnagyobb baj, hogy már az indulásnál elszámolta magát a kormány. A nyolc beruházás tervének megszületésekor, 2015-ben az előző év építőipari áraival számoltak, amikor meghatározták, hogy az 500 fős börtönök megépítésére kicsit több, mint nettó 3,9 milliárd forintot lehet elkölteni, míg a Kunmadarasra tervezett ezer fős intézmény nagyjából 10 milliárdból valósulhat meg. Az ingatlanárak elképesztő ütemű emelkedésével nem számolt a kabinet, márpedig a két közbeszerzési kör sikertelensége bebizonyította, hogy csak egyharmaddal magasabb áron hajlandók megépíteni a cégek az épületeket. A kérdéssel foglalkozó Hír TV Célpont című műsora pár hete Fidesz közeli cégek túlárazásáról beszélt, de ha netán így lenne, az is az építőipari piac realitása, amivel a kormánynak számolni kell.

Bárhonnan közelítünk a kérdéshez, a kormánynak mélyebben kell a zsebébe nyúlni, ha komolyan gondolja a hazai börtönök zsúfoltságát enyhítő új férőhelyek megvalósítását. Ennek azonban mindössze annyi nyoma van egyelőre, hogy a BVOP ezt a kérést eljuttatta a belügyminiszternek. Hogy tárgyalt-e róla a kabinet, nem tudni, mert a beruházás finanszírozásával kapcsolatban feltett kérdéseinkre nem érkezett válasz, így az sem derült ki, készülnek-e új közbeszerzési pályázat kiírására immár magasabb árakon.

A kiválasztott települések fáradnak. Nyilván nem akarják feladni a tervet, de a jobbikos ózdi polgármester, Janiczak Dávid többször visszatérő bejegyzése a Facebookon azt jelzi, itt valamit nagyon elrontott a magyar állam. Azt írja: