Jó évjáratú szőlő lesz az idei

Publikálás dátuma
2018.07.31. 10:00

Fotó: Shutterstock
A szeszélyes időjárás ellenére is mind mennyiségben, mind minőségben jó szőlő termésre számítanak a gazdák és a borászok idén. Ráadásul a csökkenő import mellett növekszik a magyar borkivitele is.
A szokatlanul meleg és csapadékos időjárás miatt hetekkel korábban megkezdődik a szőlő szüretelése idén, ilyesmire emberemlékezet óta nem volt példa. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára a Népszavának elmondta, hogy több helyen már le is szedték a csabagyöngyét – két héttel korábban, mint az elmúlt években. A szőlő csaknem mindenhol megfelelő állapotú, így mind mennyiségben, mind minőségben is jó évet várnak a termelők - ez derült ki a Syngenta Magyarország Kft. legfrissebb előrejelzéséből. Tavaly – a HNT adatai szerint - 65 ezer hektáros termőterületről 450 ezer tonna kiváló minőségű szőlőt szüreteltek le a gazdálkodók, 2018-ban pedig - a mostani előrejelzések szerint - szinte az összes borvidéken hasonlóképpen megfelelőnek tűnik a minőség - tudtuk meg Varga Zoltántól, a Syngenta kampánymenedzserétől. A szüretig hátralévő egy -két hónap időjárása, vagyis az augusztus-szeptemberi, meghatározza a leszüretelt szőlő mennyiségét is, nagyjából ugyanannyira számítanak a gazdák, mint az elmúlt évben – erről beszélt lapunk érdeklődésére Brazsil Dávid. Viszont a következő hetekben, a csapadékos időjárás miatt felszaporodó kórokozókra, különösen a hatalmas károkra képes szürkerothadásra kell figyelmet fordítaniuk a szőlőtermesztőknek - hívta fel a  figyelmet a Syngenta is. Mint emlékezetes sz 1980-as években még évi 6-7 millió hektoliter bort állítottak elő Magyarországon, sőt még 10 éve is átlagosan 3-3,5 millió hektolitert érleltek a hazai pincékben. A 2008-2011. között az uniós borpiaci reform révén, közösségi támogatással, végrehajtott ültetvénykivágási program nyomán ez a mennyiség 2,5 millió hektoliterre csökkent, így a tavalyi 2,8 millió hektoliter kiugrónak számított. A korábbi években a borkivitel folyamatos csökkenése megállt, sőt 2017-ben a korábbi, átlagosan 600 ezer hektoliterről mintegy 1 millióra növekedett, az import viszont drámai mértékben visszaesett, s tavaly már alig 200 ezer hektolitert tett ki. Idén az első félévben pedig már csak alig 28 ezer hektoliter folyóbort hoztak be az országba. A magyar bor legfontosabb célországa egyébként Németország, de jelentős partnerünk Lengyelország, Csehország és Szlovákia is. A legtöbb magyar palackos bort egyébként Nagy-Britannia vásárolja fel. A hazai fogyasztás átlagosan évi 23-25 liter személyenként, ám ezen belül nagy a szóródás, hiszen egy szűk, bor iránt nagyon érdeklődő réteg 70 liternél többet is elfogyaszt évente a hegy levéből, míg sokan naponta vagy ennél is ritkábban csupán egy-egy pohárral hörpintenek fel. Ritka a magányosan borozgató ember. Örvendetes jelenség, hogy egyre többen választják a drágább, minőségi borokat. A saját fogyasztásra szánt palackos nedű bolti ára átlagosan 650-700 forint, de ajándékba, jeles ünnepekre 1200-1300 forintos bort is megvásárolnak a vevők – jegyezte meg az NHT főtitkára. Borvidékeken ugyan eltérő mértékben, de a kertészeti ágazaton belül a szőlőültetvényekre is nehéz ma már élő munkaerőt találni. A Népszava információi szerint a mezőgazdaságban átlagosnak számító 800-1200 forintos napszámos órabérért szőlősökbe nem lehet napszámost találni. A régiek nem véletlenül mondták, hogy a szőlő szereti az alázatos embert, mert rengeteget kell hajlongani a tőkék között. A vidékfejlesztési programok azonban lehetőséget nyújtanak a pincészetek, szőlő ültetvények tulajdonosainak a gépestésre. Míg 5-10 éve még nagyon alacsony volt a gépi szüret aránya, mára már nagy mértékben elterjedt ez a művelési mód. A gépi szürettel is lehet enyhíteni a munkaerőhiány jelentette gondokat. A világ borpiaci versenye is a korszerűsítésre kényszeríti a hazai szőlészeket, borászokat, hiszen a nagy amerikai, ausztrál borászatok a magyarországi élőmunka igény felével, harmadával termesztik a szőlőt. A gépesítés a jelentős európai bortermelő országokban is nagy részt megvalósult. A kézi munkát persze nem lehet teljesen kiszorítani a szőlőművelésből, de a jelentősége csökkenthető és ez a költségeket is optimalizálja. A szerkezetátalakítási programban létesített új ültetvényeken a szőlőt a termelők döntő többsége már úgy alakítja ki, hogy a lehető leghatékonyabban lehessen a gépesítést megoldani. Egyebek mellett fémtámrendszerek alkalmazásával növelhető a hektáronkénti tőke szám, így a hozam is emelkedhet.  
Szerző
Témák
szőlő bor

321,54 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.31. 08:33
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Hétfőn este hét órakor az eurót 321,73 forinton, a dollárt 274,60 forinton, a svájci frankot 277,93 forinton jegyezték. Az euró jegyzése kedd reggel fél nyolcra 321,54 forintra csökkent, a dolláré pedig 274,50 forintra, a svájci franké viszont 277,98 forintra emelkedett.
Szerző

321,73 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.30. 20:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfőn.
Este hét órakor az eurót 321,73 forinton, a dollárt 274,60 forinton, a svájci frankot 277,93 forinton, a japán jent pedig 2,4754 forinton jegyezték. A pénteki záráshoz képest az euró 0,22 százalékkal, a dollár 0,73 százalékkal, a frank 0,10 százalékkal, a jen pedig 0,66 százalékkal gyengült. Az euró 1,1715 dolláron forgott este, napi szinten 0,48 százalékkal erősödött. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,1649, a legmagasabb 1,1719 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,18 százalékot veszített értékéből a közös európai fizetőeszköz, 1,1576 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9879 frankot kértek, 0,62 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,08 százalékkal gyengült, 110,94 jent adtak egy dollárért hétfő este.
Szerző