Észhez kell térnünk! – a szeretet jegyében indul a Sziget

A fesztivál a szabadság szigete szlogen mellett idén a szeretet forradalmát hirdette meg. A zenei világsztárokat felvonultató rendezvény színházi és cirkuszi előadásokkal, kiállításokkal és beszélgetésekkel áll ki az emberi jogok mellett.

– A fesztivál minden évben más, de alapvetői értékeiben nem változik, azaz a nyitottság, tolerancia és a szabadság szigete, ahogy a szlogenje is szól már évek óta. Ez egészül ki idén a „Love Revolution”, azaz a szeretet forradalma kampánnyal, ami négy fő üzenetet hordoz: az emberi jogok tiszteletben tartását, kiállást a békéért és háborúk ellen, valamint a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szemben, továbbá cselekvésre buzdít a zöld bolygóért, avagy felhívja a figyelmet a környezettudatos életmód fontosságára – indul az origótól Kardos József, a Sziget Fesztivál programigazgatója.

A Sziget azzal tűnik ki a kontinens fesztiváljai közül, hogy itt jelennek meg a legerőteljesebben a zenei programok mellett az „egyéb programok”: civil projektek, vitafórumok, ismeretterjesztő és politikai beszélgetések, színházi és utcaszínházi előadások, cirkuszi produkciók, kiállítások és képzőművészeti wokshopok.

– Lesznek menekültekkel és rasszizmussal kapcsolatos előadások a TEDxBudapest Salonban, ahol fiatal tudósok, egyetemisták tartanak rövid előadásokat, amelyeket beszélgetések követnek. Immár negyedik éve megjelenik a Sátor határok nélkül helyszín, amit a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Bevándorlástörténeti Nemzeti Múzeum közösen alakít ki. A projekt főleg a migrációval foglalkozik, idén a gyerekekre és a fiatalkorúakra fókuszálva. A kiállítás mellett dokumentumfilmeket vetítenek, illetve a Magyarországon legálisan tartózkodó menekültekkel való beszélgetéseken keresztül a látogatók személyes történeteket is megismerhetnek. Nagyon szomorú, hogy mennyire riasztó méreteket ölt a mai Magyarországon a rasszizmus és az idegengyűlölet, és mi ez ellen szeretnénk tenni – ad személyes indokot is a programigazgató.

– Nem szólunk bele az egyes programokba – válaszolja Kardos József a kérdésre, miszerint megjelenik-e a „másik álláspont” a Szigeten. - Nem szoktunk cenzúrázni, csak annyit kérünk, hogy olyan szakértőket, érintetteket hívjanak meg, akik hitelesen tudnak az adott problémáról beszélni, legyen az akár menekültkérdés, akár környezetvédelem, akár emberi jogok. Könnyen kialakulhatnak érdekes viták, különösen, mivel a közönség is beleszólhat ezekbe. Arról nem hiszem, hogy bárki vitatkozna, hogy az emberi méltóság megsértése, az emberek bőrszíne, vagy származása alapján történő megkülönböztetése jogos-e, vagy sem. Ezt minden józan ember elítéli. Azon viszont lehet vitatkozni, hogy hogyam lehet a problémákat kezelni: kerítéssel vagy nem kerítéssel, tranzitzónával vagy mással, közösen az unióval vagy egyedül – folytatja Kardos József.

– Ha utazásaink során felfedezünk egy olyan színvonalas előadást, ami ehhez a témához kapcsolódik, megpróbáljuk meghívni. Ilyen például a Wired Aerial Theatre. Az angol társulat a globális felmelegedéssel, vízhiánnyal kapcsolatos problémákat dolgoz fel egy videoprojektorral, videoinstallációval, légi akrobatikával és zenével fűszerezett nagy utcaszínházi produkcióban. Ezt minden este lehet majd látni. Brazíliából érkezik Bruno Beltrão, aki favelákban élő gyerekeket fedezett fel, és hozta létre hip-hop és kortárstánc társulatát. Ők az összes nagy kortárstáncfesztiválon részt vettek már, Magyarországra először jönnek el. Érkezik csapat Kubából, illetve három társulat Dél-Koreából, és lesz előadás Spanyolországból, Németországból, Izraelből és Franciaországból is a magyar produkciók mellett. Idén a cirkuszi program is a multikulturalitás jegyében zajlik, lesz előadó Kambodzsából, a Phare Circus, Észak-Afrikából a marokkói Acrobatique de Tanger, illetve Fekete-Afrikából, Guineából az Afrique en Cirque. Ez a három társulat és a Baross Imre Artistaképző Rengeteg című vizsgaelőadása közösen teszi ki az ezer férőhelyes cirkuszi sátor programját – sorolja Kardos József.

– Nálunk a migráció ügyét szinte csak a politika tarolja le, nyugaton azonban össztársadalmi diskurzus folyik erről a globális problémáról. Ott egyre több művész foglalkozik a menekültkérdéssel, a rasszizmussal – válaszolja a kérdésre, hogy tudatosan ezeket az előadásokat keresi-e. - Csak mi próbáljuk homokba dugni a fejünket és kerítéssel körbevenni magunkat, tehát nem kell különösebben keresni a témába vágó produkciókat, hiszen az előadások nagy része erről szól. Inkább arra kell figyelnünk, hogy lehetőleg ne csak témájában legyen érdekes egy-egy produkció, hanem megvalósításában is nívós legyen. De nem titkolom, van pozitív diszkrimináció is a programok összeállításában, próbálunk hátrányos régióból jövő, harmadik világból érkező társulatokat, produkciókat is elhozni. Fontos, hogy a világsztárok mellett adjunk lehetőséget feltörekvő, tehetséges csapatoknak is. Nem mondom, hogy a kambodzsai cirkusz világszám lesz és olyan színvonalú, mint a Cirque du Soleil, de helye van a Szigeten, mert a társulat vezetői nyomorból érkezett gyerekeknek adnak életcélt, mellette pedig egy rendkívül szórakoztató és szerethető társulatról és elődásről van szó. A kubai Danza del Alma tagjai életük első útlevelét váltották most ki, először utaznak külföldre, és ezt a Szigetre történt meghívásuknak köszönhetik.

A Civil Szigeten a különböző, hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők problémáival foglalkozó szervezetek is bemutatkozhatnak, csaknem 80 szervezet jelenik meg az egy hét során. - Meggyőződésünk, hogy egy egészséges társadalomhoz hozzátartozik az állampolgárok önszerveződéshez való joga, és teljesen érthetetlen számomra, ami ebben a témában zajlik ma Magyarországon. A Sziget sosem akart politizálni, legalábbis nem napi szinten és nem a pártpolitika mentén. De vannak olyan egyetemes értékek, amelyek érdekében meg kell nyilvánulnunk, hiszen felelősséggel tartozunk a látogatóink, a jövő generációi felé.