Már öt halottja van a szomszédban terjedő nyugat-nílusi láznak

Publikálás dátuma
2018.07.31. 14:15
képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az idén 70, nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedést regisztráltak Szerbiában, a szúnyogcsípéssel terjedő kórokozó agyvelőgyulladást is okozhat.
Öt meghaltak a a nyugat-nílusi lázzal járó fertőzésben - számolt be a szerb sajtó kedden a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet jelentéséről. Az intézet adatai szerint megbetegedések voltak Belgrádban, Dél-Bánátban, Dél-Bácskában, Nyugat-Bácskában, a Duna-menti körzetben, Észak-Bánátban, Közép-Bánátban és a Szerémségben. A fertőzöttek 22 és 84 év közöttiek.  A legsúlyosabb járvány 2013-ban volt, amikor 238-an betegedtek meg, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe, írja az MTI.
A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják. 
A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek. 

Madárról szúnyogra, szúnyogról emberre terjed

 A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó.  Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (1 százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
Szerző

Visszavittek 108 kimentett migránst Líbiába

Publikálás dátuma
2018.07.31. 13:28
Az olasz kikötőkből kitiltott Open Arms Proactiva legénysége egy kameruni asszonyt ment ki a tengerből. A kép július 17-én készü
Fotó: Pau Barrena / AFP
Olasz hajó mentett menekülteket a Földközi-tengeren, majd visszavitte őket Líbiába. Az ügyben az ENSZ menekültügyi hivatala is vizsgálatot indított.
Egy olasz hajó megmentett 108 migránst a Földközi-tengeren, majd visszaszállította őket Líbiába. Hasonló esetre korábban nem volt példa - írta kedden a La Repubblica című olasz napilap. Az Asso 28 nevű hajó, amely egy olasz olajplatformot szolgál ki a Földközi-tengeren, azt az utasítást kapta az olasz parti őrségtől a migránsok felvétele után, hogy egyeztessen a líbiai hatóságokkal a kérdésben. A hajó végül a líbiai parti őrség utasítására a tripoli kikötőbe szállította utasait, idézi a lapértesülést az MTI.
„A nemzetközi menedékjogi szabályozások példátlan megsértéséről van szó, mert Líbia a genfi emberi jogi konvenció szerint nem számít biztonságos országnak”

- hangsúlyozta a lap. "A Tripoliba visszaszállított migránsok egyike sem igényelhetett menedéket, pedig e jogukat törvény biztosítja" - tette hozzá a La Repubblica.
A Szabadok és Egyenlők (LeU) olasz baloldali pártot képviselő Nicola Fratoianni magyarázatot követelt az olasz kormánytól. „A nemzetközi jog előírja, hogy a tengeren megmentett embereket biztonságos kikötőbe kell szállítani” - szögezte le Fratoianni, aki jelenleg az - olaszországi kikötőkből kitiltott - Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajóján tartózkodik. „A líbiai kikötők az olasz kormány ferdítései ellenére nem tekinthetőek biztonságosnak” - mutatott rá.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter Twitter-bejegyzésben tagadta, hogy az olasz parti őrség bármilyen módon részt vett a mentés koordinálásában. Salvini szerint „a rosszul informált olasz baloldali képviselő és a külföldi NGO hamis kijelentéseiről” van szó. A római belügyi tárca vezetője korábbi kijelentéseiben sohasem titkolta, hogy az olaszországi partokra érkező migráció leállításának megoldását a migránsoknak Líbiába való visszaszállításában látja. 
Az olasz parti őrség közleményben hangsúlyozta, hogy a mentési műveletet teljes egészében a líbiai parti őrség irányította. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) szintén közösségi oldalán jelentette be, hogy vizsgálja a történteket. "Líbia nem biztonságos kikötő, és ez (a migránsok visszaszállítása) a nemzetközi jog megsértését jelentheti" - jegyezte be Twitter-fiókján az UNCHR.  
Szerző

Szenvedés egészen a vágóhídig

Publikálás dátuma
2018.07.31. 12:00

Fotó: Mészáros János / MTI
Egyre több élő állatot szállítanak, azonban szinte senki sem törődik azzal, hogy a kamionokon, vonatokon, hajókon milyen elviselhetetlenek a körülmények.
Annak ellenére, hogy az állatjogi aktivisták egyre aktívabbak, és egyre többen hívei a vegetáriánus étrendnek a nyugati világban, növekszik a hús iránti kereslet. A The Guardian cikke szerint egyre többet utaztatják élve, szörnyű körülmények között az állatokat: az Egyesült Államokból például lovakat szállítanak mexikói vágóhidakra, a Kanadából az Egyesült Államokba utaztatott sertések pedig órákat töltenek jeges időben a határon. Közép-Európából Oroszország legtávolabbi részeire szállítják teherautókon az állatokat, ahol leölik, vagy tovább hizlalják őket. Ausztráliából, Argentínából és Uruguayból szarvasmarhákat hajóztatnak, míg végül a hetekig tartó utazás után a Közel-Keleten kötnek ki. 2014-2017 között az Európai Unió (EU) elsősorban Törökországba, Észak-Afrikába és a Közel-Keletre irányuló élő ló-, szarvasmarha-, szárnyas-, sertés-, birka- és kecskeexportja 62,5 százalékkal növekedett, ez tavaly közel 586 millió kilogrammot jelentett.
Az ugrásszerű növekedés nem véletlen, az élő állatok szállítása ugyanis szükségtelenné teszi drága fagyasztóberendezések üzemeltetését, és miután az EU rengeteg zöldséget és gyümölcsöt importál, az élőállatexport segíti a kereskedelmi egyensúlyban tartását. A muszlim országokban ráadásul a frissen leölt állatokra van igény. „A nagyon friss húst keresik, azonnal a leölés után fogyasztják, és ha mi nem látjuk el őket szarvasmarhával, akkor megteszik mások – mondja Jean-Luc Mériaux az európai Élőállat és Húskereskedelmi Unió (UECBV) főtitkára. A brüsszeli székhelyű lobbicsoport amellett érvel, hogy az export számottevő mértékben hozzájárul az EU gazdaságához.
Ugyanakkor a kereskedelem komoly és kényelmetlen etikai kérdéseket is felvet. A török-bolgár határ afféle csomópont, ahol rengeteg állat hagyja el az Uniót törökországi és a közel-keleti úti célok felé, de itt akár napokig is állnak a kamionok velük. Például a teheneket olyan szűk helyeken zsúfolják össze, hogy lefeküdni sincs helyük, kimerültek, és akár sebesültek is lehetnek.
A hollandiai székhelyű Eyes on Animals (Figyeljünk az állatokra!) elnevezésű szervezet sokat tesz azért, hogy az élő állatok körülményei a szállítás közben és a vágóhídon megfelelőek legyenek. Lesley Moffat, a szervezet egyik alapítója elmondta, hogy a hatóságok megígérték, árnyékos legelőhelyeket alakítanak ki a határon várakozó állatoknak, már a helyét is megmutatták, de még semmi sem történt. „A teherautók jönnek akkor is, amikor a külső hőmérséklet 30 fok fölött van, pedig ez törvénytelen. Egyetlen tűzcsap van, nincs árnyék, nincs infrastruktúra, a tűző napon várakoznak a szállítmányok egész nap” – panaszolta. Az állatok ellátása a kamionvezetők dolga, legtöbben készségesek, amikor Moffat arra kéri őket, kapcsolják be a ventillátorokat, megígérik, meglocsolják őket. 
Az állatjogi aktivisták azt mondják, az élőállatszállítás teljesen fölösleges, az állatokat a fogyasztás helyének közelében kellene felnevelni, és feldolgozva, fagyasztva szállítani. „Az állat nem áru, hanem lény” – mondja Jørn Dohrmann, az Európai Parlament dán tagja, aki szerint az EU-nak meg kellene szüntetnie azt a gyakorlatot, hogy elad állatokat olyan országokba, ahol rossz bánásmódnak vannak kitéve.
Szerző