Falugondra falugondnok

Egyre nélkülözhetetlenebbé válnak a kistelepüléseken az önkormányzat főállású mindenesei, sok helyen mégsem ad pénzt munkájukra az állam.

Szakmunkás polihisztorok. Így jellemezhető a közel kétezer lelkes Zagyvaszántó polgármestere, Fekete László szerint a település falugondnoka és két segítője.

Véleményével nincs egyedül: egy somogyi polgármester "a rendszerváltás utáni magyar vidék számára hozott legjobb döntésként" jellemezte a falugondnoki szolgálatok felállítását. Az ötlet Kemény Bertalan, a Városépítési Tudományos és Tervezési Intézet (VÁTI) munkatársának fejében fogant, amikor a nyolcvanas években azzal szembesült, hogy egyes falvakat fejlesztendőnek, másokat életképtelennek minősítenek. Kemény úgy gondolta, a falugondnokság az életképtelennek ítélt települések számára érdemi fejlődési lehetőséget nyújt. A rendszerváltás idején előbb a Falufejlesztési Társaság alakult meg, majd az ország egyik legszegényebb vidékén, a Csereháton létrejöttek az első falugondnoki szolgálatok, melyek számára 1991-től már pályázatokat is kiírtak, segítve elterjedésüket.

Eleinte csak 600 lakos alatti falvak hozhattak létre szolgálatokat, mára azonban már minden településen működhetnek, melyek megfelelnek az alapcélnak. A falu- és a tanyagondnoki szolgáltatás célja "az aprófalvak és a tanyasi lakott helyek intézményhiányából fakadó hátrányok enyhítése, az alap- és közszolgáltatásokhoz juttatás, valamint a közösségi szintű egyéni szükségletek kielégítése." Jelenleg úgy 1600 helyen létezik a szolgálat, igaz, a 600 fősnél nagyobb települések nem kapnak állami támogatást, azaz maguknak kell kigazdálkodniuk a falugondnokot. Akik igazából afféle települési mindenesek.

– sorolta a falugondnok és segítői feladatait a zagyvaszántói polgármester, aki hozzátette: utóbbi különösen veszélyes elem falujuk életében, hisz a szeszélyes Zagyva mellett laknak, s ha emelkedik a vízszint, a falugondnok kezeli a zsiliprendszert.

Megvan a dolguk „békeidőben” is: Zagyvaszántón rengeteg a park, s ez tavasztól őszig folyamatosan ad munkát nekik. Korábban közmunkásokkal tudták megoldani ezt a feladatot, de mivel a térségben az utóbbi években idetelepült gyárak miatt gyakorlatilag nincs munkanélküliség, elfogytak a közmunkások. Félő persze, hogy a falugondnokokat is elcsábítja valamelyik multi, a kísértés gyakorlatilag folyamatos, a közszférában pedig még mindig alacsonyak a fizetések. Ráadásul a team az elmúlt években bizonyította megbízhatóságát és rátermettségét, ami szintén jó ajánlólevél. Egyelőre a lokálpatriotizmus erősebbnek bizonyult az egyéb ajánlatoktól, s ennek a zagyvaszántóiak csak örülhetnek: hiányuktól ugyanis megbénulna az egész falu működése.

A kistelepüléseken komoly probléma, hogy a fiatalok elköltöznek, így az idősek magukra maradnak: a falugondnok számukra sokszor a családot helyettesíti, hiszen segít a bevásárlásnál, a gyógyszer kiváltásánál, intézi a postát, a hivatalos ügyeket.

– Annyi nagymamám és nagypapám van, hogy össze sem tudom számolni – értett egyet Tóth György várdai falugondnok.

A falugondnoknak a polgármester és a képviselő-testület a főnöke, és a szolgálat jellemzően azon településeken hatékony, ahol a vezetők partnert, s nem beosztottat látnak a falugondnokban. Aki rengeteg feladatot át tud vállalni az önkormányzattól – sok helyen például még a közmunkásokat is ő irányítja – ha hagyják, s persze, ha dotálják: az állami támogatás hárommillió forint lehet, melyet egy a szolgálatot komolyan vevő önkormányzatnak ki kell egészítenie, hiszen az összeg nemcsak a dologi, de a bérköltségeket, s utóbbi járulékait is magába foglalja. A legtöbb falugondnok így minimálbért kap az elvileg nyolc órás munkáért, mely a gyakorlatban kötetlen munkaidőt jelent.

- Az egyik probléma a szabadság – mondta Tóth György, aki a túlórákat már nem is írja, s az elmúlt két és fél évben 73 szabadságos napja maradt benn. – Hivatalosan a szomszéd település falugondnokának kellene helyettesítenie, a gyakorlatban azonban ez nem nagyon működik, hiszen akkor hogyan látja el a saját faluját? Az ideiglenes pótlás szintén megoldhatatlan, ugyanis csak falugondnoki képesítéssel lehet végezni a feladatokat.

A képzés egy 260 órás, bizonyos részében bentlakásos tanfolyamot jelent, de szakemberek szerint, miután egyre összetettebb az érintettek feladatköre, indokolt lenne a szükséges iskolai végzettségnél magasabbra tenni a mércét.

- Fontos a képzés is, de lehet bármilyen magasan a léc, ha az emberből hiányzik a megfelelő empátia, sohasem lesz jó falugondnok – vélekedett Tóth György. Szakemberek szerint emellett a kiszámíthatóbb finanszírozás segítene a szolgálat színvonalának emelésében és stabilizálásában: míg az egyik évben többmilliárdos kisbusz-tendert írnak ki – legutóbb 5-12 milliót kaptak a nyertesek –, addig máskor az alapfeladatokat sem fedezi az állami támogatás.

- Ha már annyira kommunikálják a vidék, s főleg a kistelepülések fontosságát, nem ártana, ha az állam mélyebben a zsebébe nyúlna – jegyezte meg az egyik falugondnoki társulás vezetője. – A hazai települések felében működik a szolgáltatás, azaz így számolva milliók életét könnyíthetnék meg évi néhány plusz tízmilliárdból.