Tarlós: valószínűleg nem folytatom

Publikálás dátuma
2018.08.01 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Még tárgyal egyet Orbán Viktor kormányfővel, de már nem tervez újabb öt évre a főpolgármester.
„Lesz még egy beszélgetésünk miniszterelnök úrral 2019-ről, de 70 évesen én újabb 5 éves ciklust valószínűleg nem vállalok”
– jelentette ki a Népszavának Tarlós István főpolgármester arra a kérdésre, hogy indul-e a 2019-es önkormányzati választáson.
Kérdésünk aktualitását - amellett, hogy régóta kétséges, újra ringbe száll-e a főpolgármester – az adta: lapunk kormányközeli,megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Fidesz "agytrösztjénél", a Századvégnél a Tarlós István utáni időszakra készülve olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, amellyel lényegében még a 2019-es választások előtt eljelentéktelenítik a fővárosi önkormányzatot. Tarlós István ennek kapcsán érdeklődésünkre úgy fogalmazott: 2019 októberéig „de facto” biztosan nem lesz ilyen. Ugyanakkor azt is hozzáfűzte a főpolgármester:
„Abban biztos vagyok, hogy miniszterelnök úr megfontolt döntést fog hozni. Az említett konkrét tervezetről nem tudok, mindenesetre a jelenlegi ellenzékre én sem szívesen hagynám a várost. Az hiba lenne.”
Tarlós mostani bejelentése nem teljesen váratlan, két hete például az atv.hu kormányközeli és városházi forrásokra hivatkozva már azt írta, hogy a főváros egyre bizonytalanabb jogi helyzete miatt nem akar még egy ciklust vállalni. A főpolgármester akkor lapunknak nem kommentálta ezt a hírt. A napokban Tusványoson is csak annyit mondott: azután dönt az újraindulásáról, hogy beszélt megint Orbán Viktorral. Ugyanakkor Tusványoson is leszögezte, hogy "a döntésében nagy szerepet játszik, hogy mint mond a felesége".
Mint arról beszámoltunk, az országban kétharmados Fidesz-győzelmet, ám a fővárosban ellenzéki előretörést hozó áprilisi választások után a kormánypártban komolyan felmerült: azért, hogy még véletlenül se legyen ellenzéki fellegvár Budapestből, minél több erőforrást, pozíciót vonnak el a városházától. Akkori forrásaink többsége úgy látta: az orbáni úthengert legfeljebb Tarlós tudja lassítani azzal, ha az újabb indulását olyan garanciákhoz köti, amivel a főváros megőrizne valamennyit a 2010 óta fokozatosan csökkenő mozgásteréből. Tarlós István maga is leszögezte, hogy öt-tíz feltétele van, többek között az: csak úgy indul, ha marad a főpolgármesteri tisztségnek legitimitást adó közvetlen választás. Azonban nagyon úgy fest: Orbán ugyan azt szorgalmazta, hogy Tarlós induljon, ám csak az általa diktált feltételek szerint. Azaz úgy, hogy csupán minimális eszközök maradjanak a fővárosnál. Orbán egyébként már rögtön a választások után megkezdte Tarlós puhítását, az Index szerint május közepén mint „meglepetésvendég” megjelent a főpolgármester hetvenedik születésnapján. "Pár hét múlva okosabbak leszünk" – nyilatkozott akkor esetleges újraindulásáról Tarlós. A tárgyalások azonban elhúzódtak a főpolgármester és Orbán között. Közben a miniszterelnök kezdett kész helyzetet teremteni a fővárosban. Május közepén bejelentették hogy a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen létrejött a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság, amely megkapta az állami nagyberuházások feladatait és amelynek a fő feladata egy 2030-ig tartó fejlesztési program elkészítése. A városvezetés fölé emelt államtitkársággal kapcsolatban Tarlós még a kincstári optimizmusát hangoztatta, mondván nem csökkent, hanem kibővült a mozgástere a kormánnyal szemben, mivel a fővárosi nagyberuházásokat csak „a főpolgármesterrel egyeztetve” lehet megvalósítani. Csakhogy kiderült: Tarlóséknak nem lett volna vétójoga a kormányzati döntésekkel szemben. Úgy hírlik, hogy a színfalak mögött kemény alkudozás folyt arról, hol húzzák meg a főváros és a Gulyás-féle államtitkárság közötti határt.
Tarlós helyzetét és döntését befolyásolta az is: időközben a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy április óta tovább erősödött Fidesz és gyengült az ellenzék, így Orbán már nincs annyira ráutalva a főpolgármesterre. Ezt jelzi, hogy - mint azt a 24.hu megtudta - a kormánypárt egy közvéleménykutatója már azt szondázta, miként reagálnának a fővárosiak arra, ha nem lenne közvetlen a főpolgármester-választás, a kabinet a megválasztott polgármesterek közül, két évre nevezné ki a város vezetőjét. Vagyis pont az ellenkezőjét kezdték előkészíteni annak, mint amit Tarlós kifejezetten kért.
2018.08.01 06:00
Frissítve: 2018.08.01 09:10

Kósa Lajos kezdeményezi Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke Debrecenben azt mondta, szerdán levélben kéri Kövér László házelnöktől a felülvizsgálat megindítását.
Hozzátette: a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként biztosítania kell a testület törvényes működését, ezért kötelessége ezt a lépést megtenni, miután szerinte Demeter Márta harminc évig nem nyilvános katonai adatokat tett közzé - tájékoztat az MTI.
Demeter Márta, az LMP tegnap megválasztott társelnöke korábban azt állította, hogy a honvédség egyik új Airbusa a miniszterelnök egyik rokonát szállította, de a kormány szerint ez rágalom, mert egy katona azonos nevű hozzátartozója ült a gépen. A Fidesz az ügyészséghez is fordult az ügyben. Szombaton pedig Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára állította azt, hogy szerinte Demeter egy másik ügyben is információkat hamisított meg, így távoznia kellene a parlament honvédelmi bizottságából. Az LMP új társelnöke a párt tegnapi kongresszusa után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem hibázott, amikor több ügyben kérdéseket tett fel a honvédelmi tárcának, az általa nyilvánosságra hozott adatok pedig nem titkosak. Az elmúlt napok történéseit lejáratási kísérletnek nevezte. 
2018.10.21 10:49
Frissítve: 2018.10.21 11:25

Mindenki hiszi, hogy lopják az uniós pénzt

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:20

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hiába a kormány EU-ellenessége, az erről szóló kampányok, a magyarok még mindig az Európai Unióban képzelik el a jövőjüket. Még a Fidesz-szavazók 29 százaléka is úgy véli, hogy a Magyarországra érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része magánzsebekbe vándorol- írja a Vasárnapi Hírek.
A Publicus Intézet felmérése szerint még a Fidesz- és a Jobbik-szavazók meggyőző többsége sem akarja azt, hogy kilépjünk az unióból, és a válaszadók jelentős problémának tartják az uniós források elherdálását. Az EU tehát – legalábbis a magyarok gondolkodásában – erősebb a Fidesznél. Miközben a magyar kormány az elmúlt években több 10 milliárd forintot költött olyan kampányokra, amelyeknek Brüsszel, maga az unió vagy az EU-t – a propaganda szerint – kívülről „mozgató” Soros György voltak a célpontjai, a magyar választók soha nem akartak annyira az EU-hoz tartozni, mint most. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek megbízásából.

Kétharmad az EU mellett

Arra a kérdésre, „Ha most vasárnap népszavazást tartanánk arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba?”, a válaszadók 68 százaléka mondott határozott igent és csak 16 százalékuk nemet, a távol maradók aránya pedig 11 százalék lenne (a maradék 5 százalék nem válaszolt). Ez azért is figyelemre méltó, mert tavaly áprilisban a támogatók aránya még csak 59 százalék volt (32 százaléknyi elutasító mellett), 2016 augusztusában pedig 58 százalék. Érdekesség, hogy 5 évvel az uniós csatlakozásunk után, 2009-ben – köszönhetően a többi között valószínűleg a Fidesz akkori folyamatos kormányellenes kampányának – a választók mindössze 48 százaléka mondott volna igent a belépésre, és nagyon magas volt a távol maradók aránya is. Ami mégis meglepő ebben az adatsorban, hogy annak ellenére nőtt az EU iránt elkötelezettek száma, hogy a kormány az utóbbi években szinte folyamatosan Brüsszel ellen próbálja hangolni az embereket – a jelek szerint azonban a máshol oly hatékony kormánypropaganda itt nem járt sikerrel. Sőt a Fidesz „rombolása” kontraproduktív volt, hiszen a közösséghez kötődést erősítette. Egy másik, bár az előzőtől aligha független megközelítésben is EU-pártibb lett a társadalom. Amikor arra kérdeztek rá, hogy előnyös volt-e Magyarország számára az uniós tagság, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy nagyon előnyös volt, további 50 százalék pedig inkább előnyösnek minősítette. Vagyis a felmérés szerint az emberek 80 százaléka, tízből nyolc válaszoló 2018 októberében úgy véli: összességében jól járt Magyarország a csatlakozással. Összehasonlításképpen: 2016-ban 70, 2015-ben pedig mindössze 57 százalék tartotta előnyösnek a tagságot.

Közeli tapasztalat

Az emberek érzik, hogy az uniós pénzek egy része különböző gyanús, kormány közeli zsebekben landol (erről később részletesebben is), de a válaszokból kiderül, hogy a 2014–20- as fejlesztési ciklusból „ránk eső” több mint 8000 milliárd forint nem tűnt el nyomtalanul. Arra a kérdésre, hogy „A lakóhelyén és környékén körülbelül hány olyan fejlesztést látott, ami uniós pénzből valósult meg?”. 33 százalék 3–6 fejlesztést említett, míg 22 százalék több mint 10-et. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka állította, hogy nem látott uniós fejlesztést a lakóhelyén és környékén. Tehát az emberek többsége testközelből érzi a tagság bőséges előnyeit. Szintén kétharmadnyian (65 százalék) gondolják úgy, hogy Magyarországot nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatás egy részét. Sőt további 28 százalék gondolja, hogy ennek „lenne némi hatása”, miközben csupán 4 százalék állítja, hogy „egyáltalán nem lenne hatással az országra a pénzmegvonás”. A válaszadók 18 százaléka szerint semmiféle hátrányunk nincsen az uniós tagságunkból, és 42 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Mindössze 13-13 százalék említette negatívumként, hogy „azt akarják, hogy Magyarország fogadjon be menekülteket”, illetve, hogy „beleszólnak Magyarország ügyeibe”. A hátrányok között 6 százalék azt rótta fel, hogy a külföldi termékek kiszorítják a piacról a magyar árukat, és mindössze 1 százalék említette a támogatások ellopását, a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy Magyarországnak „sokba kerül a tagság”.

Mindenki látja a lopást

A felmérés egyik legmeglepőbb pontja az, hogy még a Fidesz-szavazók szerint is szigorúbban kellene ellenőriznie az EU-nak az uniós pénzek falhasználását (76 százalékuk gondolja ezt). Érthető módon a szocialista érzelmű válaszadók között volt a legtöbb igennel szavazó erre a kérdésre (98 százalék), de alig 1 százalékkal maradt el mögöttük a Jobbik-tábor. Az átlag 86 százalékra jött ki ennél a kérdésnél. A szigorúbb ellenőrzésre már csak azért is szükség volna, mondja a válaszadók 58 százaléka, mert „nagyon sok EU-pénz kerül magánzsebekbe”, további 31 százalékuk véli úgy, hogy „biztos volt ilyen, de nem jelentős mértékben”. Tehát szinte tízből kilenc ember tisztában van a magánzsebekig vezető korrupciós csatornákkal, miközben csak 6 százalék állítja: minden a legnagyobb rendben van a fejlesztési pénzek hasznosítása körül. A Fideszre voksolóknak is a háromnegyede gondolja úgy, hogy lehettek visszaélések, de esetükben „csupán” 29 százalékuk biztos abban, hogy ez sokszor előfordult. (A megkérdezettek, de még a Fidesz-szavazók többsége is fontosnak tartja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez a korrupciógyanús esetek kivizsgálása miatt. 
2018.10.21 10:20