Tarlós: valószínűleg nem folytatom

Publikálás dátuma
2018.08.01 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Még tárgyal egyet Orbán Viktor kormányfővel, de már nem tervez újabb öt évre a főpolgármester.
„Lesz még egy beszélgetésünk miniszterelnök úrral 2019-ről, de 70 évesen én újabb 5 éves ciklust valószínűleg nem vállalok”
– jelentette ki a Népszavának Tarlós István főpolgármester arra a kérdésre, hogy indul-e a 2019-es önkormányzati választáson.
Kérdésünk aktualitását - amellett, hogy régóta kétséges, újra ringbe száll-e a főpolgármester – az adta: lapunk kormányközeli,megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Fidesz "agytrösztjénél", a Századvégnél a Tarlós István utáni időszakra készülve olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, amellyel lényegében még a 2019-es választások előtt eljelentéktelenítik a fővárosi önkormányzatot. Tarlós István ennek kapcsán érdeklődésünkre úgy fogalmazott: 2019 októberéig „de facto” biztosan nem lesz ilyen. Ugyanakkor azt is hozzáfűzte a főpolgármester:
„Abban biztos vagyok, hogy miniszterelnök úr megfontolt döntést fog hozni. Az említett konkrét tervezetről nem tudok, mindenesetre a jelenlegi ellenzékre én sem szívesen hagynám a várost. Az hiba lenne.”
Tarlós mostani bejelentése nem teljesen váratlan, két hete például az atv.hu kormányközeli és városházi forrásokra hivatkozva már azt írta, hogy a főváros egyre bizonytalanabb jogi helyzete miatt nem akar még egy ciklust vállalni. A főpolgármester akkor lapunknak nem kommentálta ezt a hírt. A napokban Tusványoson is csak annyit mondott: azután dönt az újraindulásáról, hogy beszélt megint Orbán Viktorral. Ugyanakkor Tusványoson is leszögezte, hogy "a döntésében nagy szerepet játszik, hogy mint mond a felesége".
Mint arról beszámoltunk, az országban kétharmados Fidesz-győzelmet, ám a fővárosban ellenzéki előretörést hozó áprilisi választások után a kormánypártban komolyan felmerült: azért, hogy még véletlenül se legyen ellenzéki fellegvár Budapestből, minél több erőforrást, pozíciót vonnak el a városházától. Akkori forrásaink többsége úgy látta: az orbáni úthengert legfeljebb Tarlós tudja lassítani azzal, ha az újabb indulását olyan garanciákhoz köti, amivel a főváros megőrizne valamennyit a 2010 óta fokozatosan csökkenő mozgásteréből. Tarlós István maga is leszögezte, hogy öt-tíz feltétele van, többek között az: csak úgy indul, ha marad a főpolgármesteri tisztségnek legitimitást adó közvetlen választás. Azonban nagyon úgy fest: Orbán ugyan azt szorgalmazta, hogy Tarlós induljon, ám csak az általa diktált feltételek szerint. Azaz úgy, hogy csupán minimális eszközök maradjanak a fővárosnál. Orbán egyébként már rögtön a választások után megkezdte Tarlós puhítását, az Index szerint május közepén mint „meglepetésvendég” megjelent a főpolgármester hetvenedik születésnapján. "Pár hét múlva okosabbak leszünk" – nyilatkozott akkor esetleges újraindulásáról Tarlós. A tárgyalások azonban elhúzódtak a főpolgármester és Orbán között. Közben a miniszterelnök kezdett kész helyzetet teremteni a fővárosban. Május közepén bejelentették hogy a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen létrejött a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság, amely megkapta az állami nagyberuházások feladatait és amelynek a fő feladata egy 2030-ig tartó fejlesztési program elkészítése. A városvezetés fölé emelt államtitkársággal kapcsolatban Tarlós még a kincstári optimizmusát hangoztatta, mondván nem csökkent, hanem kibővült a mozgástere a kormánnyal szemben, mivel a fővárosi nagyberuházásokat csak „a főpolgármesterrel egyeztetve” lehet megvalósítani. Csakhogy kiderült: Tarlóséknak nem lett volna vétójoga a kormányzati döntésekkel szemben. Úgy hírlik, hogy a színfalak mögött kemény alkudozás folyt arról, hol húzzák meg a főváros és a Gulyás-féle államtitkárság közötti határt.
Tarlós helyzetét és döntését befolyásolta az is: időközben a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy április óta tovább erősödött Fidesz és gyengült az ellenzék, így Orbán már nincs annyira ráutalva a főpolgármesterre. Ezt jelzi, hogy - mint azt a 24.hu megtudta - a kormánypárt egy közvéleménykutatója már azt szondázta, miként reagálnának a fővárosiak arra, ha nem lenne közvetlen a főpolgármester-választás, a kabinet a megválasztott polgármesterek közül, két évre nevezné ki a város vezetőjét. Vagyis pont az ellenkezőjét kezdték előkészíteni annak, mint amit Tarlós kifejezetten kért.
2018.08.01 06:00
Frissítve: 2018.08.01 09:10

Hadházy Ákos életét kockáztatva próbált bejutni a köztévé stúdiójába, földön vonszolták ki az őrök

Publikálás dátuma
2018.12.17 07:49

Fotó: Facebook/Szél Bernadett/
Minden eszközzel megpróbál bejutni az MTVA egyik stúdiójába Hadházy Ákos: mivel a lépcsőn nem engedték fel, a korláton kívül mászott, mint egy ipari alpinista. A fegyveres őrök erőszakkal vetettek véget az akciónak
Abszurd és ijesztő jelenetek tanúi lehettek, akik élőben követték Szél Bernadett Facebook-közvetítését, az MTVA fegyveres és fegyvertelen őrei nem engedték Hadházy Ákost, hogy bejusson a köztévé reggeli adásába, és beolvassa az ellenzék öt pontos petícióját.
Az őrök arra hivatkoztak, hogy csúszós a lépcső, ezért Hadházy a korláton kívül, a lépcső peremén egyensúlyozva mászott fel az emeleti stúdióhoz. Az őrök sokáig a korláton sem akarták átengedni a politikust, félő volt, hogy visszazuhan. Végül beengedték, és szó szerint lerángatták az emeletről,  négy felfegyverzett biztonsági őr vonszolta a földön az ellenzéki képviselőt.
Hadházy előbb a lépcsőbe kapaszkodott, majd a földön feküdt, erőszak nélkül próbálta akadályozni, hogy a az őrök kivihessék. A konfliktus azonban szó szerinti fizikai erőszakig fajult, a fegyveres őrök Szél Bernadettet és Hadházy Ákost is szó szerint kirángatták az MTVA épületéből - utóbbit, amiko
A konfliktus azonban szó szerinti fizikai erőszakig fajult: a fegyveres őrök Szél Bernadettet és Hadházy Ákost is szó szerint kirángatták az MTVA épületéből - utóbbit pedig a rendőrök orra előtt lökték a földre, amikor megpróbált visszajutni a székházba.
Szél Bernadett ekkor kiborult, könnyeivel küszködve jelentette be, hogy befejezi élő közvetítését, és a rendőröktől kér segítséget - akik, nem mellesleg szó nélkül végignézték a képviselők elleni atrocitást.
2018.12.17 07:49
Frissítve: 2018.12.17 07:56

Van olyan kórház, ahol adósság nélkül is járnak az adósságcsökkentő milliárdok

Publikálás dátuma
2018.12.17 06:00

Fotó: Népszava/
Az 55 milliárdos keret majdnem elég lett volna a kórházak tartozásaira, de a vitatott elosztás miatt jövőre megint mínuszból indul az ágazat.
Hétfőn érkezhet meg a kórházak számlájára az az összeg, amit adósságaik rendezésre költhetnek. Azt, hogy hol, mennyit fordíthatnak a tartozás kiegyenlítésre az összesen 55 milliárdos keretből, arról szombat késő délután tett közzé listát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Lapunk úgy tudja: a hitelezők izgatottan böngészik a listát, hogy megtudják, „eléggé szereti-e” a minisztérium azt a kórházat, amely nekik tartozik. Mint arról elsőként beszámoltunk, az adósságok rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét adta a kormány közvetlenül a tartozások kifizetésére. Mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben. Ennek megfelelőn több, főként vidéki nagy kórház is úgy kapott milliárdos összeget, hogy adóssága sem volt, míg több óriási hitellel küszködők intézménynek jócskán maradt adóssága. Így például a négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Hasonlóan járt a szintén nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, amely hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. Ezzel szemben például a súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő Honvéd- valamint Péterfy kórháznak milliárdos tartozásai maradnak. Ami azért is igazságtalan, mert mindkét intézménynek van több olyan részlege is – például a sürgősségi, a traumatológiai és az intenzív ellátás –, amely jóval többe kerül, mint amennyit ezekért a szolgáltatásokért a biztosító fizet. – Mindennek nagyon rossz az üzenete – állítja lapunknak egy szakértő. Szerinte a jutalomosztással az a legnagyobb baj: nem veszik figyelembe az egyes kórházak eltérő betegellátási feladatait, és azt, hogy ezeket eleve nem egyenlően díjazzák. Vannak olyan szakmák, amelyek elvégzéséért többet fizet a biztosító, mint amennyi azok költsége, és vannak olyanok, amelyek eleve csak veszteséget termelhetnek. Az ilyen különbözőségek kiegyenlítése nélkül az intézményi adóssággal kapcsolatos adatok nem mutathatnak valós képet arról, hogy a menedzsment kellően takarékos volt-e. A szakértő szerint ráadásul tovább torzítja a kórházi gazdálkodást az, hogy az adósságnélküliséget jutalmazzák többletforrásokkal. A pénzosztás módjával a beszállítók is elégedetlenek. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára szerint miközben az elmúlt három évben a kormányzat arról beszélt, hogy ösztönzőkkel javítja a kórházak gazdálkodását, éppen ebben nem sikerült lépni. A intézmények 2016-tól szinte évben 10-15 milliárdos tartozással kezdik az évet. Azaz valójában elvesztegettük az elmúlt három évet, eddig ugyanis ösztönözni nem, csak büntetni sikerült a kórházakat, miközben mindennek a beszállítók isszák meg a levét – mondta. Rásky László úgy kalkulált, hogy most a legjobb esetben is legfeljebb 45 milliárd forint juthat el a hitelezőkhöz, miközben a kintlévőségeik elérik a 60 milliárdot. Adhoc beavatkozások helyett rendszerszintű megoldásokat sürget a kórházak eladósodásának megállítására Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Ehhez a szervezetük már ajánlott a kormányzatnak szakmai segítséget.
Szerző
2018.12.17 06:00
Frissítve: 2018.12.17 07:09