Újrafelosztás? Közelít a BKV-hoz a Mol

Publikálás dátuma
2018.07.31 19:47
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
Ez a fővárosi tömegközlekedési piac újrafelosztását eredményezheti.
A fővárosi tömegközlekedési piac újrafelosztását eredményezheti, hogy a Mol többségi tulajdont vásárolt magának a BKV-nak is buszokat szállító ITK Holding Zrt.-ben – vélekedett megkeresésünkre Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. Kedden jelentette be a Mol, hogy többségi részesedést vásárol az ITK Holding Zrt.-ben. A társaság fő tevékenysége a közösségi közlekedésben részt vevő autóbuszok üzemeltetése és karbantartása. A vételárat nem közölték, de azt érzékeltették, hogy a jövőben a Mol biztosítja a társaság növekedéséhez szükséges forrásait. A cég jelenleg a Kossa Görgy vezérigazgató és felesége, valamint Fülöp Ernő jegyezte Solution Invest többségi tulajdonában áll. Kossa György 2014-ig tűzoltó dandártábornokként országos iparbiztonsági főfelügyelői tisztséget töltött be. Kinevezését két évvel korábban a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel jó kapcsolatokat ápoló Pintér Sándor belügyminisztertől vette át. Kossa György a vörösiszap-katasztrófa után a Mal állami felügyeletét ellátó bizottságot is vezette. A céginformációs adatok szerint az ITK Holding többségét ez idő alatt, 2013-ban szerezte meg László Géza és Lévay Örs távközlési üzletemberek cégétől. A Mol-közlemény szerint az ITK Holding tevékenységei között legmeghatározóbb az autóbuszüzemeltetés és -karbantartás, illetve az utastájékoztató és forgalomirányító rendszerek. Budapesten és Debrecenben jelenleg több mint kétszáz, általuk üzemeltetett autóbusz fut. A német Daimler magyarországi leányvállalatával közösen fejlesztették ki például a Reform 500 LE elnevezésű elővárosi típust, amit 2017-ben mutattak be Debrecenben – közlik. A lépés beleillik a Mol új stratégiájába, amelyben közösségi közlekedési célokat is megfogalmaztak. Kossa György a társaság vezérigazgatója és társtulajdonosa marad. Szavai szerint termékeiket a Mercedes Benz szakmai hátterével fejlesztik. Az ITK Holding az elmúlt évek során fővárosi tömegközlekedés különböző kiszervezési kísérletei kapcsán kapott sajtónyilvánosságot. A BKV egy néhány évvel ezelőtti szerződés keretében pár tucat Mercedes-buszt bérel tőlük – emlékezett megkeresésünkre Naszályi Gábor és Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A konstrukciót heves szakmai bírálatok érték: a szakszervezetek számításai szerint az eredeti tervekben szereplő 75 busz megvásárlása 6 milliárdba, míg bérlete a szokásos 8+2 év során közel 15 milliárd forintba került volna. Végül a BKV megfelezte a mennyiséget, de a bérlet hosszú távon meglátásuk szerint így is drágább a vásárlásnál. A szerződés értelmében az ITK feladata a jármű üzemkész állapotban tartása, vagyis a javítás és a karbantartás. Ennek érdekében használhatja a BKV óbudai garázsát is. (A sofőröket és az üzemanyagot viszont a közlekedési vállalat biztosítja.) Naszályi Gábor bőven elképzelhetőnek tartja, hogy a kormánykedvencnek kikiáltott Ikarus Egyedi Kft. csődje után új hazai beszállító után kell nézni. (Az Ikarus Egyedi a megrendelt mennyiség töredékét szállította le a fővárosnak és a biztonsági próbákon azok is leszerepeltek.) Mindkét szakszervezeti vezető úgy látja, hogy bár a BKV alapvető érdeke lenne a buszok megvásárlása, a kormány, a fővárosi önkormányzat, a BKK és a BKV sajátos belső feszültségei okozta forráshiány miatt erre továbbra se gondolhat. Ilyenkor merül fel a bérlés, ami a bérbeadónak nyereséget, az államnak hosszú távon nagyobb kiadást jelent. Ennek alapján támadják azt is, hogy a BKK a VT Arivát teljes járatok üzemeltetésével bízta meg; Nemes Gábor szerint így a kiszervezések visszaszorulóban vannak. Bár Hernádi Zsolt Mol-vezér és Tarlós István főpolgármester másfél hónapja kötött együttműködési megállapodást, sajtótájékoztatójukon a főpolgármester csak elektromos buszokról tett említést.
Frissítve: 2018.07.31 21:01

Ezrével végzik az amputációkat a kórházakban - így kezelné az orvoshiányt az Emmi

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:58
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ Andreas Arnold
180 érsebész szakorvos kellene az egészségügybe, de csak harmad ennyien vannak. Érsebészeti ellátással megelőzhető lenne rengeteg amputáció, de az Emmi inkább csak a dohányzásról szoktatna le.
Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak, lakosságarányosan pedig a legtöbb ilyen műtét az uniós országok között.
Az amputációk magas száma ugyanakkor nem csak a magyarok rossz egészségi állapotát mutatja, hanem a drámai orvoshiányt is. Mint a Népszava korábban megírta,
miközben évente legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség az országban, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből.
Az amputációk kiugróan magas számának ügye már az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának ingerküszöbét is elérte: az Emmi részletes javaslatot készített az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére, írja a Magyar Nemzet. Az Emmi terve, hogy - megelőzéssel - 2030-ra felére csökkenteni ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak a számát. Ehhez már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022. Ennek keretében részletes javaslatokat dolgoztak ki szakorvosok – köztük kardiológusok, érsebészek, interven­ciós radio­lógusok – bevonásával. A minisztérium tervei között szerepel a dohányzás 30 százalékos csökkentése, valamint 10 százalékkal lejjebb vinni azok számát, akik semmi testmozgást nem végeznek.
Nyilvánvaló, hogy abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Az Orvosok Lapja című szakmai újság február végén ismertette az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérét, mely szerint tavaly összesen 119 sebész végzett valamiféle érsebészeti ellátást, köztük pedig csak 71 orvos volt, aki teljes munkaidejében ezzel a feladattal foglalkozott. Ám ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt az ellátást, legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. Ezen pedig az sem változtat, ha többen járnak focizni, vagy - Kásler Miklós emberminiszter javaslatára - mindenki a Tízparancsolathoz igazítja életét.
Az érsebész az az orvos, aki az elmeszesedett ereket képes átjárhatóvá tenni, vagy az elzáródásokat másik érrel áthidalni, megstoppolni. Az érsebészeti ellátás hiányában viszont az amputáció marad a betegek egyetlen esélye.

Macron levegőnek nézte Orbánt - videó

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:53

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A magyar miniszterelnök ezt láthatóan zavartan vette tudomásul.
Jelentősen csökkent a magyar miniszterelnök befolyása az Európai Unióban az Európai Néppárt (EPP) szerdai döntése nyomán, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát. S ez már az Európai Tanács csütörtökön kezdődött és ma záruló csúcsértekezletén is nyilvánvalóvá vált. Amint egy, a Twitterre felkerült felvétel is bizonyítja, az ülésre megérkező Emmanuel Macron francia köztársasági elnök egyszerűen levegőnek nézte a magyar miniszterelnököt. Amikor Macron megérkezett, kezét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének vállára tette, Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnöknek nagy puszikat adott. Junckerhez hasonlóan üdvözölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, különösen szívélyesen parolázott Jean Michel belga miniszterelnökkel, majd Leo Varadkar ír kormányfővel. A belga és a lengyel kormányfő között ülő Orbánt azonban kimaradt a köszöntésből, amit a magyar miniszterelnök láthatóan némiképp zavartan vett tudomásul.
Témák
EU-csúcs