Debrecen;járműipar;BMW-gyártás;

- Új autóváros születik

Még szorosabbá fonódik a német-magyar gazdasági kapcsolat: az Audi és a Mercedes után a BMW is gyárat épít Magyarországon. Debrecen "nyerte meg" a bajor céget.

Noha a szentgotthárdi Opel-üzemben jó ideje már csak motorok készülnek, az Audi győri, a Mercedes kecskeméti és a Suzuki esztergomi üzemei ontják a kocsikat – és hamarosan Debrecen is autóvárossá válik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis kedden bejelentette azt, amiről az utóbbi rendre felröppentek pletykák: a BMW gyárat épít Magyarországon, Debrecenben, a város melletti 400 hektáros területen, ahol hagyományos és elektromos meghajtású autókat készítenek majd. Az egymilliárd eurós befektetés nyomán több mint ezer munkahely jön létre.

Szijjártó – jelezve, hogy 14 hónapja tárgyalnak már a céggel, amely több európai várost is megvizsgált lehetséges helyszínként – úgy vélekedett: az alacsony adók, a rugalmas munkaerő-szabályozás, a duális szakképzés és a színvonalas informatikai, műszaki képzés miatt döntött Debrecen mellett a bajor vállalat. Arról Szijjártó nem közölt részleteket, hogy a BMW-nek ígértek-e külön adókedvezményt, anyagi támogatást, és erről lapunk megkeresésére az illetékes minisztérium sem nyilatkozott.

Munkaerőpiaci aggodalmakEgyelőre rejtély, honnan akar első lépcsőben 1000 – de a hírek szerint a továbbiakban összesen 3000 – embert felvenni a BMW. Az igaz, hogy Debrecenben jelenleg is van járműipari szakképzés, de az innen kikerülő fiatalokkal nemigen lehet felölteni ennyi helyet, ráadásul ők tapasztalatlanok, a jó szakemberek egy része pedig már külföldön van. A távolabbi vidékeken – például Tokaj-Hegyalján – attól félnek a polgármesterek, hogy a gyár végképp elszipkázza a megmaradt munkaerőt. Debrecen egyébként jó helyen van, hisz közel az ukrán és a román határ is. Romániában az utóbbi időben emelkedtek a bérek, megfordult a munkaerő áramlása is, sok – zömmel szakképzetlen – szabolcsi ember már naponta ingázik a túloldalra, betanított munkásként elképzelhető, hogy ők, ha tudják, akkor majd inkább a debreceni gyárat választják. Az ukrán munkaerőre részben lehet alapozni, mert ők jól képzettek, jól is dolgoznak, de az ő „elcsábításuk” évekkel ezelőtt megindult, a középkorúak közülük sokan például Győr környékén dolgoznak. - D. J

A támogatásokról nem kívánt részleteket közölni Salgó András, a márka magyarországi szóvivője sem, azt ugyanakkor elmondta: már jövőre elkezdik toborozni a debreceni BMW-gyár reménybeli dolgozóit. Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen végzettségű emberekre lesz majd szükség a gyárban, mert a szóvivő csak annyit mondott: minél több „jól képzett, magyar munkaerőt” alkalmaznának, és egyebek mellett a munkaerőpiaci adottságok miatt döntöttek Debrecen mellett a helyszínválasztás során. (A gyárban dolgozókon túl vélhetően a hazai beszállítói kör is gyarapodhat, ami már most sem csekély: évente 1,4 milliárd euró értékeben vásárol magyar cégektől a BMW.)

A debreceni gyárban évente akár 150 ezer jármű is készülhet majd, ami jelentősen megdobja a magyarországi autógyártást. Az Audi Hungaria – amely 12 ezer embernek ad munkát Magyarországon – tavaly 105 ezer autót, és 1,9 millió motort gyártott Győrben. A kecskeméti Mercedes-Benz gyár négyezer dolgozója tavaly 190 ezer autót készített – és máris tovább bővít a cég, újabb egymilliárd eurós beruházással további 2500 munkahelyet hoz létre. A Suzuki – amelynek egyetlen európai termelőbázisán, a 26 éves esztergomi gyárban 175 ezer autó készült tavaly – 10 ezer ember dolgozik.

Kassa kiszállt, Miskolc elszállt

A BMW több európai várost is megvizsgált, mielőtt a debreceni helyszín mellett döntött. Információink szerint végül Kassa, Miskolc és a Debrecen volt versenyben. A szlovák kormány előzetesen még egy ipari park létesítését is beígérte Kassára a BMW-nek, de – egyes források szerint – később annyira már nem hajtott a beruházásért, mert a munkaerőhiány ha lehet, még nagyobb, mint Magyarországon. A Nyitra mellett hamarosan termelni kezdő Jaguar Land Rover gyár például már Magyarországról is próbált dolgozókat átcsábítani és mivel az akció nem bizonyult annyira sikeresnek, Szerbiából érkeznek majd vendégmunkások. A Kassa mellett fekvő Hanista település határában létesítendő 250 hektáros ipari park azért szlovák remények szerint így sem marad kihasználatlan: a hírek egyelőre egy még meg nem nevezett kínai autógyár letelepedési terveiről szólnak.

Miskolc és Debrecen közül a hajdú-bihari megyeszékhely jobb lehetőségeket kínált, ezt elismerték kormányzati forrásaink is. Debrecenben jelenleg sokkal inkább rendelkezésre áll a képzett munkaerő, legyen szó akár a szakmunkásokról, akár a mérnökökről, ráadásul a városban működik egy angol nyelvű nemzetközi iskola, ahol nemzetközi érettségit is lehet szerezni – ez az ideköltöző külföldi menedzsmentnek nyilván fontos szempont lehetett. „Debrecen fekvése, infrastrukturális helyzete is jobb, van repülőtér, a környező településekről könnyebb bejárni, jobb a közlekedés, ráadásul már Románia felé is készen van az autópálya, harminc perc alatt Nagyvárad is könnyen elérhető” – mondta egy forrásunk.

Míg Debrecen nagyot nyerhet, Miskolc sokat vesztett. A BMW érkezése felgyorsíthatta volna a térség úthálózat fejlesztését, a régóta ígért Miskolc-Kassa autópálya biztosan megépült volna. Így viszont kérdéses, lesz a beruházás jövője. – Miskolcról az utóbbi években erőteljes elvándorlás indult meg, s egy ilyen befektetés visszahozta volna azoknak a fiataloknak egy részét, akik jövőkép hiányában elhagyták a várost – említett egy újabb veszteséget Varga László, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, országgyűlési képviselő, aki szerint átgondolt, jól felépített és átfogó lépések hiánya miatt vesztett a város. Másként látják ezt a Miskolc vezetői: közleményük szerint a nemzetközi repülőtér hiánya miatt maradtak alul. Legalábbis az autógyárért vívott harcban: információink szerint ugyanis – afféle szépségtapaszként – hamarosan egy német járműipari-beszállító érkezhet Miskolcra. - Doros Judit, Kósa András

Függőségi viszonyokA hazai járműgyártás gazdasági szerepe Magyarországon meghatározó, az általa előállított bruttó termelési érték eléri az évi 7800 milliárd forintot, ami a teljes ipari GDP értékének 20. A hazai teljes járműipar a GDP-hez hozzáadott értéke eléri az évi 1600 milliárd forintot, amiből mintegy 600 milliárd az autógyártás részesedése. – Az mindenképpen előnyös az országnak, hogy egy újabb autógyár telepszik meg nálunk, és az különösen jó hír, hogy elektromos meghajtású gépkocsikat is összeszerelnek majd Debrecenben, de azért célszerű lenne tudni, mennyi állami támogatást kap majd a német multinacionális cég – vette fel a kérdést a Népszava érdeklődésére Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A 14 hónapos tárgyalássorozat minden estre arra utal, hogy a német fél kemény feltételeket támasztott a magyar kormánnyal szemben a gyár Magyarországra telepítéséért. Az elmúlt időszakban munkahelyenként 6-8 millió forintot is adott a költségvetés az ideköltöző nagyvállalatoknak. A tervek szerint Debrecenben 1000 új munkahellyel számol a BMW, ami az átlagos egyedi állásteremtési támogatásokat figyelembe véve legalább 6-8 milliárd forintos adófizetői pénzt jelent. A kutatásvezető szerint nagy kérdés az is, hogy az amúgy is egyre nagyobb munkaerő-hiánnyal küzdő magyar gazdaságból honnan teremtik elő a szükséges számú szakembert. – Megnyugtató lenne, ha még a jövőre tervezett munkaerő toborzás előtt bejelentenének valamilyen járműipari képzési programot a régió közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben – vetette fel Némethné Pál Katalin. Nyilván a BMW is képez majd szakembereket a maga számára, de az állami részvételre is szükség lesz. A beruházás gyenge pontja éppen a megfelelő számú és szakképzettségű dolgozó hiánya lehet. – Az önmagában nem baj, hogy erősek vagyunk a járműiparban, de az már gondot jelent, hogy az igazi erőt a nagy multinacionális cégek képviselik, amelyekhez több ezer hazai beszállító kapcsolódott. Az ipari termelési görbék jól mutatják, mikor melyik járműgyár tart nyári szünetet, vagy mikor vannak értékesítési nehézségei, mert ezek olyan mértékig rángatják az ipari termelés, de időnként a GDP teljesítményét is, hogy ez már semmiképpen sem kívánatos – figyelmeztetett a GKI kutatásvezetője. Az is problémát jelent, hogy miközben az autógyártás dinamikusan növekszik, fejlődik Magyarországon, a többi ágazatban korántsem ilyen kedvező a helyzet. Ráadásul a magyarországi autóipar ugyan fontos szerepet tölt be Európában, de viszonylag alacsony értékű tevékenységeket folytat.  - Bihari Tamás