A többmilliós foglalót és az új otthonukat is bukhatják a lakásra várók

Publikálás dátuma
2018.08.01 09:00
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Jelentős drágulást hoz az ingatlanpiacon a kedvezményes áfa kivezetése, ami a hitelből vásárlókat akár el is lehetetlenítheti.
Nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a lakásvásárlók, akiknek 2019-re ígért lakásai csak 2020-ra készülnek el: a csúszás miatt az eredeti árhoz képest több millió forinttal többet kell majd fizetniük ugyanazért az ingatlanért. Az újlakások kedvezményes 5 százalékos áfája 2020. január 1-jétől ugyanis ismét 27 százalékra nő. Emiatt például egy eredetileg 40 millió forintért kínált lakás ára 48 millió forintra kúszik fel. Márpedig a lakásátadások csúszása – az építőanyag- és munkaerőhiány miatt - nem ritka jelenség ma az ingatlanpiacon: a projektek kétharmada legalább 1 hónapos késésben van, de előfordul féléves-éves csúszás is. Mindez különösen a hitelből vásárlóknak okoz majd komoly problémát. A készpénzes vevők kikerülhetik a drágulást például úgy, hogy a csúszás ellenére megbíznak a kivitelezőben, és a teljes vételárat – kedvezményes áfával - kifizetik 2019 végéig. A lakásvásárlások mintegy fele azonban hitelből történik. A bankok viszont csak akkor folyósítanak, ha a használatbavételi engedély is megvan, azaz ténylegesen elkészült a lakás, ezért a hiteles vevő nem tudja előrébb hozni a vételár kifizetését – magyarázta Trencsán Erika, a Bankráció.hu szakértője.
Az ilyen nagymértékű drágulás fedezetét azonban nem biztos, hogy a vevők ki tudják gazdálkodni: nem valószínű, hogy van további több millió forint készpénzük, és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-szabályok miatt - pláne hogy ősztől szigorodnak is a feltételek – az sem biztos, hogy további hitelösszegeket kaphatnak a banktól. Ha viszont nem tudják kifizetni az ingatlan megnövekedett vételárát, nem csak a lakás úszik el, de elvesztik az addig befizetett több millió forintos foglalót is. A bankok maguk is keresik a megoldást, hiszen nekik sem érdekük a jól fizető ügyfelek elvesztése. Az egyik megoldást a szakaszos finanszírozás jelentheti, ami persze kockázatos lehet a bankok számára, ha mégsem készül el az adott ingatlan. Úgy tudjuk: az egyik pénzintézet ezért abban gondolkodik, hogy a csúszó projekteknél a használatbavételi engedély hiányában is folyósítana 2019. december 31-ig - a lakások készültségi fokának megfelelő mértékben - kölcsönt, de azt a banknál vezetett zárolt számlára utalná, amely felett a lakás építtetője csak a használatba vételi engedély megszerzése után rendelkezhetne. Ily módon legföljebb a hitelösszeg 95 százalékát adná oda a bank, és a vevőnek is ki kellene fizetnie a rá eső önerőt 2019. december 31-ig. Így csak csupán a kölcsönből fennmaradó 5 százalékot terhelné a magasabb áfa. Ez az eljárás ugyanakkor a Pénzügyminisztérium szerint nem felel meg az áfa-törvénynek. A tárca Portfóliónak küldött állásfoglalása szerint az ugyan nincs megszabva sehol, hogy mekkora összeget lehet előlegként odaadni: tehát, bár életszerűtlen, akár a teljes vételárat ki lehet így fizetni jóval a lakás elkészülte előtt a kedvezményes áfával. Ahhoz azonban, hogy egy összeg előlegnek minősülhessen, többek között szükséges, hogy az a termék értékesítőjének a rendelkezésére álljon. Márpedig zárolt számla esetén ez a feltétel nem teljesül. 
Az áfa körüli bizonytalanság tehát továbbra is uralja az ingatlanpiacot, ami egyre látványosabban veti vissza az építkezési kedvet is. A jogszabály ugyan a kezdetektől világosan kimondja, hogy csak 2019. december 31-ig alkalmazható a kedvezményes áfakulcs, ám Varga Mihály pénzügyminiszter a piac reményeit letörve csak a választások után jelentette ki egyértelműen, hogy tényleg nem lesz hosszabbítás. A beruházók úgy tűnik, ennél kicsit hamarabb a realitás talajára léptek, legalábbis jóval kevesebb lakásépítésre kértek engedélyt az elmúlt félévben. A KSH legfrissebb adatai szerint 2018 első félévében ugyan 30 százalékkal több lakás épült, mint a tavalyi év azonos időszakában, az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csaknem 9 százalékkal, 18 066-ra csökkent, az építendő lakásoké így Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben pedig 3,5 százalékkal esett vissza. A beruházók inkább a már megkezdett projektek befejezésére koncentrálnak, hogy a munkaerő- és építőanyaghiány idején is át tudják azokat adni a kedvezményes áfa megszűnéséig, ezért kevésbé kezdenek újabb építkezésekbe. A tavalyi 15 ezer után az idén és jövőre ezért még évi 20-25 ezer új lakás készülhet el, utána azonban legalább 10 százalékos visszaesés jöhet, főként az eladási célra épülő lakások piacán – vélekedett érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A lakásárak ebben a helyzetben 2020 elején jelentősen megugranak majd, hiszen az áfa-változás önmagában több mint 20 százalékos drágulást eredményez. Ez azonban már a többség számára megfizethetetlen lakásárakat jelent, ezért emiatt is csökken majd a lakásépítési kedv. A kevesebb projekt miatt visszaeső kereslet ugyanakkor várhatóan normalizálja majd az egekbe szökött építőanyagárakat, és mérsékelheti a szakember hiányt, ami ellensúlyozhatja az áfa-emelkedést. Így 2020 elejéhez képest idővel ismét visszaeshetnek  majd az ingatlanárak, ám minden bizonnyal még így is többe kerül majd egy lakás két év múlva, mint most.

Minden huszadik lakást külföldi vesz meg

Tavaly 7 371 magyarországi lakást vásároltak meg külföldi állampolgárok, ami a teljes lakáspiaci forgalom 4,8 százalékát tette ki. A legtöbb lakást  a németek, a kínaiak és a románok veszik. Az idősebb német, holland és svájci vevők főleg vidéken vásárolnak, a jóval fiatalabb kínaiak túlnyomórészt Budapesten. A legtöbbet, átlagosan 41 millió forintot a kínaiak költenek lakásvásárlásra. A fővárosban  az összes eladott lakás 8,8 százaléka került külföldi tulajdonba, ezek átlagos 36 millió forintos értéke jelentősen meghaladta a magyar vevőkre jellemző, 23 millió forintot. Mindez a KSH legfrisebb lakásárindex kiadványából derül ki, az adatok pedig rímelnek Varga Mihály szavaira, aki többek között azzal indokolta pár hete a kedvezményes lakás-áfa kivezetését, hogy a fővárosi új építésű lakások 10 százalékát külföldiek vásárolták meg. 

2018.08.01 09:00
Frissítve: 2018.08.01 09:14

Nem unjuk a banánt: drágább a hazai, mint az egzotikus gyümölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 08:00

Fotó: / Kállai Márton
A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.
Egy kiló banán 280-345 forintért kapható, miközben egyes almafajtákért 350-400, a körtéért akár 500-600 forintot is kérnek a kereskedők. A banán és általában a déligyümölcsök árát egyebek mellet az is mozgatja, hogy amikor a termelő országokban a szezon miatt dömping van, akkor kedvezőbb áron adják. A banán főleg Közép-Amerikából érkezik, s ott már közeledik a banánérés csúcsidőszaka, és a termelési költségei pedig többnyire alacsonyabbak mint például a hazai gyümölcsök önköltsége. A közép-, illetve dél-amerikai bérköltségek még a magyar minimálbér szintjét sem nagyon érik el, egyelőre nem hallani munkaerőhiányról sem, miközben a magyar gazdák már egyre magasabb napszámmal tudnak csak szüret idején munkaerőhöz jutni. Emiatt is időnként előfordul, hogy a délről érkező termék még a szállítási költségekkel együtt is olcsóbb sok hazai gyümölcsnél. Ráadásul idén a jelentős fagykárt szenvedett őszi és kajszibarackot jóval drágábban mérték, mint a banánt, a narancsot, vagy a mandarint. A málnáról nem is szólva. Az pedig nehezen ellenőrizhető, hogy például a banán a termőhelyen frissen szedve és fogyasztva ízletesebb, zamatosabb-e, mint a beérés előtt leszüretelt és a magyarországi etilénkamrákban utóérlelt gyümölcs. Ennek ellenére évente fejenként 5-6 kilogrammot fogyasztunk belőle, feleannyit, mint almából. A fogyasztók fejében azonban az alma ma is egy olcsó vitaminforrás. Az árat tekintve ez már kevésbé igaz, még ha az akár ezer forintos áron kapható import Pink Lady-től, a kilónként 2-300 forintos, különböző kiszerelésű hazai fajtákig terjed is a kínálat – tájékoztatta a Népszavát Fórián Zoltán. Így könnyen előfordulhat, hogy a banán egyes időszakokban valóban olcsóbb mint az alma. Az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője szerint a hazai termelői árakat az is feljebb tornázza, hogy az utóbbi években egyre több kertészet fejleszti a termesztési és a raktározási technológiát, amivel kiegyenlítettebbé teszi a hazai gyümölcskínálatot. Ez pedig jelentős befektetésekkel jár - tette hozzá. A hazai gyümölcsök közül novemberben már leginkább csak az alma és a körte található meg a pultokon – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitWeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A körte átlagos ára eleve 20-40 százalékkal magasabb, mint az almáé, így még akkor is drágább lehet a banánnál, ha a déligyümölcsöt nem akciósan árusítják. A hosszú távú szerződésekkel, igen koncentráltan működő banán világpiac hatékony, a kis haszon, nagy forgalom elve alapján zajlik a kereskedés – közölte Fórián Zoltán. Ez a déligyümölcs évente két szezonban is érik, így folyamatos az ellátás. A banán az élelmiszer kereskedelemben stratégiai cikknek számít, sosem hiányozhat a kínálatból. Az alma ára szintén a kereskedelem üzletpolitikájától függ, de az egész zöldség-gyümölcs piac folyamatainak értékelésekor figyelemmel kell erre lenni. Zöldségekből például idén csaknem ugyanannyi termett, mint tavaly (1,9 millió tonna körül), de például a hagymafélék és a gyökérfélék sokkal kevesebbet adtak. Ez már látszik is az árukon - jegyezte meg Fórián Zoltán. Az idei gyenge termés tükröződik a statisztikai adatokban is: szeptemberben 6,2 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, ezen belül a növényi termékek ára 12,1 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal e héten kiadott tájékoztatása szerint.  

Árhullám

A gyümölcsök ára 11 százalékkal esett szeptemberben. A zöldségfélék viszont 27 százalékkal kerültek többe, az egy évvel azelőtti árakhoz képest. Az alma ára számottevően, 39,5 százalékkal csökkent elsősorban amiatt, hogy az ipari léalma ára két évvel ezelőtti szintjére esett vissza. A körte 3 százalékkal olcsóbb lett, de az őszibarack 74 százalékkal drágult. A szőlő ára minimálisan, 0,2 százalékkal lett alacsonyabb. A paradicsom ára 29 százalékkal nőtt, ami nemcsak a bővülő keresletnek, hanem a kereslet szerkezete változásának (több cherry, koktél, fürtös) és az ügyes kiszerelési választéknak is köszönhető - magyarázta az Erste agrárszakértője. Más zöldségek ára is megindult felfelé: az uborkáé 24, a fejes salátáé mintegy 8, míg a karfiol 81, a fejes káposzta 58 százalékkal drágult. A vöröshagyma termelői ára 41, a sárgarépáé pedig 66 százalékkal lett magasabb. Mindezek a fogyasztói árakban is visszaköszönnek.

2018.11.17 08:00
Frissítve: 2018.11.17 08:00

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Szerző
2018.11.16 20:01