A többmilliós foglalót és az új otthonukat is bukhatják a lakásra várók

Publikálás dátuma
2018.08.01 09:00
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Jelentős drágulást hoz az ingatlanpiacon a kedvezményes áfa kivezetése, ami a hitelből vásárlókat akár el is lehetetlenítheti.
Nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a lakásvásárlók, akiknek 2019-re ígért lakásai csak 2020-ra készülnek el: a csúszás miatt az eredeti árhoz képest több millió forinttal többet kell majd fizetniük ugyanazért az ingatlanért. Az újlakások kedvezményes 5 százalékos áfája 2020. január 1-jétől ugyanis ismét 27 százalékra nő. Emiatt például egy eredetileg 40 millió forintért kínált lakás ára 48 millió forintra kúszik fel. Márpedig a lakásátadások csúszása – az építőanyag- és munkaerőhiány miatt - nem ritka jelenség ma az ingatlanpiacon: a projektek kétharmada legalább 1 hónapos késésben van, de előfordul féléves-éves csúszás is. Mindez különösen a hitelből vásárlóknak okoz majd komoly problémát. A készpénzes vevők kikerülhetik a drágulást például úgy, hogy a csúszás ellenére megbíznak a kivitelezőben, és a teljes vételárat – kedvezményes áfával - kifizetik 2019 végéig. A lakásvásárlások mintegy fele azonban hitelből történik. A bankok viszont csak akkor folyósítanak, ha a használatbavételi engedély is megvan, azaz ténylegesen elkészült a lakás, ezért a hiteles vevő nem tudja előrébb hozni a vételár kifizetését – magyarázta Trencsán Erika, a Bankráció.hu szakértője.
Az ilyen nagymértékű drágulás fedezetét azonban nem biztos, hogy a vevők ki tudják gazdálkodni: nem valószínű, hogy van további több millió forint készpénzük, és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-szabályok miatt - pláne hogy ősztől szigorodnak is a feltételek – az sem biztos, hogy további hitelösszegeket kaphatnak a banktól. Ha viszont nem tudják kifizetni az ingatlan megnövekedett vételárát, nem csak a lakás úszik el, de elvesztik az addig befizetett több millió forintos foglalót is. A bankok maguk is keresik a megoldást, hiszen nekik sem érdekük a jól fizető ügyfelek elvesztése. Az egyik megoldást a szakaszos finanszírozás jelentheti, ami persze kockázatos lehet a bankok számára, ha mégsem készül el az adott ingatlan. Úgy tudjuk: az egyik pénzintézet ezért abban gondolkodik, hogy a csúszó projekteknél a használatbavételi engedély hiányában is folyósítana 2019. december 31-ig - a lakások készültségi fokának megfelelő mértékben - kölcsönt, de azt a banknál vezetett zárolt számlára utalná, amely felett a lakás építtetője csak a használatba vételi engedély megszerzése után rendelkezhetne. Ily módon legföljebb a hitelösszeg 95 százalékát adná oda a bank, és a vevőnek is ki kellene fizetnie a rá eső önerőt 2019. december 31-ig. Így csak csupán a kölcsönből fennmaradó 5 százalékot terhelné a magasabb áfa. Ez az eljárás ugyanakkor a Pénzügyminisztérium szerint nem felel meg az áfa-törvénynek. A tárca Portfóliónak küldött állásfoglalása szerint az ugyan nincs megszabva sehol, hogy mekkora összeget lehet előlegként odaadni: tehát, bár életszerűtlen, akár a teljes vételárat ki lehet így fizetni jóval a lakás elkészülte előtt a kedvezményes áfával. Ahhoz azonban, hogy egy összeg előlegnek minősülhessen, többek között szükséges, hogy az a termék értékesítőjének a rendelkezésére álljon. Márpedig zárolt számla esetén ez a feltétel nem teljesül. 
Az áfa körüli bizonytalanság tehát továbbra is uralja az ingatlanpiacot, ami egyre látványosabban veti vissza az építkezési kedvet is. A jogszabály ugyan a kezdetektől világosan kimondja, hogy csak 2019. december 31-ig alkalmazható a kedvezményes áfakulcs, ám Varga Mihály pénzügyminiszter a piac reményeit letörve csak a választások után jelentette ki egyértelműen, hogy tényleg nem lesz hosszabbítás. A beruházók úgy tűnik, ennél kicsit hamarabb a realitás talajára léptek, legalábbis jóval kevesebb lakásépítésre kértek engedélyt az elmúlt félévben. A KSH legfrissebb adatai szerint 2018 első félévében ugyan 30 százalékkal több lakás épült, mint a tavalyi év azonos időszakában, az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csaknem 9 százalékkal, 18 066-ra csökkent, az építendő lakásoké így Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben pedig 3,5 százalékkal esett vissza. A beruházók inkább a már megkezdett projektek befejezésére koncentrálnak, hogy a munkaerő- és építőanyaghiány idején is át tudják azokat adni a kedvezményes áfa megszűnéséig, ezért kevésbé kezdenek újabb építkezésekbe. A tavalyi 15 ezer után az idén és jövőre ezért még évi 20-25 ezer új lakás készülhet el, utána azonban legalább 10 százalékos visszaesés jöhet, főként az eladási célra épülő lakások piacán – vélekedett érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A lakásárak ebben a helyzetben 2020 elején jelentősen megugranak majd, hiszen az áfa-változás önmagában több mint 20 százalékos drágulást eredményez. Ez azonban már a többség számára megfizethetetlen lakásárakat jelent, ezért emiatt is csökken majd a lakásépítési kedv. A kevesebb projekt miatt visszaeső kereslet ugyanakkor várhatóan normalizálja majd az egekbe szökött építőanyagárakat, és mérsékelheti a szakember hiányt, ami ellensúlyozhatja az áfa-emelkedést. Így 2020 elejéhez képest idővel ismét visszaeshetnek  majd az ingatlanárak, ám minden bizonnyal még így is többe kerül majd egy lakás két év múlva, mint most.

Minden huszadik lakást külföldi vesz meg

Tavaly 7 371 magyarországi lakást vásároltak meg külföldi állampolgárok, ami a teljes lakáspiaci forgalom 4,8 százalékát tette ki. A legtöbb lakást  a németek, a kínaiak és a románok veszik. Az idősebb német, holland és svájci vevők főleg vidéken vásárolnak, a jóval fiatalabb kínaiak túlnyomórészt Budapesten. A legtöbbet, átlagosan 41 millió forintot a kínaiak költenek lakásvásárlásra. A fővárosban  az összes eladott lakás 8,8 százaléka került külföldi tulajdonba, ezek átlagos 36 millió forintos értéke jelentősen meghaladta a magyar vevőkre jellemző, 23 millió forintot. Mindez a KSH legfrisebb lakásárindex kiadványából derül ki, az adatok pedig rímelnek Varga Mihály szavaira, aki többek között azzal indokolta pár hete a kedvezményes lakás-áfa kivezetését, hogy a fővárosi új építésű lakások 10 százalékát külföldiek vásárolták meg. 

2018.08.01 09:00
Frissítve: 2018.08.01 09:14

Szigorodnak a kazánszabályok, rá is fér a szennyezett levegőre

Publikálás dátuma
2018.09.25 19:48
A kép illusztráció
Fotó: THINKSTOCK/
Szerdától csak környezetkímélőbb fűtőkészülék hozható forgalomba és helyezhető üzembe.
Szeptember 26-tól csak olyan gázüzemű kazán, valamint kombinált fűtő- és vízmelegítő fűtőkészülék kerülhet forgalomba és helyezhető üzembe, amely nitrogén-oxidokból (NOx) kilowattóránként 56 milligrammnál kevesebbet bocsát ki - hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft.  Az erről szóló, az összes EU-tagállamra vonatkozó 2015-ös rendelet a kazánokra, bojlerekre is kiterjesztette az energiacímkéket. A fűtési időszakra jellemző, „szezonális hatásfoknak” nevezett működési érték alapján ma már jellemzően csak B vagy annál jobb besorolású készülékek hozhatóak forgalomba. Fűtőkészülékeink átlagéletkora meghaladja a 20 évet – figyelmeztet a MEHI. Az elavult berendezések sokat fogyasztanak, üzemeltetésük drágább és a levegőt is jobban szennyezik. Ennek meg is van a látszatja: az uniós számvevőszék nemrég az aggasztó magyarországi légszennyezettséget még a kínainál és indiainál is súlyosabbnak ítélte. Az Európai Bizottság országjelentése szerint Magyarországon a szálló por 70 százaléka a lakossági fűtésből származik és az NOx-szennyezés is részben a háztartások számlájára írható. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2013-ban mintegy 13 ezer olyan korai magyarországi halálesetről számolt be,  amiért a PM2,5 jelű szálló por, illetve a nitrogén-dioxid a felelős. A légszennyezettségből származó hazai költségek meghaladják az évi 5 milliárd eurót.  A helyzeten a lakosság, ha lehetőségeihez mérten is, de szívesen javítana. Ingatlana állapotával a tulajdonosoknak csak mintegy harmada elégedett. Az elmúlt tíz év során az energiahatékonyság a felújítások központi kérdésévé vált. Ennek révén a tarifáktól függetlenül is csökkenthető a rezsi – hívja fel a figyelmet Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Szerző
2018.09.25 19:48

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest 2030-ig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58
Frissítve: 2018.09.25 20:23