Tüntetők várták a bíróság épülete előtt Trump volt kampánymenedzserét

Publikálás dátuma
2018.07.31 20:08

Fotó: AFP/ JIM WATSON
Tiltakozók fogadták Paul Manafortot. A most kezdődött pert szeptemberben egy újabb is követi.
Tüntetések közepette kezdődött meg Paul Manafort, Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya volt menedzserének pere kedden a virginiai Alexandriában – írja az MTI. A pénzmosással, banki és adócsalással vádolt üzletembert a bíróság épülete előtt tiltakozók fogadták. Egy óriási Trump-figurát és táblákat emeltek a magasba, rajta feliratokkal: „Trump nem fog rád időt szentelni” és „eljött Mueller ideje”. Robert Mueller annak a különleges vizsgálóbizottságnak a vezetője, aki a 2016-os elnökválasztási kampányban Donald Trump munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást tárja fel. Az amerikai törvények nem teszik lehetővé kamerák jelenlétét a tárgyalóteremben, így Manafort peréről is csupán a bíróságon készült rajzok kerülnek nyilvánosságra. 
A 69 éves Manafort ellen 18 rendbeli bűncselekményben emeltek vádat, a pénzmosás, banki és adócsalás mellett például azzal is vádolják, hogy hamis adatokkal jutott ingatlankölcsönhöz, miután 2014-től, ügyfele, Viktor Janukovics ukrán elnök bukásával elapadt az egyik fő pénzforrása. Manafort valamennyi vádpontban ártatlannak mondta magát. Az ügyészek a perben várhatóan részletesen feltárják majd Manafort korábbi ukrajnai tanácsadói tevékenységét, és elemzők arra számítanak, hogy orosz kapcsolatairól is új információk kerülhetnek napvilágra. Manafort bűnösségének kimondása elemzők szerint erősítené Robert Mueller vizsgálatainak jogosságát, felmentése pedig Donald Trump állítását, miszerint „boszorkányüldözés folyik” ellene és munkatársai ellen. Robert Mueller egyébként nem lesz jelen a tárgyalóteremben, a per ugyanis nem esetleges összejátszásról szól, hanem olyan bűncselekmények gyanújáról, amelyek a Mueller-bizottság vizsgálata kapcsán derült fény. A most kezdődött pert szeptemberben egy újabb követi, amikor azért vonják majd felelősségre a volt kampánymenedzsert, mert – semmibe véve az amerikai törvényeket – nem regisztráltatta magát külföldi állam ügynökeként, és mert eleinte szabadlábon védekezve megpróbált befolyásolni tanúkat. Mielőtt 2016-ban csatlakozott volna Donald Trump kampányához, Paul Manafort több republikánus elnök – köztük Gerald Ford és Ronald Reagan – kampányának volt munkatársa, lobbistaként pedig arról vált ismertté, hogy ismert külföldi politikusokat segített tanácsaival. Ügyfelei között tartotta számon például Ferdinand Marcost, a Fülöp-szigetek néhai vezetőjét, vagy a 2014- ben megbukott ukrán államfőt, Viktor Janukovicsot. A tanácsadó 2016 májusában csatlakozott Donald Trump kampánycsapatához, de nem sokkal ezt követően kiderült, hogy elhallgatta a volt ukrán elnöknek végzett, dollármilliókat fialó tanácsadói tevékenységét, s ezért 2016 augusztusában távozni volt kénytelen a kampánycsapatból.
2018.07.31 20:08
Frissítve: 2018.07.31 20:10

Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik, May foggal-körömmel kapaszkodik Brexitjébe

Publikálás dátuma
2018.11.15 19:13

Fotó: AFP/
Miniszterek lemondása után, bizalmatlansági indítvány fenyegetése előtt mutatta be Theresa May a Brüsszellel kötött megállapodást a parlament alsóházában.
Rövid ideig tartott Theresa May szerda este, a Downing Street 10. előtt villogtatott elégedettsége azután, hogy kormányával sikerült elfogadtatnia a Brüsszellel előző nap kialkudott Brexit-megállapodást. A konzervatív kormányfő már ebben az eufórikus hangulatban is elismerte, hogy “szenvedélyes vita után” sikerült eljutni a “kollektív döntéshez”. Azt hangoztatta, hogy az alternatíva a megállapodás nélküli kiválás, vagy a Brexit meghiúsulása lett volna. A brit sajtóhoz kiszivárgott információk szerint a mintegy harminc tagú kabinet majdnem harmada ellenezte az alkut. A vaskos, 585 oldalas dokumentum kritikusai elsősorban Észak-Írországnak az Egyesült Királyság többi tartományáétől eltérő kezelését, az ún. backstop rendezést bírálták, ami ugyan elkerülhetővé teszi az ír-észak-ír határ helyreállítását, de a brit kormány nem tud majd egyoldalúan kihátrálni belőle. Nem sikerült kibújni az Európai Bíróság fennhatósága alól, és a halászati jogokról sem született brit szempontból megnyugtató határozat. Egyelőre bizonytalan, meddig hosszabbítható meg a kitűzött 2020. december 31-e után is az átmeneti brit tagság a vámunióra emlékeztető európai egységes vámrendszerben. Katasztrofálisabban aligha indulhatott volna a csütörtök Theresa May számára. Mire 10.30-ra a parlament alsóházába érkezett, hogy tájékoztassa a képviselőket a megállapodásról, két kabinetminiszter, egy államtitkár és három kormányzati főtisztviselő lemondását kellett tudomásul vennie. Különösen érzékenyen érinthette Dominic Raab távozása, akit csak nemrégiben nevezett ki Brexit-ügyi miniszterré. A kormányfőhöz intézett levelében a politikus két okot nevezett meg, amiért nem tudja támogatni a megállapodást. Először is az Észak-Írországra vonatkozó szabályozási rendszerről gondolja azt, hogy az “tényleges veszélyt jelent” a szigetország egységére. Másrészt nem állhat ki a meghatározatlan idejű backstop szisztéma mellett, melyben az Európai Unió megvétózhatja az Egyesült Királyság kilépését. A befolyásos politikus a szerződés feltételeit nem tudja összeegyeztetni az országnak tett ígéretekkel. Raab lemondását többen méltatták, ám sokak véleményét fejezhette ki Anna Soubry, hangadó “mezei” képviselőnő, aki Twitter üzenetében úgy vélte, az ex-miniszter “szégyenletesen” bánt a kormányfővel. Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter azzal indokolta távozását, hogy a megegyezés “nem tartja tiszteletben a népszavazás eredményét, illetve ellentmond a May által korábban megnevezett feltételeknek". Theresa May három órán át állta a sarat a parlamentben. Bevezető állásfoglalásában emlékeztette az alsóház tagjait: még mindig előfordulhat, hogy nem valósul meg a Brexit. Elismerte, hogy a folyamat “frusztráló”, de “megvan az esély egy jó Brexitre”. Saját frakciójának felszólaló tagjai közül is csak maroknyian támogatták, a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, a Demokratikus Unionista Párt és a Skót Nacionalista Párt képviselői pedig egyformán elutasítóan nyilatkoztak a Brüsszelben elért eredményekről. Ám May “áttörést” emlegetett és megígérte, a decemberben esedékes “érdemi” szavazás pozitív kimenetele “egységbe forraszthatja az országot”. A parlamenti vita egyik legélesebb kritikáját Jacob Rees-Mogg tory képviselő, az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője gyakorolta a kormányfő felett. Rámutatott a korábbi ígéretek és a megállapodás közötti ellentétekre, s költői kérdést tett fel: nem kellene- e benyújtani a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítványát az illetékes 1922-es Bizottsághoz? Gyors döntést hozva ezt már a kora délutáni órákban megtette, arra hivatkozva, hogy a kilépési törvény a vártnál sokkal rosszabb, nem szolgálja a nemzet érdekeit. Az anakronisztikus megjelenésű politikus nem szánta puccsnak drámai lépését. May korábban közölte, hogy kész harcolni pozíciója megőrzéséért.  

Nagyon összeülnek

Rendkívüli csúcsot tartanak az uniós tagállamok a jövő vasárnap, hogy jóváhagyják a Csatorna két partján szerdán megszületett megállapodást a Brexitről. Az állam- és kormányfői találkozókat elnöklő Donald Tusk csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az ülésen a vezetők véglegesítik és hivatalos formába öntik majd a kilépési egyezményt, hacsak valami “rendkívüli” dolog nem történik. A tagállamok képviselői addig is intenzíven fognak dolgozni az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatainak alapjait felvázoló közös politikai nyilatkozaton, amelyet szintén a csúcs résztvevőinek kell elfogadniuk. A tervek szerint ennek szövegét a jövő kedden teszi le a tagállamok asztalára az Európai Bizottság. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szóvivője nem kommentálta a brit kormány egyes tagjainak, köztük Dominic Raabnak, a Brexit főtárgyalójának a lemondását. Brüsszel számára a Theresa May vezette kabinet szerda esti döntése az irányadó, amely jóváhagyta a megállapodást. Ez határozza meg a további lépéseinket — hangoztatta Margaritisz Szkinasz. Az EU vezetői egyöntetűen méltatták a megállapodást, és dicsérték az uniós főtárgyaló, Michel Barnier munkáját. Szerintük a brüsszeli tárgyalóküldöttségnek sikerült megvédeni a huszonhetek alapvető érdekeit, és korlátozni a Brexit okozta károkat. Donald Tusk és Antonio Tajani, az EP elnöke egyaránt ezt emelték ki a sajtó képviselői előtt. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az Európai Parlament Brexittel foglalkozó irányító testületének az elnöke bejelentette, hogy a képviselőtestület decemberi ülésén a kilépési szerződést részletesen értékelő és a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról is állást foglaló határozatot fogad el. Hozzátette: az EP Nagy-Britannia kilépése után is vizsgálja, hogy a brit hatóságok betartják-e az uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartására tett kötelezettségvállalásaikat. Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást az EP-nek is jóvá kell hagynia, amire előreláthatólag a jövő év elején kerül sor.  

Biztonságban vannak a magyarok

A már Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogai akkor sem sérülnek, ha valamelyik oldalon mégsem fogadják el a Brexitről szóló megállapodást. Egyebek között erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki közölte, Magyarország üdvözli, hogy növekedtek a megállapodás esélyei. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Budapesten annak örültek volna, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, de a brit választópolgárok ezzel ellentétes döntést hoztak, és nem lehet megbüntetni az országot egy demokratikus döntés miatt. Úgy vélte, egyelőre komoly kétségek vannak, hogy a brit parlament is elfogadja-e az egyezséget, hiszen az uniós állam- és kormányfők jóváhagyása nem elegendő. Ami az uniós költségvetést illeti, Magyarország szerint a következő hétéves időszakban vagy minden tagállam arányosan növeli a befizetését, így a büdzsé főösszege nem csökken, vagy tudomásul veszik a 12-13 százalékos csökkenést, és ilyen mértékben csökkennek az uniós támogatások. Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint is stabil marad a szigetországban dolgozó magyarok helyzete a brit tagság megszűnése után is. Iain Lindsay kijelentette, sikerült olyan megállapodás-tervezetet létrehozni, amely rendezheti az Egyesült Királyságban élő 3,5 millió külföldi - köztük 250 ezer magyar - sorsát. Mint mondta, Nagy-Britannia tiszteletben tartja azt, amit a külföldiként dolgozók gazdaságilag és kulturálisan hozzátesznek az országhoz. A nagykövet nem tartja valószínűnek, hogy újabb népszavazást tartsanak a kilépésről, mert ezt sem a brit ellenzék, sem a kormánypárt nem szeretné. Emlékeztetett rá, hogy hazájában ritkán tartanak népszavazást, két és fél éve azonban a többség a Brexitre voksolt, ezt pedig nem lehet felülírni. NÉPSZAVA

2018.11.15 19:13
Frissítve: 2018.11.15 19:16

Keményen nekiment a Facebook-nak a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.11.15 15:46

Fotó: AFP/
Levélben kereste meg a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) elnöke, Patrick Gaspard a Facebook-ot vezető Sheryl Sandberget, miután kiderült, a vállalat egy Republikánus PR-céget bérelt fel azért, hogy az Soros-bérencezze a Facebook oldal kritikusait. Mindez Michael Vachon, Soros György szóvivőjének közleményéből derül ki.
Aggasztó, hogy a Facebook ezt a megoldást választotta - fogalmaz Vachon. Különösen, mert a jelek szerint ezzel Soros januárban megfogalmazott kritikájára reagáltak, melyben a jobboldali körökben közellenséggé kikiáltott üzletember éppen a gyűlöletbeszéd és propaganda elleni fellépés hiányát rótta fel a közösségi oldal vezetésének.
"Vajon mire készülhet még a Facebook?"
- írja Vachon. Az is felmerül szerinte, vajon a Facebook a vállalatot számon kérő köztisztviselőkkel szemben is hasonló támadásokat rendelt-e meg. És a legaggasztóbb pedig Mark Zuckerberg vezérigazgató és Sandberg ügyvezető állítása, mi szerint erről az egészről nem tudtak semmit, teszi hozzá a szóvivő. A helyzetet a cég PR- és lobbitevékenységét kivizsgáló külső szakértő bevonásával oldaná fel.
Az OSF elnökének bemutatott levelében Gaspard felháborodásának ad hangot afelett, hogy a Facebook is beszállt a Soros György démonizálását célzó globális kampányba. Emlékeztet, ez - egyebek mellett - számos halálos fenyegetést és egy postán küldött csőbombát eredményezett eddig.
A gondolat, hogy a Facebook aktívan hozzájárult azon emberek lejáratásához, akik alkotmányos jogukkal élve kritizálták a vállalat szerepét a rosszindulatú propaganda terjesztésében, őszintén megdöbbentő

Magyarázkodik, de nem tagad a Facebook

Közleményt adott ki a Facebook is a New York Times-ban megjelent cikk kapcsán. Ebben nagyrészt elismerik a cikkben szereplő állításokat. Azt hangsúlyozzák: a Definers PR-céggel a cikk megjelenésének napján szerződést bontottak, mivel ők sosem kérték, hogy "félrevezető" híreket közöljenek az érdekükben.
Elismerik ugyanakkor, hogy kapcsolatait vizsgálva, Soros Györgyhöz kötve akarták lejáratni az egyik kritikus civil szervezetet. Ezzel kapcsolatban csak azt utasítják vissza, hogy ennek antiszemita felhangja lett volna.

2018.11.15 15:46