Tüntetők várták a bíróság épülete előtt Trump volt kampánymenedzserét

Publikálás dátuma
2018.07.31 20:08

Fotó: AFP/ JIM WATSON
Tiltakozók fogadták Paul Manafortot. A most kezdődött pert szeptemberben egy újabb is követi.
Tüntetések közepette kezdődött meg Paul Manafort, Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya volt menedzserének pere kedden a virginiai Alexandriában – írja az MTI. A pénzmosással, banki és adócsalással vádolt üzletembert a bíróság épülete előtt tiltakozók fogadták. Egy óriási Trump-figurát és táblákat emeltek a magasba, rajta feliratokkal: „Trump nem fog rád időt szentelni” és „eljött Mueller ideje”. Robert Mueller annak a különleges vizsgálóbizottságnak a vezetője, aki a 2016-os elnökválasztási kampányban Donald Trump munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást tárja fel. Az amerikai törvények nem teszik lehetővé kamerák jelenlétét a tárgyalóteremben, így Manafort peréről is csupán a bíróságon készült rajzok kerülnek nyilvánosságra. 
A 69 éves Manafort ellen 18 rendbeli bűncselekményben emeltek vádat, a pénzmosás, banki és adócsalás mellett például azzal is vádolják, hogy hamis adatokkal jutott ingatlankölcsönhöz, miután 2014-től, ügyfele, Viktor Janukovics ukrán elnök bukásával elapadt az egyik fő pénzforrása. Manafort valamennyi vádpontban ártatlannak mondta magát. Az ügyészek a perben várhatóan részletesen feltárják majd Manafort korábbi ukrajnai tanácsadói tevékenységét, és elemzők arra számítanak, hogy orosz kapcsolatairól is új információk kerülhetnek napvilágra. Manafort bűnösségének kimondása elemzők szerint erősítené Robert Mueller vizsgálatainak jogosságát, felmentése pedig Donald Trump állítását, miszerint „boszorkányüldözés folyik” ellene és munkatársai ellen. Robert Mueller egyébként nem lesz jelen a tárgyalóteremben, a per ugyanis nem esetleges összejátszásról szól, hanem olyan bűncselekmények gyanújáról, amelyek a Mueller-bizottság vizsgálata kapcsán derült fény. A most kezdődött pert szeptemberben egy újabb követi, amikor azért vonják majd felelősségre a volt kampánymenedzsert, mert – semmibe véve az amerikai törvényeket – nem regisztráltatta magát külföldi állam ügynökeként, és mert eleinte szabadlábon védekezve megpróbált befolyásolni tanúkat. Mielőtt 2016-ban csatlakozott volna Donald Trump kampányához, Paul Manafort több republikánus elnök – köztük Gerald Ford és Ronald Reagan – kampányának volt munkatársa, lobbistaként pedig arról vált ismertté, hogy ismert külföldi politikusokat segített tanácsaival. Ügyfelei között tartotta számon például Ferdinand Marcost, a Fülöp-szigetek néhai vezetőjét, vagy a 2014- ben megbukott ukrán államfőt, Viktor Janukovicsot. A tanácsadó 2016 májusában csatlakozott Donald Trump kampánycsapatához, de nem sokkal ezt követően kiderült, hogy elhallgatta a volt ukrán elnöknek végzett, dollármilliókat fialó tanácsadói tevékenységét, s ezért 2016 augusztusában távozni volt kénytelen a kampánycsapatból.
2018.07.31 20:08
Frissítve: 2018.07.31 20:10

Rakétakilövési gyakorlat miatt már harmadik hete ég a német lápvidék

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:37

Fotó: AFP / Mohssen Assanimoghaddam / DPA/
A füstszag a csaknem 80 kilométeres távolságban fekő Brémában is érezhető. Péntek óta katasztrófahelyzet van érvényben.
Harmadik hete pusztít tűz Németországban egy lápvidéken, amelyet gyakorlótérnek használ a hadsereg (Bundeswehr), a rakétakilövési gyakorlat miatt keletkezett tűz elfojtásán vasárnap már több mint 1200 tűzoltó, katasztrófavédelmi szakember és katona dolgozott – írja az MTI. Az Alsó-Szászország tartományi Meppen közelében fekvő gyakorlótéren „a helyzet stabil, a tűz ellenőrzés alatt van” – áll a Bundeswehr közleményében, amely szerint 1252 ember küzd a felszín alatt terjedő láptűzzel. Sajtójelentések szerint 1200 hektáron ég a nyári aszályban kiszáradt láp, a füstfelhő műholdak felvételein is kivehető, a füstszag a csaknem 80 kilométeres távolságban fekő Brémában is érezhető. Nyílt lánggal egyelőre nem kell küzdeni, és a terület mentén fekvő községek lakosságát nem kell kitelepíteni, de továbbra is érvényben van a pénteken kihirdetett katasztrófahelyzet.
A felszín alatt keletkezett tűzfészkek feltárására Tornado harci felderítő repülőgépeket vetettek be, a hőkamerával készített felvételek elemzését vasárnap kezdték el. Az oltást nemcsak az nehezíti, hogy a tűzfészkek esetenként nyolc méter mélyen húzódnak, hanem az is, hogy a gyakorlótér talaja sok lőszert rejt. A tűz szeptember 3-án keletkezett, amikor egy Tiger típusú harci helikopterről rakétákat indítottak. Ursula von der Leyen védelmi miniszter szombaton a helyszínen tájékozódott a katasztrófa-elhárítási munkálatokról. A gyakorlótér szomszédságában fekvő Stavern községben tett látogatásán a Bundeswehr nevében bocsánatot kért az ügyben elkövetett hibákért. Mint megírtuk, pénteken a hatóságok azt közölték, hogy a környék két településének evakuálására is sor kerülhet. A hadsereg elnézést kért a tűzért. Szerintük a füst nem jelent egészségügyi kockázatot, ám a polgári hatóságok szkeptikusak az állítással szemben.
2018.09.23 17:37
Frissítve: 2018.09.23 17:39

Weber: Orbán nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:59
Manfred Weber
Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban – mondta az EPP frakcióvezetője.
A magyar kormányfő nem mutatott kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában – nyilatkozta az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban.
„Orbán Viktor miniszterelnök nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a vitában, amely Strasbourgban zajlott tíz nappal ezelőtt, és ezért az EPP képviselők többsége ellene szavazott, egy nagyon komoly, a parlamenti frakción belüli vita után”
– fogalmazott.
A politikus hangsúlyozta: az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó. Manfred Weber beszélt arról is, hogy az európai parlamenti választásokra készülő Európai Unió számára a történelmi pillanat ez a mostani. Szavai szerint kívülről fenyegetést jelent az Európai Unió számára Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is.
„Ideológiailag nem egyformák, de mindketten gyengíteni kívánják az EU-t”
– mondta, hozzátéve, hogy belülről pedig a szélsőségesség és a populizmus fenyegeti az Uniót.
Az EPP frakcióvezetője, aki eddig az egyetlen néppárti jelölt a Európai Bizottság elnöki posztjára, úgy vélte: új fejezetet kell nyitni Európában.
„Az európai választásoknak arra kell szolgálniuk, hogy megmutassuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy biztonságot nyújtsunk nekik, és megvédjük azt, amit én úgy hívok, európai életmód”
– fogalmazott, kijelentve, hogy szükség van egy demokratikus vitára Európa jövőjéről.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet.

„A hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat”

Orbán Viktor migránsellenessége a magyar demokrácia leépítésének elfedésére szolgál, és az Európai Unió értékrendje alapján Magyarországot ki kellene zárni az Európai Unióból – vélte a Le Monde című francia napilapnak adott interjúban Luuk van Middelaar holland politikafilozófus, aki korábban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnökének tanácsadójaként dolgozott. A politikafilozófus szerint az illiberális demokrácia nem elég pontos kifejezés a magyarországi rendszerre, miután a demokrácia és a liberalizmus egymástól elválaszthatatlan fogalmak, helyette a „választott autokráciát” javasolja, amelyben a „választók homlokzatként szolgálnak, de a hatalom nem engedélyezi többé az ellensúlyokat, a sajtó, az igazságszolgáltatás, az egyesületek és az egyetemek hallgatásra vannak ítélve”. A hetedik cikkely szerinti eljárás európai parlamenti megszavazására adott hivatalos magyar reakció szándékosan keltett zavart a gondolkodó szerint az európai rendszerek játékszabályait jelentő alkotmányos alapértékek és a migráció vitatott politikai témája között, és ez utóbbit Orbán Viktor a magyar demokrácia leépítésének elfedésére használja fel. Luuk van Middelaar úgy látja, hogy míg a szociáldemokráciát a 2008-as pénzügyi válság rázta meg, addig a jobboldal számára a 2015-ben kezdődött migrációs válság okoz krízist, és a Sargentini-jelentés megszavazása „az Európai Néppárton (EPP) belül a jobboldal újrakonfigurálásának és tisztázásának a pillanata: a jobbközép keresi az elhatárolódást a nacionalista és antidemokratikus szélsőségektől”. A kereszténydemokrata pártcsaládon belül két összebékíthetetlen irányvonal különböztethető meg a politikafilozófus szerint: a bevándorlásra nyitott, új európai szolidaritást az Angela Merkel német kancellár által képviselő erővel áll szemben az Orbán Viktor által hirdetett migránsellenes és identitási irány. Ez utóbbi a jobboldal és a nyugat-európai közvélemény jelentős részét is sikeresen szólítja meg a gondolkodó szerint, aki Orbánt az EPP Achilles-sarkának tartja. Miután a jövő májusi európai parlamenti választások egyik fő témája a migráció lesz, az EPP-ben többen megértették, hogy lehetetlen lesz a jobboldalnak egyszerre Merkellel és Orbánnal is kampányolni – mondta a politikafilozófus. (MTI) 

2018.09.23 14:59
Frissítve: 2018.09.23 16:12