Tüntetők várták a bíróság épülete előtt Trump volt kampánymenedzserét

Publikálás dátuma
2018.07.31 20:08

Fotó: AFP/ JIM WATSON
Tiltakozók fogadták Paul Manafortot. A most kezdődött pert szeptemberben egy újabb is követi.
Tüntetések közepette kezdődött meg Paul Manafort, Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya volt menedzserének pere kedden a virginiai Alexandriában – írja az MTI. A pénzmosással, banki és adócsalással vádolt üzletembert a bíróság épülete előtt tiltakozók fogadták. Egy óriási Trump-figurát és táblákat emeltek a magasba, rajta feliratokkal: „Trump nem fog rád időt szentelni” és „eljött Mueller ideje”. Robert Mueller annak a különleges vizsgálóbizottságnak a vezetője, aki a 2016-os elnökválasztási kampányban Donald Trump munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást tárja fel. Az amerikai törvények nem teszik lehetővé kamerák jelenlétét a tárgyalóteremben, így Manafort peréről is csupán a bíróságon készült rajzok kerülnek nyilvánosságra. 
A 69 éves Manafort ellen 18 rendbeli bűncselekményben emeltek vádat, a pénzmosás, banki és adócsalás mellett például azzal is vádolják, hogy hamis adatokkal jutott ingatlankölcsönhöz, miután 2014-től, ügyfele, Viktor Janukovics ukrán elnök bukásával elapadt az egyik fő pénzforrása. Manafort valamennyi vádpontban ártatlannak mondta magát. Az ügyészek a perben várhatóan részletesen feltárják majd Manafort korábbi ukrajnai tanácsadói tevékenységét, és elemzők arra számítanak, hogy orosz kapcsolatairól is új információk kerülhetnek napvilágra. Manafort bűnösségének kimondása elemzők szerint erősítené Robert Mueller vizsgálatainak jogosságát, felmentése pedig Donald Trump állítását, miszerint „boszorkányüldözés folyik” ellene és munkatársai ellen. Robert Mueller egyébként nem lesz jelen a tárgyalóteremben, a per ugyanis nem esetleges összejátszásról szól, hanem olyan bűncselekmények gyanújáról, amelyek a Mueller-bizottság vizsgálata kapcsán derült fény. A most kezdődött pert szeptemberben egy újabb követi, amikor azért vonják majd felelősségre a volt kampánymenedzsert, mert – semmibe véve az amerikai törvényeket – nem regisztráltatta magát külföldi állam ügynökeként, és mert eleinte szabadlábon védekezve megpróbált befolyásolni tanúkat. Mielőtt 2016-ban csatlakozott volna Donald Trump kampányához, Paul Manafort több republikánus elnök – köztük Gerald Ford és Ronald Reagan – kampányának volt munkatársa, lobbistaként pedig arról vált ismertté, hogy ismert külföldi politikusokat segített tanácsaival. Ügyfelei között tartotta számon például Ferdinand Marcost, a Fülöp-szigetek néhai vezetőjét, vagy a 2014- ben megbukott ukrán államfőt, Viktor Janukovicsot. A tanácsadó 2016 májusában csatlakozott Donald Trump kampánycsapatához, de nem sokkal ezt követően kiderült, hogy elhallgatta a volt ukrán elnöknek végzett, dollármilliókat fialó tanácsadói tevékenységét, s ezért 2016 augusztusában távozni volt kénytelen a kampánycsapatból.
Frissítve: 2018.07.31 20:10

Élve megégettek egy bangladesi lányt, aki zaklatással vádolta iskolaigazgatóját

Publikálás dátuma
2019.04.18 11:54
Tüntetők Nuszrat gyilkosainak felelősségre vonását követelik Dakkában
Fotó: AFP/ STR
Élve felgyújtották a diáklányt, aki nem volt hajlandó visszavonni vallomását arról, hogy intézményvezető irodájában szexuálisan molesztálta.
Diáktársai petróleummal leöntöttek és felgyújtottak egy bangladesi lányt, mert szexuális zaklatással vádolta meg az iskolaigazgatót. Nuszrat Dzsahan Rafi belehalt égési sérüléseibe - számolt a BBC. A 19 éves lány egy Feni nevű kisvárosban élt, és egy helyi muszlim oktatási intézményben, medreszében tanult. Március 27-én az igazgató behívatta irodájába, és fogdosni kezdte. A lány kiszaladt a szobából, mielőtt még jobban elfajulhatott volna a helyzet.  
A bangladesi nők az erős társadalmi és családi nyomás hatására általában inkább hallgatnak a hasonló ügyekről.
Nuszrat azonban családja támogatásával még aznap a rendőrséghez fordult. Egy rendőr filmre vette a zaklatott lány vallomását, amelyet nem nagy ügynek nevezett. Az igazgatót végül őrizetbe vették, de a helyiek - politikusokat is beleértve - tüntetésen követelték szabadon engedését.   Április 6-án Nuszrat záróvizsgázni indult iskolájába. Vallomása szerint egy diáktársnője felhívta az iskola tetejére azzal az ürüggyel, hogy egyik barátját megverték. Amikor a lány felért, négy-öt burkába öltözött társa körbefogta, és azt követelte tőle, hogy vonja vissza feljelentését. Nuszrat megtagadta ezt, mire leöntötték petróleummal, és felgyújtották.
Eredetileg öngyilkosságnak akarták álcázni, de a lány túlélte, és vallomást tudott tenni.
Nuszrat testének 80 százaléka megégett. A helyi orvosok Dakkába szállíttatták, hogy megfelelő ellátást kapjon, azonban április 10-én meghalt. Temetésén ezrek jelentek meg.
Nuszrat halála tüntetésekhez vezetett, és ezrek adtak hangot dühüknek a közösségi oldalakon.
A rendőrség 15 embert vett őrizetbe az ügyben. Az iskolaigazgató továbbra is őrizetben van, a lányt filmre vevő rendőrtisztet pedig áthelyezték. Sejk Haszina Vazed bangladesi miniszterelnök azt ígérte Nuszrat családjának, hogy a lány meggyilkolásáért felelős összes embert bíróság elé állítják. A Banglades Mahila Parisad nevű jogvédő csoport szerint 
2018-ban 940 esetben követtek el nemi erőszakot az ázsiai országban.
Kutatók úgy vélik, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. 2009-ben a bangladesi legfelsőbb bíróság elfogadott egy rendeletet, amely szexuális zaklatási ügyekkel foglalkozó irodák létrehozását javasolja az oktatási intézményekben, ahová a diákok benyújthatnák panaszaikat. Azonban egyelőre csak kevés iskola valósította meg a kezdeményezést.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 12:03

Halálra rémültek a brit pártok a választásoktól

Publikálás dátuma
2019.04.18 10:20
Az euroszkeptikus pártok is megkezdték kampányukat az EP-választásokra
Fotó: AFP/ DANIEL LEAL-OLIVAS
A brit szavazók a május másodikai helyhatósági és az esetleges európai parlamenti voksolást jobb híján második népszavazásként fogják kezelni.
Kevesen ismerik jobban a szigetország közpolitikai és helyi közigazgatási rendszerét, mint Tony Travers, a Londoni Közgazdaságtudományi Egyetem (LSE) professzora. A politológus a napokban Londonban dolgozó külföldi tudósítókat tájékoztatott a közelgő részleges helyhatósági választásokhoz fűződő várakozásról. A biztosra vehető szavazás mellett természetesen sok szó esett az Európai Tanács múlt heti csúcsértekezlete után sebtiben kitűzött európai parlamenti voksolásról is. Utóbbival kapcsolatban a professzor úgy fogalmazott, hogy a két nagy párt először „halálra rémült” az azonnali jelöltállítás perspektívája hallatán, hiszen a legutóbbi, 2014-es EP-próbatételen a Munkáspárt a második, a Konzervatív Párt a harmadik helyre szorult a 24 képviselői helyet elnyerő az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) mögött. Azóta pedig egyetlen téma tartja lázban, egyben osztja meg a társadalmat: a 2016-ban megszavazott, de azóta sem végrehajtott Brexit. Az éppen walesi gyalogtúrán tartózkodó Theresa May kormányfő elvileg mindent elkövet, hogy majd amikor az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk tanácsa ellenére kéthetes szünetre szanaszét széledt parlamentje ismét összeül, gyorsan elfogadtassa a brüsszeli szerződést, így megússza a „megalázó” EP-választást. Erről egyébként az LSE dán származású professzorasszonya, Sara Hobolt elmondta, hogy „hagyományosan másodrangú szavazásnak számít”, amit alacsony részvétel, a kormány megleckéztetésének szándéka és a szélsőséges pártok támogatása jellemez. Ha az Egyesült Királyság egyáltalán az urnák elé járul, a Brexit nyilvánvalóan a legfontosabb, de nem az egyetlen befolyásoló tényező lesz. Az arány egyébként megváltozott, jelenleg 54 százalékon állnak a „maradás” és 46 százalékon a „kilépés” hívei. Nagy kérdés, mennyire ragadja meg a véleménynyilvánítás lehetősége a lakosság fantáziáját, milyen lesz a részvételi arány? 2014-ben szerény 34 százalékos volt. További izgalom forrása lehet, vajon a 2016-os „maradók” továbbra is a Munkáspárt, illetve a Konzervatívok kötelékében maradnak, vagy a népszavazás megismétlése mellé állt pártokat, a Liberális Demokratákat, illetve a még éppen formálódó Change UK-t (Változás) támogatják? Utóbbi alapja a munkáspárti és konzervatív frakcióból nemrégiben kivált tizenegy képviselőből álló The Independent Group (TIG, vagy Tiggers) parlamenti csoport. Az már biztos, hogy nem valósul meg a libdembek ötlete, hogy a maradáspártiak „egy zászló alatt”, közös listán szálljanak csatába, pedig egyes elemzők szerint így több mandátumra számíthattak volna. Figyelmet érdemel majd, vajon az eredeti „távozók” Nigel Farage új pártjában, a Brexit Pártban, vagy a foszladozó UKIP-ben találják- e meg új otthonukat. Az utóbbi napok közvélemény-kutatási adatai szerint az EP-választással kapcsolatban a szavazók 24 százaléka támogatja a Munkáspárt, 16 százaléka a Konzervatív és együttesen 29 százalékban, fele-fele megoszlásban a Brexit Párt és a UKIP jelöltjeit. Kínos, hogy a 2010-2015 között a kormánykoalícióban részt vevő Liberális Demokraták ugyanúgy 8 százalékon állnak, mint a westminsteri parlamentben egyetlen hellyel rendelkező Zöldek és a még gyermekcipőben is alig járó Változás. Tony Travers a részleges, Londont ezúttal nem érintő május másodikai helyhatósági választások kapcsán is a két nagy párt pozícióvesztését jelezte előre. Az EU-kapuzárás késlekedése a kormánypárt és a Munkáspárt tekintélyének egyaránt árt. Általános az egyetértés abban, hogy a kormány és a politikusok „rettenetesen” végzik a dolgukat. Akár egy, akár két voks válik valósággá, alkalmat kínál a Westminster elleni tiltakozásra, a kétpártrendszer töredezésének felgyorsítására. 

Működésben az álhír-gyártás

A 2016-os referendum előtt a távozáspárti Leave. EU kampánycsoport álhíreket gyártott – derül ki a Channel 4 nyomozásából. A csatorna leleplezte, valószínűleg megrendezték azokat a fényképeket, melyeken „migránsok” nőket támadnak meg Londonban. Egy videóról pedig, amely azt volt hivatott bejelenteni, hogy a migránsok milyen könnyen bejutnak Nagy-Britanniába hajóval, kiderült ugyancsak megrendezett lehet, a hajó ugyanis műholdadatok alapján sosem hagyta el a brit partokat. A kampánycsoport - melynek tulajdonosa Aaron Banks milliárdos üzletember – tagadta a vádakat. Jo Stevens munkáspárti képviselő pedig arra figyelmeztetett: helyhatósági és talán európai parlamenti választások közelednek, de nem zárható ki egy előrehozott parlamenti választás és megismételt népszavazás sem, de még mindig nem sikerült szabályozni az álhírek terjedését. (Népszava)

Frissítve: 2019.04.18 10:20