A hajléktalanokat a "lakóhelyükhöz közeli", túlzsúfolt börtönökbe zárják

Publikálás dátuma
2018.08.02. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Sokat elárul a Belügyminisztérium felkészültségéről, hogy a tárca azt ígéri: „lakóhelyükhöz közeli büntetés-végrehajtási intézetekbe" küldik majd az otthontalanokat.
Hatvan napig tartó elzárással vagy hat-száznyolcvan órás közérdekű munkával büntethető október közepétől az a fedél nélkül élő, aki huzamosabb idő után sem hajlandó rendőri felszólításra távozni a közterületről

– derül ki a Belügyminisztérium (BM) lapunknak adott válaszából.

Mint ismeretes, a kormánytöbbség a közelmúltban – az egyik leggazdagabb fideszes képviselő, Bajkai István javaslatára – úgy döntött, hogy beemeli az alkotmányba a közterületi hajléktalanság tiltását. Ezután pedig úgy módosították a szabálysértési törvényt, hogy a rendőröknek listát kell vezetniük az utcán élőkről, és eljárást kell indítaniuk az ellen, aki 90 nap alatt háromszori felszólítás után negyedszerre sem távozik a közterületről. A Belügyminisztérium szerint a közelmúltban elfogadott „életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” című jogszabály esetében is a 2012-es szabálysértési törvény büntetési tételei érvényesek. A büntetésbe ilyenkor beleszámít az előzetes, szabálysértési őrizetben töltött idő, illetve ezzel arányosan csökkenthető a közmunka is. A belügy lapunknak küldött válasza szerint a szabálysértőket fogház fokozatú, félig nyitott büntetés-végrehajtási intézetekben zárják. A fedél nélküli emberek büntetését firtató kérdésünkre a minisztérium közleménye abszurd módon úgy fogalmazott, hogy a rövidebb ideig tartó elzárás esetén „lakóhelyükhöz közeli megyei bv intézetekbe” kerülnek az otthontalanok. Míg a BM szerint a „rendvédelmi szervek felkészültek a törvénymódosítás hatályba lépését követő időszakra”, Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti és büntető igazságszolgáltatási programvezetője nem így látja. 
Szerinte már most 130 százalékos a túltelítettség a hazai börtönökben, azaz újabb elítélteket nem lehet a magyar jogszabályok megsértése nélkül elzárni.

Az pedig a hatóságok számára már korábban kiderült, hogy a hajléktalanságot elzárással szankcionálni értelmetlen. A kormánypárt ugyanis már évekkel ezelőtt nekifutott, hogy büntetéssel „kezelje” a hajléktalanságot. (Más szakmai forrásból úgy hallottuk, ekkoriban volt olyan vidéki fedél nélkül élő, akit a hatóságok másfél év alatt 33 (!) alkalommal ítéltek el közterületen tartózkodásért, gyakorlatilag az utca és a fogház között ingázott.) A kezdeti, politikai kampány után azonban a hatóságok egy idő után csöndben felhagytak a hajléktalanok büntetésével. Víg szerint azért, mert a hatóságok hamar belátták, hogy ez súlyos terhet ró mindenkire: a hajléktalanok a börtönben élők többségéhez képest sokkal rosszabb fizikai és mentális állapotban vannak, ezért a bv-dolgozóknak is komoly problémát okoz a néhány hétre elzárt otthontalanok őrzése. Víg Dávid felidézte, 2016-ban a Helsinki Bizottság részletesen vizsgálta a hajléktalanok elzárását, és akkor arra jutottak: az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban dolgozók is tisztában voltak azzal, hogy a hajléktalanság szociális probléma, amit elzárással nem lehet megoldani. A programvezető emlékeztetett, hogy a hajléktalan emberek teljesen felesleges és indokolatlan elzárását is az adófizetők pénzéből finanszírozták. Vig Dávid szerint ha a törvényhozóinkat ennyire foglalkoztatja a hajléktalanság kezelése, úgy sokkal több értelme lenne annak, ha a büntetésükre szánt összeget a szociális ellátás javítására költenék.
Frissítve: 2018.08.02. 09:24

„Bátraknak kell lennünk és szerveződnünk kell”

Publikálás dátuma
2018.08.01. 21:05

Fotó: Népszava
A régi MTV székház elé szervezett tüntetést a Momentum, miután elkezdődött a Hír TV-nél a leszámolás.
Szerda este fél 9-re „Flashmob a sajtószabadságért!” néven demonstrációt szervezett a Momentum, és ifjúsági szervezete, a Momentum TizenX a Szabadság térre, a régi MTV székház elé. A tüntetésen kevesen, nagyjából 50-70 ember vett részt. Elsőként Gulyás Balázs, a Hír TV Szabadfogás című műsorának vezetője beszélt arról: Orbán rendszere – bár még nem látszik – a végéhez közelít. A rendszer „belülről rothad”, a módszerek is ezt vetítik előre. Nagy Károly, a Momentum ifjúsági szervezetének elnöke ezt követően azt mondta, sokan gondolják, hogy nincs remény, „hogy nem vagyunk elegen”. Le kell kapcsolni a TV-ket, amelyikből propaganda folyik, elő kell venni az okostelefont, támogatni kell a független médiumokat. „Bátraknak kell lennünk és szerveződnünk kell”, közösségben erősek és hangosak vagyunk – tette hozzá. A szervezők előzetesen mindenkitől azt kérték, vigyék el nem működő tévéiket, hogy ezzel is kifejezzék elégedetlenségüket. A demonstráció után lefújták a tucatnyi készüléket, ezeket elviszik az „új Hír TV-nek”. 
Mint a Népszava elsőként megírta, a Liszkay Gábor nevével fémjelzett régi-új vezetés az elbocsátások mellett kora délután külön értekezletet tartott a híradós munkatársaknak, ahol egyrészt bejelentették, hogy a 2015-ös „G-nap” előtti Hír Televíziót akarják visszahozni, másrészt burkoltan megfenyegették az újságírókat azzal, hogy ha esetleg testületileg felmondanak, akkor „mivel működésképtelenné válik”, az egész televíziót bezárják. Az esti tüntetés szervezői kotábban az esemény Facebook-oldalán azt írták:
„A Népszabadság bezárása, az Origo elfoglalása, a TV2 és a Figyelő felvásárlása és lezüllesztése után a mai egy újabb fekete nap a rendszerváltás utáni magyar sajtószabadság történetében. Újabb százezreket céloz meg a Fidesz a butítás és hergelés egyszerű céljával. A kormány hazug propagandagépezete a rendszer egyik alappillérévé vált: a NER csak úgy győzhető le, ha legyőzzük és hiteltelenítjük a propagandáját.”

Szerző
Témák
Momentum Hír TV
Frissítve: 2018.08.01. 21:54

Hír TV - Nagyobb a baj, mint elsőre látszik

Publikálás dátuma
2018.08.01. 20:54

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Politikai játszmák eszközévé vált az újságírás – jelentette ki Zsolt Péter médiaszociológus a Méltányosság Politikaelemző Központtól.
Az, ami a Hír TV-vel zajlik, szerinte az előzmények ismeretében keveseknek okoz meglepetést, és jól láthatóan egy korábban kezdődött folyamatba illeszkedik. Egyetért azzal az értékeléssel, hogy politikai hatalomátvétel történik a televíziónál. Annyi biztos – folytatta –, hogy a Hír TV elveszíti azt a kontrollfunkcióját, ami az ellenzéki hangvételéből adódott. Ezzel tovább szűkül a nyilvánosság. A baj azonban annál is nagyobb, mint elsőre látszik. Zsolt Péter elmondása szerint két paradigma (megközelítés, gondolati rendszer) létezik, amikor az a kérdés, hogy a sajtó mikor tölti be kielégítően a szerepét. Az egyik paradigma a politikai értelemben vett kiegyensúlyozottságot tekinti alapvető elvárásnak, tehát azt, hogy mindegyik politikai irányzatnak a maga súlyának megfelelő arányban legyen médiája. A másik paradigma szerint akkor működik jól a sajtó, ha minden esetben az igazságot keresi és az objektivitásra törekszik. Nyilvánvalóan fontos, hogy az állampolgárok hozzájussanak a megfelelő információkhoz. Ha egy országban a média a politikai kiegyensúlyozottságra épül, akkor a fogyasztónak szemléznie kell a különféle sajtótermékeket, mérlegre tenni az egyik vagy másik orgánumban közölt hírek valóságtartalmát. Ez túlságosan nagy leterheltséggel jár. Az emberek ilyen feltételek mellett – hangsúlyozta a médiaszociológus – óhatatlanul is a sajtónak azt a részét fogják választani, amely közel áll politikai nézeteikhez. Ennek következtében információs buborékok jönnek létre. Most ebben a korszakban élünk, ráadásul a hatalom még a politikai kiegyensúlyozottság követelményének is egyre kevésbé akar megfelelni – tette hozzá Zsolt Péter. A médiaszociológus szerint az üdvözlendő mindenképpen az lenne, ha a sajtó a másik paradigmához, az objektivitásra való törekvéshez tartaná magát. Ennek ismérvei az autonóm gondolkodás, az egyszerre kritikus és lojális magatartás: általában azok a jegyek, amelyekkel a valódi – és nem a nálunk újabban meghonosított – közszolgálatiságot szokás jellemezni. A két paradigma kizárja egymást, ha az egyik megvalósul, nem valósulhat meg a másik. Zsolt Péternek meggyőződése: az objektivitás paradigmája révén lehet elérni, hogy minél több civilizált, jól tájékozott polgára legyen az adott országnak. Rendkívül károsnak tartja, hogy a magyarországi média – bár a kilencvenes évek elején még nem így volt – a politikai kiegyensúlyozottság paradigmája, annak is egy eltorzított formája felé vette az irányt, és „naivitása miatt” kinevette az úgynevezett objektivitás doktrínát. Pedig utóbbi értékként máig érvényes: e szerint az újságíró, ha nem is tudja megvalósítani az objektivitást, de arra kell törekedjék. Jelenleg ugyan kevés oka van rá, de a médiaszociológus optimista. Bízik abban, hogy a politikai és tulajdonosi elvárásokkal szemben egy idő után újratermelődnek majd a médiaetikai szempontok, a sajtóban dolgozók megteremtik a maguk számára az autonóm munkavégzés feltételeit. Különben – állapította meg Zsolt Péter – nem újságírók lesznek, hanem pártkatonák, ezzel pedig csúnyán becsapják a nézőket és az olvasókat.
Szerző
Témák
média Hír TV
Frissítve: 2018.08.01. 20:58