A hajléktalanokat a "lakóhelyükhöz közeli", túlzsúfolt börtönökbe zárják

Publikálás dátuma
2018.08.02 06:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Sokat elárul a Belügyminisztérium felkészültségéről, hogy a tárca azt ígéri: „lakóhelyükhöz közeli büntetés-végrehajtási intézetekbe" küldik majd az otthontalanokat.
Hatvan napig tartó elzárással vagy hat-száznyolcvan órás közérdekű munkával büntethető október közepétől az a fedél nélkül élő, aki huzamosabb idő után sem hajlandó rendőri felszólításra távozni a közterületről
– derül ki a Belügyminisztérium (BM) lapunknak adott válaszából.
Mint ismeretes, a kormánytöbbség a közelmúltban – az egyik leggazdagabb fideszes képviselő, Bajkai István javaslatára – úgy döntött, hogy beemeli az alkotmányba a közterületi hajléktalanság tiltását. Ezután pedig úgy módosították a szabálysértési törvényt, hogy a rendőröknek listát kell vezetniük az utcán élőkről, és eljárást kell indítaniuk az ellen, aki 90 nap alatt háromszori felszólítás után negyedszerre sem távozik a közterületről. A Belügyminisztérium szerint a közelmúltban elfogadott „életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” című jogszabály esetében is a 2012-es szabálysértési törvény büntetési tételei érvényesek. A büntetésbe ilyenkor beleszámít az előzetes, szabálysértési őrizetben töltött idő, illetve ezzel arányosan csökkenthető a közmunka is. A belügy lapunknak küldött válasza szerint a szabálysértőket fogház fokozatú, félig nyitott büntetés-végrehajtási intézetekben zárják. A fedél nélküli emberek büntetését firtató kérdésünkre a minisztérium közleménye abszurd módon úgy fogalmazott, hogy a rövidebb ideig tartó elzárás esetén „lakóhelyükhöz közeli megyei bv intézetekbe” kerülnek az otthontalanok. Míg a BM szerint a „rendvédelmi szervek felkészültek a törvénymódosítás hatályba lépését követő időszakra”, Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti és büntető igazságszolgáltatási programvezetője nem így látja. 
Szerinte már most 130 százalékos a túltelítettség a hazai börtönökben, azaz újabb elítélteket nem lehet a magyar jogszabályok megsértése nélkül elzárni.
Az pedig a hatóságok számára már korábban kiderült, hogy a hajléktalanságot elzárással szankcionálni értelmetlen. A kormánypárt ugyanis már évekkel ezelőtt nekifutott, hogy büntetéssel „kezelje” a hajléktalanságot. (Más szakmai forrásból úgy hallottuk, ekkoriban volt olyan vidéki fedél nélkül élő, akit a hatóságok másfél év alatt 33 (!) alkalommal ítéltek el közterületen tartózkodásért, gyakorlatilag az utca és a fogház között ingázott.) A kezdeti, politikai kampány után azonban a hatóságok egy idő után csöndben felhagytak a hajléktalanok büntetésével. Víg szerint azért, mert a hatóságok hamar belátták, hogy ez súlyos terhet ró mindenkire: a hajléktalanok a börtönben élők többségéhez képest sokkal rosszabb fizikai és mentális állapotban vannak, ezért a bv-dolgozóknak is komoly problémát okoz a néhány hétre elzárt otthontalanok őrzése. Víg Dávid felidézte, 2016-ban a Helsinki Bizottság részletesen vizsgálta a hajléktalanok elzárását, és akkor arra jutottak: az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban dolgozók is tisztában voltak azzal, hogy a hajléktalanság szociális probléma, amit elzárással nem lehet megoldani. A programvezető emlékeztetett, hogy a hajléktalan emberek teljesen felesleges és indokolatlan elzárását is az adófizetők pénzéből finanszírozták. Vig Dávid szerint ha a törvényhozóinkat ennyire foglalkoztatja a hajléktalanság kezelése, úgy sokkal több értelme lenne annak, ha a büntetésükre szánt összeget a szociális ellátás javítására költenék.
2018.08.02 06:00
Frissítve: 2018.08.02 09:24

Kósa Lajos kezdeményezi Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke Debrecenben azt mondta, szerdán levélben kéri Kövér László házelnöktől a felülvizsgálat megindítását.
Hozzátette: a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként biztosítania kell a testület törvényes működését, ezért kötelessége ezt a lépést megtenni, miután szerinte Demeter Márta harminc évig nem nyilvános katonai adatokat tett közzé - tájékoztat az MTI.
Demeter Márta, az LMP tegnap megválasztott társelnöke korábban azt állította, hogy a honvédség egyik új Airbusa a miniszterelnök egyik rokonát szállította, de a kormány szerint ez rágalom, mert egy katona azonos nevű hozzátartozója ült a gépen. A Fidesz az ügyészséghez is fordult az ügyben. Szombaton pedig Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára állította azt, hogy szerinte Demeter egy másik ügyben is információkat hamisított meg, így távoznia kellene a parlament honvédelmi bizottságából. Az LMP új társelnöke a párt tegnapi kongresszusa után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem hibázott, amikor több ügyben kérdéseket tett fel a honvédelmi tárcának, az általa nyilvánosságra hozott adatok pedig nem titkosak. Az elmúlt napok történéseit lejáratási kísérletnek nevezte. 
2018.10.21 10:49
Frissítve: 2018.10.21 11:25

Mindenki hiszi, hogy lopják az uniós pénzt

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:20

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hiába a kormány EU-ellenessége, az erről szóló kampányok, a magyarok még mindig az Európai Unióban képzelik el a jövőjüket. Még a Fidesz-szavazók 29 százaléka is úgy véli, hogy a Magyarországra érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része magánzsebekbe vándorol- írja a Vasárnapi Hírek.
A Publicus Intézet felmérése szerint még a Fidesz- és a Jobbik-szavazók meggyőző többsége sem akarja azt, hogy kilépjünk az unióból, és a válaszadók jelentős problémának tartják az uniós források elherdálását. Az EU tehát – legalábbis a magyarok gondolkodásában – erősebb a Fidesznél. Miközben a magyar kormány az elmúlt években több 10 milliárd forintot költött olyan kampányokra, amelyeknek Brüsszel, maga az unió vagy az EU-t – a propaganda szerint – kívülről „mozgató” Soros György voltak a célpontjai, a magyar választók soha nem akartak annyira az EU-hoz tartozni, mint most. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek megbízásából.

Kétharmad az EU mellett

Arra a kérdésre, „Ha most vasárnap népszavazást tartanánk arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba?”, a válaszadók 68 százaléka mondott határozott igent és csak 16 százalékuk nemet, a távol maradók aránya pedig 11 százalék lenne (a maradék 5 százalék nem válaszolt). Ez azért is figyelemre méltó, mert tavaly áprilisban a támogatók aránya még csak 59 százalék volt (32 százaléknyi elutasító mellett), 2016 augusztusában pedig 58 százalék. Érdekesség, hogy 5 évvel az uniós csatlakozásunk után, 2009-ben – köszönhetően a többi között valószínűleg a Fidesz akkori folyamatos kormányellenes kampányának – a választók mindössze 48 százaléka mondott volna igent a belépésre, és nagyon magas volt a távol maradók aránya is. Ami mégis meglepő ebben az adatsorban, hogy annak ellenére nőtt az EU iránt elkötelezettek száma, hogy a kormány az utóbbi években szinte folyamatosan Brüsszel ellen próbálja hangolni az embereket – a jelek szerint azonban a máshol oly hatékony kormánypropaganda itt nem járt sikerrel. Sőt a Fidesz „rombolása” kontraproduktív volt, hiszen a közösséghez kötődést erősítette. Egy másik, bár az előzőtől aligha független megközelítésben is EU-pártibb lett a társadalom. Amikor arra kérdeztek rá, hogy előnyös volt-e Magyarország számára az uniós tagság, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy nagyon előnyös volt, további 50 százalék pedig inkább előnyösnek minősítette. Vagyis a felmérés szerint az emberek 80 százaléka, tízből nyolc válaszoló 2018 októberében úgy véli: összességében jól járt Magyarország a csatlakozással. Összehasonlításképpen: 2016-ban 70, 2015-ben pedig mindössze 57 százalék tartotta előnyösnek a tagságot.

Közeli tapasztalat

Az emberek érzik, hogy az uniós pénzek egy része különböző gyanús, kormány közeli zsebekben landol (erről később részletesebben is), de a válaszokból kiderül, hogy a 2014–20- as fejlesztési ciklusból „ránk eső” több mint 8000 milliárd forint nem tűnt el nyomtalanul. Arra a kérdésre, hogy „A lakóhelyén és környékén körülbelül hány olyan fejlesztést látott, ami uniós pénzből valósult meg?”. 33 százalék 3–6 fejlesztést említett, míg 22 százalék több mint 10-et. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka állította, hogy nem látott uniós fejlesztést a lakóhelyén és környékén. Tehát az emberek többsége testközelből érzi a tagság bőséges előnyeit. Szintén kétharmadnyian (65 százalék) gondolják úgy, hogy Magyarországot nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatás egy részét. Sőt további 28 százalék gondolja, hogy ennek „lenne némi hatása”, miközben csupán 4 százalék állítja, hogy „egyáltalán nem lenne hatással az országra a pénzmegvonás”. A válaszadók 18 százaléka szerint semmiféle hátrányunk nincsen az uniós tagságunkból, és 42 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Mindössze 13-13 százalék említette negatívumként, hogy „azt akarják, hogy Magyarország fogadjon be menekülteket”, illetve, hogy „beleszólnak Magyarország ügyeibe”. A hátrányok között 6 százalék azt rótta fel, hogy a külföldi termékek kiszorítják a piacról a magyar árukat, és mindössze 1 százalék említette a támogatások ellopását, a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy Magyarországnak „sokba kerül a tagság”.

Mindenki látja a lopást

A felmérés egyik legmeglepőbb pontja az, hogy még a Fidesz-szavazók szerint is szigorúbban kellene ellenőriznie az EU-nak az uniós pénzek falhasználását (76 százalékuk gondolja ezt). Érthető módon a szocialista érzelmű válaszadók között volt a legtöbb igennel szavazó erre a kérdésre (98 százalék), de alig 1 százalékkal maradt el mögöttük a Jobbik-tábor. Az átlag 86 százalékra jött ki ennél a kérdésnél. A szigorúbb ellenőrzésre már csak azért is szükség volna, mondja a válaszadók 58 százaléka, mert „nagyon sok EU-pénz kerül magánzsebekbe”, további 31 százalékuk véli úgy, hogy „biztos volt ilyen, de nem jelentős mértékben”. Tehát szinte tízből kilenc ember tisztában van a magánzsebekig vezető korrupciós csatornákkal, miközben csak 6 százalék állítja: minden a legnagyobb rendben van a fejlesztési pénzek hasznosítása körül. A Fideszre voksolóknak is a háromnegyede gondolja úgy, hogy lehettek visszaélések, de esetükben „csupán” 29 százalékuk biztos abban, hogy ez sokszor előfordult. (A megkérdezettek, de még a Fidesz-szavazók többsége is fontosnak tartja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez a korrupciógyanús esetek kivizsgálása miatt. 
2018.10.21 10:20