Belügyminisztérium;hajléktalanság;

2018-08-02 06:00:00

A hajléktalanokat a "lakóhelyükhöz közeli", túlzsúfolt börtönökbe zárják

Sokat elárul a Belügyminisztérium felkészültségéről, hogy a tárca azt ígéri: „lakóhelyükhöz közeli büntetés-végrehajtási intézetekbe" küldik majd az otthontalanokat.

Mint ismeretes, a kormánytöbbség a közelmúltban – az egyik leggazdagabb fideszes képviselő, Bajkai István javaslatára – úgy döntött, hogy beemeli az alkotmányba a közterületi hajléktalanság tiltását. Ezután pedig úgy módosították a szabálysértési törvényt, hogy a rendőröknek listát kell vezetniük az utcán élőkről, és eljárást kell indítaniuk az ellen, aki 90 nap alatt háromszori felszólítás után negyedszerre sem távozik a közterületről.

A Belügyminisztérium szerint a közelmúltban elfogadott „életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” című jogszabály esetében is a 2012-es szabálysértési törvény büntetési tételei érvényesek. A büntetésbe ilyenkor beleszámít az előzetes, szabálysértési őrizetben töltött idő, illetve ezzel arányosan csökkenthető a közmunka is. A belügy lapunknak küldött válasza szerint a szabálysértőket fogház fokozatú, félig nyitott büntetés-végrehajtási intézetekben zárják. A fedél nélküli emberek büntetését firtató kérdésünkre a minisztérium közleménye abszurd módon úgy fogalmazott, hogy a rövidebb ideig tartó elzárás esetén „lakóhelyükhöz közeli megyei bv intézetekbe” kerülnek az otthontalanok.

Míg a BM szerint a „rendvédelmi szervek felkészültek a törvénymódosítás hatályba lépését követő időszakra”, Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti és büntető igazságszolgáltatási programvezetője nem így látja. 

Az pedig a hatóságok számára már korábban kiderült, hogy a hajléktalanságot elzárással szankcionálni értelmetlen. A kormánypárt ugyanis már évekkel ezelőtt nekifutott, hogy büntetéssel „kezelje” a hajléktalanságot. (Más szakmai forrásból úgy hallottuk, ekkoriban volt olyan vidéki fedél nélkül élő, akit a hatóságok másfél év alatt 33 (!) alkalommal ítéltek el közterületen tartózkodásért, gyakorlatilag az utca és a fogház között ingázott.)

A kezdeti, politikai kampány után azonban a hatóságok egy idő után csöndben felhagytak a hajléktalanok büntetésével. Víg szerint azért, mert a hatóságok hamar belátták, hogy ez súlyos terhet ró mindenkire: a hajléktalanok a börtönben élők többségéhez képest sokkal rosszabb fizikai és mentális állapotban vannak, ezért a bv-dolgozóknak is komoly problémát okoz a néhány hétre elzárt otthontalanok őrzése. Víg Dávid felidézte, 2016-ban a Helsinki Bizottság részletesen vizsgálta a hajléktalanok elzárását, és akkor arra jutottak: az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban dolgozók is tisztában voltak azzal, hogy a hajléktalanság szociális probléma, amit elzárással nem lehet megoldani.

A programvezető emlékeztetett, hogy a hajléktalan emberek teljesen felesleges és indokolatlan elzárását is az adófizetők pénzéből finanszírozták. Vig Dávid szerint ha a törvényhozóinkat ennyire foglalkoztatja a hajléktalanság kezelése, úgy sokkal több értelme lenne annak, ha a büntetésükre szánt összeget a szociális ellátás javítására költenék.