A hajléktalanokat a "lakóhelyükhöz közeli", túlzsúfolt börtönökbe zárják

Publikálás dátuma
2018.08.02 06:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Sokat elárul a Belügyminisztérium felkészültségéről, hogy a tárca azt ígéri: „lakóhelyükhöz közeli büntetés-végrehajtási intézetekbe" küldik majd az otthontalanokat.
Hatvan napig tartó elzárással vagy hat-száznyolcvan órás közérdekű munkával büntethető október közepétől az a fedél nélkül élő, aki huzamosabb idő után sem hajlandó rendőri felszólításra távozni a közterületről
– derül ki a Belügyminisztérium (BM) lapunknak adott válaszából.
Mint ismeretes, a kormánytöbbség a közelmúltban – az egyik leggazdagabb fideszes képviselő, Bajkai István javaslatára – úgy döntött, hogy beemeli az alkotmányba a közterületi hajléktalanság tiltását. Ezután pedig úgy módosították a szabálysértési törvényt, hogy a rendőröknek listát kell vezetniük az utcán élőkről, és eljárást kell indítaniuk az ellen, aki 90 nap alatt háromszori felszólítás után negyedszerre sem távozik a közterületről. A Belügyminisztérium szerint a közelmúltban elfogadott „életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” című jogszabály esetében is a 2012-es szabálysértési törvény büntetési tételei érvényesek. A büntetésbe ilyenkor beleszámít az előzetes, szabálysértési őrizetben töltött idő, illetve ezzel arányosan csökkenthető a közmunka is. A belügy lapunknak küldött válasza szerint a szabálysértőket fogház fokozatú, félig nyitott büntetés-végrehajtási intézetekben zárják. A fedél nélküli emberek büntetését firtató kérdésünkre a minisztérium közleménye abszurd módon úgy fogalmazott, hogy a rövidebb ideig tartó elzárás esetén „lakóhelyükhöz közeli megyei bv intézetekbe” kerülnek az otthontalanok. Míg a BM szerint a „rendvédelmi szervek felkészültek a törvénymódosítás hatályba lépését követő időszakra”, Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti és büntető igazságszolgáltatási programvezetője nem így látja. 
Szerinte már most 130 százalékos a túltelítettség a hazai börtönökben, azaz újabb elítélteket nem lehet a magyar jogszabályok megsértése nélkül elzárni.
Az pedig a hatóságok számára már korábban kiderült, hogy a hajléktalanságot elzárással szankcionálni értelmetlen. A kormánypárt ugyanis már évekkel ezelőtt nekifutott, hogy büntetéssel „kezelje” a hajléktalanságot. (Más szakmai forrásból úgy hallottuk, ekkoriban volt olyan vidéki fedél nélkül élő, akit a hatóságok másfél év alatt 33 (!) alkalommal ítéltek el közterületen tartózkodásért, gyakorlatilag az utca és a fogház között ingázott.) A kezdeti, politikai kampány után azonban a hatóságok egy idő után csöndben felhagytak a hajléktalanok büntetésével. Víg szerint azért, mert a hatóságok hamar belátták, hogy ez súlyos terhet ró mindenkire: a hajléktalanok a börtönben élők többségéhez képest sokkal rosszabb fizikai és mentális állapotban vannak, ezért a bv-dolgozóknak is komoly problémát okoz a néhány hétre elzárt otthontalanok őrzése. Víg Dávid felidézte, 2016-ban a Helsinki Bizottság részletesen vizsgálta a hajléktalanok elzárását, és akkor arra jutottak: az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban dolgozók is tisztában voltak azzal, hogy a hajléktalanság szociális probléma, amit elzárással nem lehet megoldani. A programvezető emlékeztetett, hogy a hajléktalan emberek teljesen felesleges és indokolatlan elzárását is az adófizetők pénzéből finanszírozták. Vig Dávid szerint ha a törvényhozóinkat ennyire foglalkoztatja a hajléktalanság kezelése, úgy sokkal több értelme lenne annak, ha a büntetésükre szánt összeget a szociális ellátás javítására költenék.
Frissítve: 2018.08.02 09:24

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.