400 hektárt kap Debrecentől a BMW

Publikálás dátuma
2018.08.02 08:00

Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
Beindulhat a telek- és ingatlanbiznisz a bajor cég érkezésének hírére. A város kétszer-két kilométeres földterületet vásárol a társaságnak.
A Debrecen szélén lévő Kismacs-Nagymacs városrész eddig nem volt túl népszerű célpont a helyiek körében: inkább a kispénzűek, vagy fiatal, kisgyerekes családok költöztek a falusias jellegű övezetbe, mert itt viszonylag olcsón tudtak kertes házhoz jutni. Ide települ hamarosan a BMW, egy 400 hektáros, azaz nagyjából kétszer két kilométeres területre. A földet a városnak kell megvennie, a BMW vélhetően nem akar bíbelődni az adásvétellel, árvita esetén a kisajátítással. A területet megváráslására és az infrastruktúra kialakítására az önkormányzat 44 milliárdos, kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel. Az viszont kérdése, hogy ezt az összeget a BMW kifizet-e. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételekkel adja el vagy adja bérbe a 400 hektáros infrastruktúrával felszerelt területet a város, úgy reagált a debreceni polgármesteri hivatal: a terület fejlesztésével kapcsolatos tárgyalások jelenleg is tartanak, annak részletei üzleti titkok. Megismételték, hogy Szijjártó Péter miniszter kedden erről annyit mondott: a 400 hektáros terület 2019 második felében kerül át a cég tulajdonába.
A földek tulajdoni szerkezete meglehetősen színes – tudtuk meg –, mezőgazdasági vállalkozások, magánszemélyek, cégek egyaránt birtokolnak itt földeket, velük egyenként kell majd megállapodnia a városnak. Egy biztos: az eddig „partvonalon lévő”, területek jelentősen felértékelődnek az elkövetkező hónapokban. Szerettük volna megtudni, miért nem közvetlenül a BMW vásárolja fel a földet, de szóvivőjük, Salgó András azt mondta: ez olyan technikai részlet, amelyet nem szeretnének kommentálni. Kérdésünkre, miszerint rendelkezésre áll-e Debrecenben és környékén az a mennyiségű és minőségű munkaerő, amelyre szükségük lesz, illetve miként oldják meg a leendő foglalkoztatottak – köztük vendégmunkások – lakhatását, azt válaszolta: a cég egy szigorú szabályrendszer alapján mérlegelte a beruházás minden részelemét, ez alapján jött ki győztes helyszínként a cívis város. A gyár idetelepülése jó hatással lesz a már épp hanyatlani, de legalábbis stagnálni induló debreceni ingatlanpiacra is. A hajdú-bihari városban – leginkább a CSOK hatására – az utóbbi években fellendült ugyan a lakásépítési láz, de például a Dunahouse szakértői szerint mostanában már érződik, hogy kissé a kínálati túlsúly felé billent el a piac, mert a befektetők olyan léptékben kezdték felhúzni a társasházakat, hogy azt a kereslet már nem követte. Eladó lakás így van a piacon, s talán a négyzetméter-árak is növekedhetnek, ha újból a keresleti oldal erősödik. Kecskeméten például Mercedes megjelenése után az Otthontérkép számításai szerint a négyzetméterenkénti 283 ezer forintos ár 320 ezer forintra emelkedett. Debrecenben most 340 ezer forint körül mozog egy jó helyen lévő lakás egy négyzetmétere, s ha a kecskemétihez hasonló növekedés indul be, akkor akár 400 ezer forintig is kilőhetnek a tarifák. Ám, ha vendégmunkásokkal akarják megoldani a munkaerő-felvételt, sokkal inkább a bérlakás piac mozdulhat meg – vélik az ingatlanosok. Ez azonban már most is telített, a Debreceni Egyetemi 22 ezer fős hallgatói létszáma – részben külföldi, részben az ország más részeiből érkező diákokkal – lefedi a szabad bérlakások nagy részét. Az árak magasak, egy egyszobás albérlet havi százezer forintnál kezdődik, s ha a gyár idetelepülése miatt még miatt tovább nőnek a díjak, annak az egyetemisták isszák meg a levét. A gépészképzés egyébként nem erőssége az egyetemnek – tudtuk meg az egyik oktatótól – ebből a szempontból Miskolcnak állt volna jobban a zászló. A gyár részben külföldi menedzsmentje valószínűleg családdal érkezik, ők inkább a magas minőségű ingatlanok piacát mozdíthatják meg. Gyerekeik oktatásához angol nyelvű óvodákat, iskolákat keresnek. Mivel Debrecenbe az utóbbi években számos nemzetközi cég települt, ez az igény már korábban felvetődött. A helyiek úgy tudják, hogy az úgynevezett pallagi városrészben alakítanának ki egy ilyen típusú intézményrendszert.

Az új generációban bíznak

Debrecenben van szabad munkaerő. Évente 6 ezer hallgató végez a Debreceni Egyetemen, 2 ezer diák a szakközépiskolákban, naponta 8 ezer debreceni ingázik a város környéki munkahelyekre, a városban 4,7 százalékos, a régióban 7 százalékos a munkanélküliségi ráta – összegezte a Népszavának a debreceni polgármesteri hivatal. Közölték: a városvezetés elsősorban az oktatás fejlesztésével kívánja megoldani a munkaerőigények kielégítését. A megyeszékhelyen jelenleg 70 ezer diák él és tanul az általános iskolától az egyetemig. Azt a célt tűzte ki a város, hogy a 2020-as évek közepére 30 százalékkal növeli a diákok létszámát. Alapvetően az itt tanuló és végző fiatalokkal számolnak, de várható, hogy a régióból sokakat a városba csábít majd a BMW-gyár.

2018.08.02 08:00
Frissítve: 2018.08.02 08:00

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35