A Debrecen szélén lévő Kismacs-Nagymacs városrész eddig nem volt túl népszerű célpont a helyiek körében: inkább a kispénzűek, vagy fiatal, kisgyerekes családok költöztek a falusias jellegű övezetbe, mert itt viszonylag olcsón tudtak kertes házhoz jutni. Ide települ hamarosan a BMW, egy 400 hektáros, azaz nagyjából kétszer két kilométeres területre. A földet a városnak kell megvennie, a BMW vélhetően nem akar bíbelődni az adásvétellel, árvita esetén a kisajátítással. A területet megváráslására és az infrastruktúra kialakítására az önkormányzat 44 milliárdos, kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel. Az viszont kérdése, hogy ezt az összeget a BMW kifizet-e. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételekkel adja el vagy adja bérbe a 400 hektáros infrastruktúrával felszerelt területet a város, úgy reagált a debreceni polgármesteri hivatal: a terület fejlesztésével kapcsolatos tárgyalások jelenleg is tartanak, annak részletei üzleti titkok. Megismételték, hogy Szijjártó Péter miniszter kedden erről annyit mondott: a 400 hektáros terület 2019 második felében kerül át a cég tulajdonába.
A földek tulajdoni szerkezete meglehetősen színes – tudtuk meg –, mezőgazdasági vállalkozások, magánszemélyek, cégek egyaránt birtokolnak itt földeket, velük egyenként kell majd megállapodnia a városnak. Egy biztos: az eddig „partvonalon lévő”, területek jelentősen felértékelődnek az elkövetkező hónapokban. Szerettük volna megtudni, miért nem közvetlenül a BMW vásárolja fel a földet, de szóvivőjük, Salgó András azt mondta: ez olyan technikai részlet, amelyet nem szeretnének kommentálni. Kérdésünkre, miszerint rendelkezésre áll-e Debrecenben és környékén az a mennyiségű és minőségű munkaerő, amelyre szükségük lesz, illetve miként oldják meg a leendő foglalkoztatottak – köztük vendégmunkások – lakhatását, azt válaszolta: a cég egy szigorú szabályrendszer alapján mérlegelte a beruházás minden részelemét, ez alapján jött ki győztes helyszínként a cívis város. A gyár idetelepülése jó hatással lesz a már épp hanyatlani, de legalábbis stagnálni induló debreceni ingatlanpiacra is. A hajdú-bihari városban – leginkább a CSOK hatására – az utóbbi években fellendült ugyan a lakásépítési láz, de például a Dunahouse szakértői szerint mostanában már érződik, hogy kissé a kínálati túlsúly felé billent el a piac, mert a befektetők olyan léptékben kezdték felhúzni a társasházakat, hogy azt a kereslet már nem követte. Eladó lakás így van a piacon, s talán a négyzetméter-árak is növekedhetnek, ha újból a keresleti oldal erősödik. Kecskeméten például Mercedes megjelenése után az Otthontérkép számításai szerint a négyzetméterenkénti 283 ezer forintos ár 320 ezer forintra emelkedett. Debrecenben most 340 ezer forint körül mozog egy jó helyen lévő lakás egy négyzetmétere, s ha a kecskemétihez hasonló növekedés indul be, akkor akár 400 ezer forintig is kilőhetnek a tarifák. Ám, ha vendégmunkásokkal akarják megoldani a munkaerő-felvételt, sokkal inkább a bérlakás piac mozdulhat meg – vélik az ingatlanosok. Ez azonban már most is telített, a Debreceni Egyetemi 22 ezer fős hallgatói létszáma – részben külföldi, részben az ország más részeiből érkező diákokkal – lefedi a szabad bérlakások nagy részét. Az árak magasak, egy egyszobás albérlet havi százezer forintnál kezdődik, s ha a gyár idetelepülése miatt még miatt tovább nőnek a díjak, annak az egyetemisták isszák meg a levét. A gépészképzés egyébként nem erőssége az egyetemnek – tudtuk meg az egyik oktatótól – ebből a szempontból Miskolcnak állt volna jobban a zászló. A gyár részben külföldi menedzsmentje valószínűleg családdal érkezik, ők inkább a magas minőségű ingatlanok piacát mozdíthatják meg. Gyerekeik oktatásához angol nyelvű óvodákat, iskolákat keresnek. Mivel Debrecenbe az utóbbi években számos nemzetközi cég települt, ez az igény már korábban felvetődött. A helyiek úgy tudják, hogy az úgynevezett pallagi városrészben alakítanának ki egy ilyen típusú intézményrendszert.

Cáfolta a Magyar Hírlapnak a Fideszt is soraiban tudó európai parlamenti képviselőcsoport, az EPP, hogy fontolgatják a magyar ellenzéki párt felvételét a jövő évi választások után

Korábban Sneider Tamás Jobbik-elnök nyilatkozott úgy az azonnali.hu-nak, hogy megcélozták a 2019-es EPP-tagságot, „és vannak is arra utaló jelek, hogy ez nem lehetetlen”. Senider azt is hozzátette, „a Fideszt nagyon sokan bírálják, nem biztos, hogy a Néppárt tagjai maradnak”. 

 A kormánypárti napilap megkérdezte Pedro López de Pablót, a néppárti (EPP) képviselőcsoport sajtófőnökét, aki ironikusan hárította a Jobbikkal kapcsolatos felvetést: 

A Jobbik listáján bejutó képviselők a függetlenek között foglalnak helyet az Európai Parlamentben - emlékeztet a lap. A legutóbbi választás után sok találgatás volt a nemzetközi sajtóban arról, hogy a francia Nemzeti Front és más, bevándorlásellenes formációk által életre hívott képviselőcsoportban rájuk is számítanak-e, de a Jobbik és az azóta Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) néven megalakult frakció vezetői kölcsönösen elzárkóztak egymástól. 

A Fidesz néppárti tagságát illetően a sajtótalálgatások egyik része arra irányul, hogy kilép-e magától a Fidesz, hogy közös bevándorlásellenes csoportot alkosson például az olasz Északi Ligával vagy az Osztrák Szabadságpárttal – akik részéről erre van nyitottság, sőt konkrét ajánlat –, mások pedig azt latolgatják, kizárásról dönt-e az EPP. Orbán Viktor kormányfő legutóbb kérdésekre válaszolva tusványosi beszéde után beszélt a Néppárthoz fűződő viszonyáról. „Mi nem megyünk el az Európai Néppártból, onnan csak elzavarni lehet bennünket” – jelentette ki, hozzátéve: ő bennmaradáspárti, fontos dolog a lojalitás, és az európai parlamenti választásoknak az EPP-n belül szeretnének nekivágni. 

Már több mint félmillió lakás vagy ház áll üresen az országban a KSH adatai szerint. Jellemzően a kistelepüléseken egyre több az elhagyott ingatlan – a szakemberek szerint hasznosításukra átfogó állami programra lenne szükség, hiszen így megoldhatóak lennének a szociális lakásproblémák.

Az üres lakások aránya Budapesten, Pest megyében és a közép-dunántúli régióban a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon viszont majd minden ötödik ingatlan lakatlan. Az 560 ezer nem lakott ingatlanból persze nem mindegyik áll üresen. A különféle felmérések alapján nagyjából az üres lakások háromnegyede valóban hasznosítatlan. – A kistelepüléseken egyrészt a kereslet hiánya miatt állnak üresen a házak. Másfelől az elöregedő falvakban kihalnak a tulajdonosok, az örökösök pedig nem az adott településen élnek, és mivel sokszor csak néhány százezer forintos ingatlanokról van szó, egyszerűen nem foglalkoznak azokkal. Hasonló sorsra jutnak majd azok a házak is, melyek gazdái a munka, a jobb megélhetés reményében máshová költöznek, ám régi otthonukat nem adják el – mondta Karczagi Attila közgazdász, majd úgy folytatta: – A klasszikus, ezerfősnél kisebb falvakban már minden negyedik ház üresen áll.  

Ráadásul a szociális bérlakások aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb az unióban. Mindezek miatt A Város Mindenkié csoport (AVM) már öt éve kidolgozott egy tervezetet az üresen álló ingatlanok hasznosítására. Az AVM szerint mindenekelőtt szükség lenne az üres ingatlanokat országosan rendszerező nyilvántartásra, s egy felmérésre, hogy a jelenleg nem lakás célú ingatlanokat milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A tulajdonosoknak kedvezményes hitelt adnának az üres ingatlanok felújítására – például a városrehabilitációra fordítható uniós forrásokból, de finanszírozási alapot adhatna a hosszú ideig üresen álló ingatlanok megadóztatása is –, cserébe meghatározott időre, bizonyos szociális feltételekkel kellene kiadniuk lakásukat. A felújításokba civil szervezeteket is bevonnának, csökkentve a költségeket, emellett szociális lakásügynökségeket hoznának létre az üres ingatlanok hasznosítására. – Nem tudok róla, hogy bárhol felmerült volna a program elemeinek bevezetése – felelte megkeresésünkre Misetics Bálint szociológus, az AVM egyik alapítója. – Elismerem, az összeírás komoly munka lenne, viszont megérné, hiszen a lakóingatlanok az ország egyik legnagyobb vagyonát jelentik, vagyis, ha egy részük nem hasznosul, az komoly károkat okoz. Az államnak minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy létrehozzon egy ilyen nyilvántartást, azaz csak az akarat hiányzik hozzá.

  – Az természetes, hogy egyes ingatlanok egy ideig üresen állnak, viszont ha hosszabb távon is ez a helyzet, akkor már valami gond akad a hatékonysággal – jelentette ki Misetics Bálint. – Persze sokszor a pénzhiány az oka, hogy üresen áll egy lakás, ugyanis a tulajdonosnak nincs forrása a felújításra, korszerűsítésre. Szerintem az anyagiak biztosítása az állam feladata lenne, például normatív jelleggel finanszírozhatná az alacsony szociális lakbér és a piaci alapú árak közötti különbséget. Idehaza viszont az állam mindig is a magáncélú ingatlan-befektetéseket dotálta, ami egyrészt igazságtalan, hiszen épp azokhoz nem jut el, akik a legjobban rászorulnának, másrészt gazdaságilag is előnytelen, hiszen a rengeteg magánlakás jelentősen akadályozza a belső migrációt, ami a munkavállalás egyik alapfeltétele kellene, hogy legyen. Misetics Bálint szerint a költségvetésbe komoly pénzt lehetne bevonni valamiféle ingatlanadó bevezetésével, ám az állam láthatóan irtózik ennek még a gondolatától is. – A 2010-es választási kampányban a fideszes Mádi László egy konferencián megemlítette az ingatlanadót, s ez lett az utolsó politikusi megnyilvánulása – jegyezte meg. – Való igaz, a politika számára nem lenne népszerű döntés, viszont igazságos lehetne, emellett a gazdasági hatékonysága is megkérdőjelezhetetlen. Az így befolyt pénzt pedig a meglévő, szociális lakásállomány felújítására, fenntartására és bővítésére lehetne fordítani, megoldva ezzel sok százezer érintett lakhatási problémáját.