400 hektárt kap Debrecentől a BMW

Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
A földek tulajdoni szerkezete meglehetősen színes – tudtuk meg –, mezőgazdasági vállalkozások, magánszemélyek, cégek egyaránt birtokolnak itt földeket, velük egyenként kell majd megállapodnia a városnak. Egy biztos: az eddig „partvonalon lévő”, területek jelentősen felértékelődnek az elkövetkező hónapokban. Szerettük volna megtudni, miért nem közvetlenül a BMW vásárolja fel a földet, de szóvivőjük, Salgó András azt mondta: ez olyan technikai részlet, amelyet nem szeretnének kommentálni. Kérdésünkre, miszerint rendelkezésre áll-e Debrecenben és környékén az a mennyiségű és minőségű munkaerő, amelyre szükségük lesz, illetve miként oldják meg a leendő foglalkoztatottak – köztük vendégmunkások – lakhatását, azt válaszolta: a cég egy szigorú szabályrendszer alapján mérlegelte a beruházás minden részelemét, ez alapján jött ki győztes helyszínként a cívis város. A gyár idetelepülése jó hatással lesz a már épp hanyatlani, de legalábbis stagnálni induló debreceni ingatlanpiacra is. A hajdú-bihari városban – leginkább a CSOK hatására – az utóbbi években fellendült ugyan a lakásépítési láz, de például a Dunahouse szakértői szerint mostanában már érződik, hogy kissé a kínálati túlsúly felé billent el a piac, mert a befektetők olyan léptékben kezdték felhúzni a társasházakat, hogy azt a kereslet már nem követte. Eladó lakás így van a piacon, s talán a négyzetméter-árak is növekedhetnek, ha újból a keresleti oldal erősödik. Kecskeméten például Mercedes megjelenése után az Otthontérkép számításai szerint a négyzetméterenkénti 283 ezer forintos ár 320 ezer forintra emelkedett. Debrecenben most 340 ezer forint körül mozog egy jó helyen lévő lakás egy négyzetmétere, s ha a kecskemétihez hasonló növekedés indul be, akkor akár 400 ezer forintig is kilőhetnek a tarifák. Ám, ha vendégmunkásokkal akarják megoldani a munkaerő-felvételt, sokkal inkább a bérlakás piac mozdulhat meg – vélik az ingatlanosok. Ez azonban már most is telített, a Debreceni Egyetemi 22 ezer fős hallgatói létszáma – részben külföldi, részben az ország más részeiből érkező diákokkal – lefedi a szabad bérlakások nagy részét. Az árak magasak, egy egyszobás albérlet havi százezer forintnál kezdődik, s ha a gyár idetelepülése miatt még miatt tovább nőnek a díjak, annak az egyetemisták isszák meg a levét. A gépészképzés egyébként nem erőssége az egyetemnek – tudtuk meg az egyik oktatótól – ebből a szempontból Miskolcnak állt volna jobban a zászló. A gyár részben külföldi menedzsmentje valószínűleg családdal érkezik, ők inkább a magas minőségű ingatlanok piacát mozdíthatják meg. Gyerekeik oktatásához angol nyelvű óvodákat, iskolákat keresnek. Mivel Debrecenbe az utóbbi években számos nemzetközi cég települt, ez az igény már korábban felvetődött. A helyiek úgy tudják, hogy az úgynevezett pallagi városrészben alakítanának ki egy ilyen típusú intézményrendszert.
Az új generációban bíznak
Debrecenben van szabad munkaerő. Évente 6 ezer hallgató végez a Debreceni Egyetemen, 2 ezer diák a szakközépiskolákban, naponta 8 ezer debreceni ingázik a város környéki munkahelyekre, a városban 4,7 százalékos, a régióban 7 százalékos a munkanélküliségi ráta – összegezte a Népszavának a debreceni polgármesteri hivatal. Közölték: a városvezetés elsősorban az oktatás fejlesztésével kívánja megoldani a munkaerőigények kielégítését. A megyeszékhelyen jelenleg 70 ezer diák él és tanul az általános iskolától az egyetemig. Azt a célt tűzte ki a város, hogy a 2020-as évek közepére 30 százalékkal növeli a diákok létszámát. Alapvetően az itt tanuló és végző fiatalokkal számolnak, de várható, hogy a régióból sokakat a városba csábít majd a BMW-gyár.