Sztrájkoltak a dolgozók, bezárt az Eiffel-torony

Publikálás dátuma
2018.08.02. 11:18

Fotó: AFP
Kiakadtak a munkavállalók az új beléptetési rendszer miatt.
Sztrájkoltak a dolgozók, ezért szerdán be kellett zárni az Eiffel-tornyot négy órára, épp a szezon egyik legforgalmasabbnak számító időszakában – írja a Reuters. A konfliktus középpontjában az új beléptetési rendszer áll, mely a munkavállalók szerint hatalmas sorok kialakulását eredményezte. A szakszervezet és a vezetőség tárgyal, ám szerda délutánra patthelyzet alakult ki. Az új rendszer a különféle jegyekhez eltérő típusú lifteket rendel, ez azonban elég körülményes a dolgozók számára. Avezetőség viszont azzal védekezik, hogy a nyári hónapokban mindig nagy a forgalom. Az 1889-ben megnyitott tornyot minden évben több mint hatmillió turista keresi fel.
Szerző

Johannisnak nem tetszik a magyar nyelvhasználat

Publikálás dátuma
2018.08.02. 10:30

Fotó: BERTRAND GUAY / AFP
Alkotmányossági óvást emelt a német nemzetiségű román államfő a nemzeti kisebbségek számára kedvező törvénymódosítás ellen. Orbán Viktor "barátja", Traian Basescu pártja a magyarellenes kórus hangadója.
Az alkotmánybíróságon támadta meg Klaus Johannis román államfő azt a parlament által elfogadott új közigazgatási törvénykönyvet, amely többek között a kisebbségi jogok és anyanyelvhasználat tekintetében is kedvező lenne a romániai nemzeti kisebbségek számára. Az elnöki hivatal honlapján is közzétett indoklás szerint a jogszabály tartalma több helyen alkotmányba ütközik, ugyanakkor az elfogadás módja is alkotmányellenes. (E téren az államfő azt kifogásolja, hogy a két ház által elfogadott változat között különbségek vannak, illetve, hogy egyes passzusok az eredeti tervezetben nem voltak benne. Ezek a parlamenti vita során beiktatott módosító javaslatok eredményeként kerültek a törvénybe.)
Az elnöki aláírásra július 11-én beterjesztett közigazgatási törvénykönyv alapján változna a helyhatóságok jogköre és a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó előírások is. Románia német nemzetiségű elnöke azonban megtámadta mind a három módosítást, amelyet az RMDSZ javaslatai közül fogadott el a törvényhozás, de két olyan, anyanyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezést is, amely a jelenlegi közigazgatási törvényben is szerepel. Nagyszeben egykori polgármestere, aki mielőtt a Nemzeti Liberális Párt elnöke, majd Románia államfője lett volna a Romániai Német Demokrata Fórum elnökeként politizált és ebben a minőségében nyerte el polgármesteri tisztségét is, alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.
Klaus Johannis abból indul ki, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román” és például azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni. Johannis indoklása szerint azért alkotmányellenes ez a passzus, mert az alkotmány "jelentős kisebbségi számarány" – ez jelenleg 20 százalék - esetén garantálja az anyanyelv-használati jogot, az új törvénykönyv viszont ez alatt is lehetővé tenné azt, ha arról önkormányzati határozat születik. És bár a törvénymódosítás egyik elsődleges célja a decentralizáció elősegítése, az államfő ezt nem tartja megengedhetőnek, úgy véli, hogy ez „kiváltságos” helyzetbe hozná az adott településen lakó kisebbségieket. 
Az elnök szerint az önkormányzati ülésen csak románul lehet beszélni, ami azt jelenti, hogy a színmagyar székelyföldi települések önkormányzati üléseinek is románul kell zajlania. Johannis diszkriminációra hivatkozva óvást emelt az ellen is, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatain az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Kifogásolja a közterek anyanyelvű feliratozását, valamint azt is, hogy törvény tiltsa meg a közigazgatási határok olyan módosítását, amely az etnikai arányok megváltoztatását eredményezné.  Az alkotmánybíróság október 3-án tárgyalja az elnöki óvást. 
Az új közigazgatási törvény ellen már elfogadása másnapján alkotmányossági óvást emelt az ellenzék 50 törvényhozója. Ők is kifogásolják az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozását, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációt, a kisebbségi jogok megengedő értelmezésére vonatkozó rendelkezéseket is. Az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírások egyharmada a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párttól (PMP) származik. Orbán Viktor egykori barátjának pártja nem először folyamodik a magyarellenes uszítás eszközéhez, ezúttal is nyaltan magyarellenes kirohanásokkal támadta a balliberális kormánykoalíciót a közigazgatási törvénykönyv elfogadása miatt.

Meglepte választóit

Klaus Johannist a 2014-es elnökválasztáson a romániai magyarság is támogatta. Államfőként még soha nem állt ki a kisebbségi jogok mellett, de többször hangsúlyozta külföldön is a romániai kisebbségi helyzet példás rendezését és Románia egységére, szuverenitására nézve veszélyesnek nevezte az autonómiatörekvéseket. Johannis már jelezte, 2019-ben újraindul a tisztségért. 

Uszítás Traian Basescu A volt államfő pártja nem először folyamodik a magyarellenes uszítás eszközéhez. 20 százalék Ennyiben határozza meg a törvény a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt

Szerző

Rasszista uszító Európában

Publikálás dátuma
2018.08.02. 10:00

Fotó: Michal Cizek / AFP
Steve Bannon létre akarja hozni az európai nacionalisták internacionáléját, de azok egy része, akik rajonganak Trumpért, a lelke mélyén utálja Amerikát.
„Viseljétek büszkén, mint érdemrendet a rasszizmus vádját”

– mondta Bannon hallgatóságának, nemrég tett európai körútján.

Az Egyesült Államok elnökének látszólag kegyvesztett korábbi tanácsadója az európai szélsőjobboldalt akarja erősíteni, ott keres szövetségeseket. Lehet, hogy az Ovális Irodába már nem bejáratos, nézetei mégis visszaköszönnek Trump időnként egészen otromba Twitter-bejegyzéseiben. Aligha túlzás, ha Bannont továbbra is a megváltozott, jobbra tolódott Amerika képviselőjeként tartjuk számon, aki most új partnerek után néz a Fehér Ház számára. Diplomatához kevéssé illő módon lényegében ugyanezt teszi Richard Grenell, az új berlini amerikai nagykövet, aki a Breitbart Newsnak adott nyilatkozatában az általa konzervatívnak nevezett európaiak „forradalmi” vízióin lelkendezett, kevés kétséget hagyva afelől, hogy véleménye fényévekre van Angela Merkel kancellárétól. Bannon és Grenell partnerkeresése azonban óhatatlanul erősen szelektív, hiszen az európai populisták és nacionalisták egy része nem csupán antiliberális és migránsellenes, hanem alapvetően Amerika-ellenes is – írta a minap a Bloomberg által megjelentetett véleménycikkében az amerikai hírügynökség egyik rendszeresen publikáló külső szerzője, Leonid Bershidsky, aki nem mellesleg a Vedomosztyi orosz üzleti napilap alapítója. „A mi Európánk az Atlanti-óceántól az Urálig tart, nem Washingtontól Brüsszelig” – mondta Marine Le Pen, a most már Nemzeti Gyűléssé átnevezett francia Nemzeti Front vezetője. A „trumpisták” szemében az még nem eleve kizáró ok a barátkozásra, ha valaki az oroszok pártján áll. Az olasz Matteo Salvini például minden gond nélkül megoldja, hogy egyszerre ellenezze az Oroszország elleni szankciókat, és támogassa az Egyesült Államok vezető szerepét. De Le Pen már más tészta: számára nem derogál, ha Bannon mellett feszít egy nagygyűlésen, de azt már nem tenné meg, hogy felsorakozzon az amerikai vezetés mellé. A tavalyi elnökválasztás előtt az volt az egyik kampányígérete, hogy újra kiléptetné Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, hogy hazáját úgymond „ne rángassák bele mások háborújába”. Le Pen nem domináns, hanem izolacionista Amerikát akar látni. Hasonlóan problémás eset az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű nacionalista formáció. „Ha az, hogy a Nyugat része vagyunk, azt jelenti, hogy mindörökre az Egyesült Államok érdekeihez vagyunk hozzákötve, ha a nyugati kapcsolatrendszer az örökös katonai kötődést jelenti az Egyesült Államokhoz, akkor ez nekem súlyos gondot okoz” – fogalmazott Alexander Gauland, az AfD egyik vezetője. A Pew közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint az Egyesült Államok népszerűbb ugyan a magukat jobboldalinak valló európaiak körében, de minél inkább jobbra megyünk, annál erősebb szempont a szuverenitás iránti vágy és az amerikai vezető szerep elvetése. Az AfD, a Nemzeti Gyűlés, de még Salvini Ligája is úgy tekint saját hazájára, mint amelyiknek inkább egyensúlyoznia kell az Egyesült Államok és Oroszország között, ahelyett, hogy az egyiket feltétel nélkül követné. E pártoknak éppen az az egyik problémájuk az Európai Unióval, hogy túlságosan is az Egyesült Államokhoz igazodik, és magával húzza a tagállamokat is. Az európai szélsőjobboldalnak ez a felfogása aláássa Bannon azon igyekezetét, hogy egyesítse az erőket, befolyásuk növelése érdekében, tekintettel a közelgő 2019-es európai parlamenti választásokra. Ha Bannonnak sikerül is pénzügyi, technikai támogatást szereznie, amerikai szponzorokra szert tennie a szélsőjobboldali európai pártok érdekében, ezek a pártok nem lesznek megbízható szövetségesek, még akkor sem, ha az őket vezetni akaró amerikai politikusok eszmeileg közel állnak hozzájuk. Említett cikkében Bershidsky úgy véli: Grenell szövetségkeresése talán még mindig reálisabb, mint Bannoné. A nagykövet ugyanis a német és az osztrák jobbközép politikai erőn belül – igaz, annak a jobbszélén - kutatja a lehetséges partnereket. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) jobbszárnya – a Bloomberg szerzője szerint - csaknem ugyanolyan távol áll a liberalizmustól, mint az AfD, de a CDU-n belül az Amerika-barátság mélyen gyökerező, őszinte és megkérdőjelezhetetlen. Jens Spahn német egészségügyi miniszter például, ha neki sikerülne megszereznie a CDU vezetését, miután Merkel távozik, erős szövetségese lehetne a Donald Trump vezette Egyesült Államoknak. Ha viszont Amerika túlságosan elmenne jobbra az európai támogatók után kutatva, akkor az bármilyen washingtoni kormányzati összetétel mellett hibának bizonyulhatna.