Prőhle Gergely;kulturkampf;

Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet! – megkezdődött a kultúrharc

Maga az érintett, Prőhle Gergely még nem tud arról, hogy leváltották volna, de a kormánysajtó már tényként közölte azt is, miért kell távoznia a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről.

Pelikán József gátőrhöz hasonlóan érezhette magát Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, amikor a kormányhoz több szálon, és meglehetősen erősen bekötött Demokrata, illetve a Magyar Idők világgá röpítette a hírt: Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter leváltotta az intézmény vezetését 2017 óta ellátó hajdani berlini, majd berni követet, és korábbi helyettes államtitkárt.

A miniszter állítólag egy, a kormánypárti sajtóban nagy vihart kavart – a Magyar Idők bő 10 ezer karakter szánt a PIM fennhatósága alatt álló Kassák Múzeum rendezvényére –, az 1919-es Tanácsköztársasággal foglalkozó kiállítást kért számon Prőhlén, aki a tárlat hivatalos kiadványát szerkesztette, ám nem valószínű, hogy csak ez vezetett a menesztéséhez, hiszen a Magyar Idők tavaly ősz óta, a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozatban többször is támadta a PIM főigazgatóját, mert szerintük ellenzéki írókat és művészeket támogat, amikor teret ad előadásaiknak, estjeiknek, műveiknek.

Mi a bűne?„Prőhle főigazgató úr műhelyében ugyanis tobzódnak a magyarokat és Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó balliberális véleményformálók. És Prőhle úr fizeti a számlát, természetesen nem a saját zsebéből, hanem a magyar adófizetők pénzéből. Prőhle Gergely 2017. január óta vezeti az intézményt, amelynek működése azóta több milliárd forintjába kerül a magyar államnak. A szervezet kulturális programjaiban megdöbbentő aránytalanságokat tapasztalhatunk. Mintha egy balliberális kifizetőműhely lenne az intézmény. Az egymást túllicitáló hangadók, miközben rettegéseikkel megtöltik a magyarországi és a nemzetközi sajtót, addig kényelmesen besétálnak a PIM épületébe jó pénzért fellépni. Ismerjük el, igazán méltatlan lenne korgó gyomorral szidni Magyarországot” – írta Szakács Árpád a Magyar Időkben bő három hónapja.

Kerestük az Emberi Erőforrások minisztériumát, hogy erősítsék meg vagy cáfolják a menesztés hírét, de egyelőre nem kaptunk választ. Maga az érintett, Prőhle Gergely a Népszava kérdésére azt mondta: nincs információja arról, hogy leváltották volna. Az igaz, hogy valóban járt a miniszternél, de a beszélgetésnek szerinte nem az volt a konklúziója, hogy távoznia kellene. Arra a kérdésünkre, hogy mit gondol a Demokrata, illetve ennek nyomán a Magyar Idők tényként megírta a távozását, annyit válaszolt: nagy tisztelője és elkötelezett híve a sajtószabadságnak. Ugyanezt mondta a Magyar Időkben megjelent cikksorozat őt érintő részéről is.

Kulturális körökben már hónapokkal ezelőtt úgy értelmezték a Magyar Idők cikkét, hogy a kormány a sajtóján keresztül megküldte a selyemzsinórt Prőhlének, aki azonban elutasította a vádakat. Olyannyira, hogy még a hétvégén, Tusványoson is az intézmények szabadságáról beszélt az L. Simon László korábbi kulturális államtitkárral, a parlament kulturális bizottságának alelnökével, illetve Orbán János Dénessel, a Magyar Idők kulturális rovatvezetőjével, a kormány által milliárdos szinten kistafírozott Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetőjével, aki szerint nem tabletet, hanem latin könyvet kellene a gyerekek kezébe adni. Prőhle a vitában úgy érvelt, hogy arról, ki mit gondol egy íróról vagy költőről, nem intézményi szinten kell megjelennie, egy olyan intézménynek, mint a PIM, az egyenlő esélyek megteremtése a feladata, s a tehetségnek és alkalmasságnak felül kell tudni emelkedni azon, hogy az adott írónak vagy költőnek milyenek a politikai nézetei – vitapartnerei ebben nem értettek egyet vele, bár L. Simon azért számon kérte a Magyar Időkön, mi alapján osztályozzák az írókat, mi alapján döntik el, hogy valaki jobb-, vagy baloldali? Viszont a PIM főigazgatójával sem értett egyet, a hajdani államtitkár szerint egy állami intézmény nem lehet értéksemleges, nem az a feladata, hogy egyenlő esélyeket teremtsen, és nincs is autonómiájuk. 

Alig néhány nappal a vita után aztán a Demokrata állítólag „az érintetthez közelálló forrásból” értesült a Petőfi Irodalmi Múzeumot 2017 óta vezető hajdani berlini és berni követ leváltásának híréről. A lap – melynek értesülését azonnal átvette a Magyar Idők is – információi szerint Prőhle Gergelyt Kásler Miklós miniszter a hét elején rendelte be magához, s bár a főigazgató eleinte ragaszkodott posztjához, sőt, kifejezte együttműködési szándékát, a beszélgetés azzal zárult, hogy le kell mondania posztjáról.

A miniszter állítólag egy, a kormánypárti sajtóban nagy vihart kavart, a Tanácsköztársasággal foglalkozó kiállítást kért számon Prőhlén, aki a tárlat hivatalos kiadványát szerkesztette. 

– Hírlapi kacsákkal nem foglalkozom – felelte Prőhle Gergely leváltásával kapcsolatos megkeresésünkre L. Simon László. – Majd akkor hiszem el, ha a miniszter úr mondja.

Hasonlóképpen reagált Orbán János Dénes is, aki erdélyi szabadsága alatt a sajtóból értesült a hírről:

– Semmi bizonyosat nem tudok, hiszen a sajtóhírek ellentmondásosak. Nem tudtam semmilyen leváltási szándékról, amikor Tusványoson vitatkoztunk, és most sem tudok semmit. Várjuk meg, amíg bizonyosat tudunk, mert ha vaklárma az egész, akkor felesleges azt találgatnunk, hogy mi volt az oka.

Maga az érintett, Prőhle Gergely is hasonlóan nyilatkozott a Népszava kérdésére. Állította, nincs információja arról, hogy leváltották volna. Az igaz, hogy valóban járt a miniszternél, de a beszélgetésnek szerinte nem az volt a konklúziója, hogy távoznia kellene. Arra a kérdésünkre, hogy mit gondol a Demokrata, illetve ennek nyomán a Magyar Idők tényként megírta a távozását, annyit válaszolt: nagy tisztelője és elkötelezett híve a sajtószabadságnak.

A Demokrata szerint amúgy már csak a szükséges adminisztratív teendők vannak hátra, és Prőhle Gergely szeptembertől már biztosan nem lesz az irodalmi múzeum vezetője. 

Le lehet-e cserélni a kulturális elitet?– A kormánytól nem távol állók jelezték már nekem Prőhle Gergely leváltását a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről – válaszolta a Népszava kérdésére Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó vezetője, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) volt elnöke, aki idén januárig vezette a szervezetet. - Számomra nem volt meglepő, ami az elmúlt hónapokban történt, mégis megdöbbentem a kulturális élet meghatározó szereplői elleni támadásokon. Prőhle Gergellyel sokat dolgoztam a MKKE elnökeként, úgy tapasztaltam, hogy szerepét hozva mindig elment a végső határig, próbált lojális lenni a kormányhoz, ugyanakkor kellően nyitott is volt. Próbálta tompítani a kultúrharcot és híd szerepet betölteni az irodalmi szempontból értelmezhetetlen jobb és bal oldal között. Nagyon felkészült européerként E. Csorba Csilla után igyekezett folytatni a hagyományt és az irodalmi és kulturális élet sajátos központjává tenni a Petőfi Irodalmi Múzeumot – mondta Prőhle Gergelyről a kiadóvezető. – Elhűlve hallgattam, amit Orbán János Dénes Tusnádfürdőn mondott és végtelenül károsnak tartom a kultúra jobb- és baloldal szerinti stigmatizálását. A kormányhoz közeli sajtóban megjelent vád, miszerint a Kassák-kiállítás a Tanácsköztársaságot mentegető és történelemhamisító tárlat volt mondvacsinált indok. A ma megjelent hírnek pedig akkor is van üzenetértéke, ha végül nem történik meg Prőhle menesztése, amit a minisztériumnak kellene bejelentenie. De érdemes tudni: semmiféle kormánynak nem sikerült eddig a kulturális elit lecserélése – figyelmeztetett Kocsis András Sándor. 

A Wikipédia szerkesztői amúgy néha meglepően gyorsan reagálnak. Néhány órával az után, hogy a Demokrata megszellőztette Prőhle Gergely távozását, egy szerkesztő csütörtök reggel már módosította is az igazgatóról szóló szócikket, vagyis egyszerűen múlt időbe tette a korábbi változatot: „2017 és 2018 között Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója volt.”

A klasszikus jelenet, emlékeztetőül: