Harc a szabadstrandokért

Publikálás dátuma
2018.08.03 06:00

Fotó: MTI/ Varga György
Már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok – most már ezek megvédésért küzdenek civilek.
Az aláírásgyűjtés szervezői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabadstrandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, az elkövetkező öt évben nem csökken a jelenleg ingyenesen elérhető partszakaszok száma. A petíció elindítói – akik 5000 támogató szignó esetén megkeresik az ügyben az érintett településeket – szerint ugyanis a Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy „kiárusítsák” a szabadstrandokat, melyek helyén lakóparkok és luxusingatlanok épülhetnek. Pedig két éve egy kormányinfón Lázár János egykori, Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette: a Balaton mindenkié, a tónak hozzáférhetőnek kell maradnia mindenki számára. Az idén viszont már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok, fél tucat – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes – ráadásként elmondhatja magáról, hogy közigazgatási területén csak szabadstrandokat alakított ki az önkormányzat. Az utóbbi döntéssel amúgy az érintett települések lemondtak a Magyar Turizmus Zrt. strandfejlesztési pályázatán elnyerhető támogatásokról is, ugyanis a turisztikai cég csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket dotál.
– Szolgáltatás nincs ingyen – értett egyet a támogatási formával Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere. – Miért adnának pénzt valamire, ami sohasem térül meg? Ennek ellenére továbbra sem tervezzük, hogy fizetőssé tesszük a strandjainkat, viszont értelemszerűen elő kell teremtenünk a forrást a fenntartásukhoz, ezért is vezettük be a fizetőparkolást a part mentén. Az új rendelkezést emellett a város vezetője szerint az is indokolta, hogy a két szomszéd, Siófok és Balatonföldvár strandjai jellemzően fizetősek, így komoly fürdőturizmus alakult ki Zamárdiban. – Az itt élők és nyaralók parkolási kedvezményeket kapnak – állította a polgármester. – Viszont az egynapos fürdőzők, akik nem költenek a településen, csak használnak egy ingyenes szolgáltatást, a parkolási díjjal hozzájárulnak a fenntartási költségekhez. Amik nem csekélyek: Zamárdiban éves szinten több tízmillió forintról van szó, a több mint három kilométeres strand kaszálását, a hulladék elszállítását, a parti zuhanyzók vízdíját, vagy éppen az ingyenes wifit a kisváros költségvetéséből fedezik. Az így támadt hiátust pedig a parkolási díjakból próbálják betömködni. Balatonmáriafürdőn a központi, fizetőstrand mellett hét szabadstrand várja a vendégeket, azaz a vékonyabb pénztárcájúak is találnak maguknak megfelelő partszakaszt. – A fizetőstrandon értelemszerűen magasabb szintű szolgáltatás nyújtunk – mondta Galácz György polgármester. – A forgalom alapján van is rá igény. Évi 12-14 millió forint bevételünk származik a fizetőstrandból, s ez az összeg nem is fedezi a szabadstrandok fenntartását. De ezt vállaltuk, még ha elegendő forrás híján egyre nehezebben gazdálkodjuk ki a szükséges különbözetet. A legtöbb település hasonlóan önként vállalt feladatként üzemelteti szabadstrandjait, s jellemzően más, saját bevételből állja a költségeket – Balatonfenyves vagy Balatonboglár például Zamárdihoz hasonlóan a parkolási díjakból. Az északi parton mindössze két olyan település akad, mely szabadstrandot is működtet, közülük Örvényesen egyáltalán nincs fizetős partszakasz. – Ha akarnánk, mindössze 220 fős fizetőstrandot tudnánk kialakítani a törvény szerint, így viszont nem érné meg pénztárosokat, takarítókat alkalmazni – jegyezte meg Huszár Zoltán polgármester. – A szabadstrand fenntartását a büfészerződéssel oldottuk meg: alacsonyabb bérleti díjat fizet, viszont állja a rezsit és ő nyíratja a füvet. Amúgy tervezzük a strand bővítését, Balatonudvari felé pályáztunk egy kétezer négyzetméteres zagyterületre, ám akkor sem alakítunk ki fizetőstrandot, ha nyerünk. Polgármesterként természetesen a településem érdekeit kell néznem elsősorban, de szerencsére egyelőre meg tudjuk oldani, hogy csak szabadstrandunk legyen. Magánemberként pedig teljesen egyetértek azokkal, akik szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy ingyen fürödhessen a Balatonban.

Tóparti razzia

A Balatonnál július közepén tartott egyhetes ellenőrzéssorozat alatt minden negyedik vállalkozásnál találtak valamilyen szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik csaknem háromezer vizsgálatot végeztek el - közölte a NAV az MTI-vel. Az ellenőrök a Balaton mindkét partján, a legkedveltebb üdülőhelyeken és a kisebb településeken is rendszeresen ellenőrzik a szálláshelyeket, az éttermeket, ajándékboltokat, cukrászdákat, lángossütőket és más kereskedőket, szolgáltatókat. A strandokon, piacokon és vásárcsarnokokban működő vállalkozások közül is kiszűrik a kockázatosnak tűnő helyeket - írták. A leggyakrabban azért büntettek az ellenőrök, mert nem kaptak nyugtát, de a Balatonnál és környékén gyakori az is: úgy alkalmazzák az eladót vagy a kiszolgálót, hogy nem jelentik be, munkájáért pedig zsebbe fizetnek.

2018.08.03 06:00
Frissítve: 2018.08.03 09:21

ELTE társadalomtudósok: alkotmányellenes lehet a gender-szak eltörlése

Publikálás dátuma
2018.10.16 20:41
ELTE TáTK - Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
A döntés megkérdőjelezi a Fidesz saját Alaptörvényének tanszabadságra és a tudományok függetlenségére vonatkozó részeit.
Miután a Magyar Közlönyből kiderül, a társadalmi nemek szakot valóban eltörölte a kormány, kedden közleményt adott ki az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK).
"A döntés megkérdőjelezi a tudománynak az Alaptörvény X. cikkében hirdetett autonómiáját, valamint az ugyancsak itt meghirdetett tanszabadságot"
- olvasható a kar oktatóinak és kutatóinak véleménye. Hozzáteszik: továbbra is fontosnak tartják a társadalmi nemekkel kapcsolatos párbeszéd folytatását.
Ez ugyanakkor még nem az egyetem vezetésének véleménye - a Rektori Hivatal hallgat, csakúgy, mint a hallgatók érdekeit védeni hivatott Hallgatói Önkormányzat. Az is ködös, hogy az "oktatói és kutatói közösségbe" a kar vezetése egyáltalán beletartozik-e.
A TáTK-közleményhez hasonló véleményen van ugyanakkor a CEU is. Mint a hvg.hu írta, ők szintén úgy tekintik a döntést, mint "a tanszabadság és az egyetemi autonómia megsértése", és a beszántott gender-szakhoz tartozó kurzusaikat más képzésekhez kapcsolódóan továbbra is oktatják.
És bizonyos sajátos szempontból fontosnak tartja a kormányzat is, hogy legyen szó nemekről. A Magyar Közlönyből ugyanis kiderült, rendeletileg létrejött egy "családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana" nevű szak is. Ezzel viszont igen komoly probléma, hogy se az akkreditált, se az akkreditálásra váró szakok között nem szerepel, vagyis nem szabadna léteznie.
2018.10.16 20:41

Orbánnak a turizmusról is a migránsok jutnak eszébe

Publikálás dátuma
2018.10.16 19:27

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A miniszterelnök szerint Budapest egyik turisztikai vonzereje, hogy nincsenek no-go zónák.
„Egy ország gyengeségének jól látható jelei vannak: romos épületek, rendezetlen utcák, romló közbiztonság, Isten ne adja terrorcselekmények. Ezzel szemben a magyar turizmus sikertörténet, mivel Magyarország a legbiztonságosabb, mivel itt nincs terror és nincsen no-go zóna” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kedd esti rendezvényén. A kormányfő a turizmussal kapcsolatban is szóba hozta a migránskérdést. Szerinte Magyarország bekerült az Európa jövőjéről szóló viták sűrűjébe, ahol bevándorláspárti föderalisták és bevándorlás ellenes nemzeti erők csapnak össze. „A ránk irányuló figyelemnek vannak árnyoldalai” – tette hozzá Orbán – „Csak a sikertelen országoknak nincs ellenlábasa, mivel azok érdektelenek. Aki viszont cselekszik, gondolkodik az komolyan veendő vetélytárs”. A miniszterelnök szót ejtett a turizmusról is: így cél, hogy az ágazat nemzeti össztermékhez való, jelenleg 10 százalékos hozzájárulása 2030-ig 16 százalékra nőjön. 
Szerző
2018.10.16 19:27