Harc a szabadstrandokért

Publikálás dátuma
2018.08.03 06:00

Fotó: MTI/ Varga György
Már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok – most már ezek megvédésért küzdenek civilek.
Az aláírásgyűjtés szervezői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabadstrandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, az elkövetkező öt évben nem csökken a jelenleg ingyenesen elérhető partszakaszok száma. A petíció elindítói – akik 5000 támogató szignó esetén megkeresik az ügyben az érintett településeket – szerint ugyanis a Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy „kiárusítsák” a szabadstrandokat, melyek helyén lakóparkok és luxusingatlanok épülhetnek. Pedig két éve egy kormányinfón Lázár János egykori, Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette: a Balaton mindenkié, a tónak hozzáférhetőnek kell maradnia mindenki számára. Az idén viszont már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok, fél tucat – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes – ráadásként elmondhatja magáról, hogy közigazgatási területén csak szabadstrandokat alakított ki az önkormányzat. Az utóbbi döntéssel amúgy az érintett települések lemondtak a Magyar Turizmus Zrt. strandfejlesztési pályázatán elnyerhető támogatásokról is, ugyanis a turisztikai cég csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket dotál.
– Szolgáltatás nincs ingyen – értett egyet a támogatási formával Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere. – Miért adnának pénzt valamire, ami sohasem térül meg? Ennek ellenére továbbra sem tervezzük, hogy fizetőssé tesszük a strandjainkat, viszont értelemszerűen elő kell teremtenünk a forrást a fenntartásukhoz, ezért is vezettük be a fizetőparkolást a part mentén. Az új rendelkezést emellett a város vezetője szerint az is indokolta, hogy a két szomszéd, Siófok és Balatonföldvár strandjai jellemzően fizetősek, így komoly fürdőturizmus alakult ki Zamárdiban. – Az itt élők és nyaralók parkolási kedvezményeket kapnak – állította a polgármester. – Viszont az egynapos fürdőzők, akik nem költenek a településen, csak használnak egy ingyenes szolgáltatást, a parkolási díjjal hozzájárulnak a fenntartási költségekhez. Amik nem csekélyek: Zamárdiban éves szinten több tízmillió forintról van szó, a több mint három kilométeres strand kaszálását, a hulladék elszállítását, a parti zuhanyzók vízdíját, vagy éppen az ingyenes wifit a kisváros költségvetéséből fedezik. Az így támadt hiátust pedig a parkolási díjakból próbálják betömködni. Balatonmáriafürdőn a központi, fizetőstrand mellett hét szabadstrand várja a vendégeket, azaz a vékonyabb pénztárcájúak is találnak maguknak megfelelő partszakaszt. – A fizetőstrandon értelemszerűen magasabb szintű szolgáltatás nyújtunk – mondta Galácz György polgármester. – A forgalom alapján van is rá igény. Évi 12-14 millió forint bevételünk származik a fizetőstrandból, s ez az összeg nem is fedezi a szabadstrandok fenntartását. De ezt vállaltuk, még ha elegendő forrás híján egyre nehezebben gazdálkodjuk ki a szükséges különbözetet. A legtöbb település hasonlóan önként vállalt feladatként üzemelteti szabadstrandjait, s jellemzően más, saját bevételből állja a költségeket – Balatonfenyves vagy Balatonboglár például Zamárdihoz hasonlóan a parkolási díjakból. Az északi parton mindössze két olyan település akad, mely szabadstrandot is működtet, közülük Örvényesen egyáltalán nincs fizetős partszakasz. – Ha akarnánk, mindössze 220 fős fizetőstrandot tudnánk kialakítani a törvény szerint, így viszont nem érné meg pénztárosokat, takarítókat alkalmazni – jegyezte meg Huszár Zoltán polgármester. – A szabadstrand fenntartását a büfészerződéssel oldottuk meg: alacsonyabb bérleti díjat fizet, viszont állja a rezsit és ő nyíratja a füvet. Amúgy tervezzük a strand bővítését, Balatonudvari felé pályáztunk egy kétezer négyzetméteres zagyterületre, ám akkor sem alakítunk ki fizetőstrandot, ha nyerünk. Polgármesterként természetesen a településem érdekeit kell néznem elsősorban, de szerencsére egyelőre meg tudjuk oldani, hogy csak szabadstrandunk legyen. Magánemberként pedig teljesen egyetértek azokkal, akik szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy ingyen fürödhessen a Balatonban.

Tóparti razzia

A Balatonnál július közepén tartott egyhetes ellenőrzéssorozat alatt minden negyedik vállalkozásnál találtak valamilyen szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik csaknem háromezer vizsgálatot végeztek el - közölte a NAV az MTI-vel. Az ellenőrök a Balaton mindkét partján, a legkedveltebb üdülőhelyeken és a kisebb településeken is rendszeresen ellenőrzik a szálláshelyeket, az éttermeket, ajándékboltokat, cukrászdákat, lángossütőket és más kereskedőket, szolgáltatókat. A strandokon, piacokon és vásárcsarnokokban működő vállalkozások közül is kiszűrik a kockázatosnak tűnő helyeket - írták. A leggyakrabban azért büntettek az ellenőrök, mert nem kaptak nyugtát, de a Balatonnál és környékén gyakori az is: úgy alkalmazzák az eladót vagy a kiszolgálót, hogy nem jelentik be, munkájáért pedig zsebbe fizetnek.

Frissítve: 2018.08.03 09:21

Ezrével végzik az amputációkat a kórházakban - így kezelné az orvoshiányt az Emmi

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:58
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ Andreas Arnold
180 érsebész szakorvos kellene az egészségügybe, de csak harmad ennyien vannak. Érsebészeti ellátással megelőzhető lenne rengeteg amputáció, de az Emmi inkább csak a dohányzásról szoktatna le.
Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak, lakosságarányosan pedig a legtöbb ilyen műtét az uniós országok között.
Az amputációk magas száma ugyanakkor nem csak a magyarok rossz egészségi állapotát mutatja, hanem a drámai orvoshiányt is. Mint a Népszava korábban megírta,
miközben évente legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség az országban, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből.
Az amputációk kiugróan magas számának ügye már az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának ingerküszöbét is elérte: az Emmi részletes javaslatot készített az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére, írja a Magyar Nemzet. Az Emmi terve, hogy - megelőzéssel - 2030-ra felére csökkenteni ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak a számát. Ehhez már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022. Ennek keretében részletes javaslatokat dolgoztak ki szakorvosok – köztük kardiológusok, érsebészek, interven­ciós radio­lógusok – bevonásával. A minisztérium tervei között szerepel a dohányzás 30 százalékos csökkentése, valamint 10 százalékkal lejjebb vinni azok számát, akik semmi testmozgást nem végeznek.
Nyilvánvaló, hogy abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Az Orvosok Lapja című szakmai újság február végén ismertette az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérét, mely szerint tavaly összesen 119 sebész végzett valamiféle érsebészeti ellátást, köztük pedig csak 71 orvos volt, aki teljes munkaidejében ezzel a feladattal foglalkozott. Ám ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt az ellátást, legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. Ezen pedig az sem változtat, ha többen járnak focizni, vagy - Kásler Miklós emberminiszter javaslatára - mindenki a Tízparancsolathoz igazítja életét.
Az érsebész az az orvos, aki az elmeszesedett ereket képes átjárhatóvá tenni, vagy az elzáródásokat másik érrel áthidalni, megstoppolni. Az érsebészeti ellátás hiányában viszont az amputáció marad a betegek egyetlen esélye.

Macron levegőnek nézte Orbánt - videó

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:53

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A magyar miniszterelnök ezt láthatóan zavartan vette tudomásul.
Jelentősen csökkent a magyar miniszterelnök befolyása az Európai Unióban az Európai Néppárt (EPP) szerdai döntése nyomán, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát. S ez már az Európai Tanács csütörtökön kezdődött és ma záruló csúcsértekezletén is nyilvánvalóvá vált. Amint egy, a Twitterre felkerült felvétel is bizonyítja, az ülésre megérkező Emmanuel Macron francia köztársasági elnök egyszerűen levegőnek nézte a magyar miniszterelnököt. Amikor Macron megérkezett, kezét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének vállára tette, Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnöknek nagy puszikat adott. Junckerhez hasonlóan üdvözölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, különösen szívélyesen parolázott Jean Michel belga miniszterelnökkel, majd Leo Varadkar ír kormányfővel. A belga és a lengyel kormányfő között ülő Orbánt azonban kimaradt a köszöntésből, amit a magyar miniszterelnök láthatóan némiképp zavartan vett tudomásul.
Témák
EU-csúcs