Hír TV-Echo TV: kapcsolgatunk, kapcsolgatunk?

Publikálás dátuma
2018.08.02. 18:20

Fotó: Vajda József / Népszava
Meg kell szüntetni a két csatorna párhuzamos struktúráit az új tulajdonosoknak, ha hatékonyan akarják működtetni a rendszert.
Szerdán – ha csak egy percre is – de megvalósult a régi, a szovjet tévéről szóló vicc. Hét óra után, amikor a Hír Tv-n újraindított Magyarország Élőben című műsorban a kormánymédia két leghűségesebb megmondóembere, Huth Gergely és Gajdics Ottó beszélt arról, hogy mennyire örülnek a „Hír tévé visszatérésének”, az Echo Tévére átkapcsolva azt láthattuk, hogy a Napi Aktuális című műsorban a kormánymédia két leghűségesebb megmondóembere, Huth Gergely és Gajdics Ottó beszélt arról, mennyire örül a „Hír tévé visszatérésének”. (Utóbbi persze csak egy felvételről sugárzott bejátszó volt, hogy felvezethesse azt a beszélgetést, aminek során három másik kormánypárti megmondóember elmondhatta, mennyire örülnek a Hír Tévé „visszatérésének”.)
Az abszurd jelenet akár szimbolizálhatja is azt a dilemmát, amivel a hatalom képviselőinek szembesülniük kell a Simicska-médiabirodalom megszerzése után két, egymással párhuzamos struktúra került a birtokukba, ami jelen állapotában tartósan fenntarthatatlannak látszik.

Egyszerűen nincs annyi képernyőképes kormánypárti politológus, megmondóember, aki a maga egyszerűségében tudja a nézőknek átadni az aktuális üzeneteket és egyben ideológiai fogódzót is adni az érdeklődőknek a történések okairól. Ráadásul az Echo Tévé jelenlegi műsorstruktúráját kifejezetten a Hír Tv-vel való konkurenciaharcra tervezték, így nem csak ugyanolyan profilú műsorok vannak a két tévén, de gyakran hasonló idősávban is, vagyis a két tévé immár kannibalizálja egymást a nézettség szempontjából. Ezzel nyilván a Hír Tv és az Echo Tv munkatársai is tisztában vannak, így Liszkay Gáborék szerdai hatalomátvétele után meglehetősen nagy a bizonytalanság mindkét csatornánál. A munkatársak csak abban lehetnek biztosak, hogy komoly változások jönnek mindkét helyen. A Hír Tv-nél már bejelentették, hogy ősszel új műsorszerkezetre váltanak, de úgy tudjuk, októberre ígérték ugyanezt az Echo Tv-nél is. 
Arról, hogy ez miként néz majd ki, egyik csatornánál sem mondtak egyelőre semmit a tartalom előállításán dolgozóknak. „Milliárdokat költöttek erre a tévére, a jelenlegi arculatra, szerintem nagyon drasztikusan ezek után nem nyúlhatnak majd hozzá” - mondta egy Echo tévés munkatárs lapunknak. Több jel mutat ugyanakkor arra, hogy – bár nem kerülnek egy kézbe – a két tévé működését szorosabban is összehangolják majd, a Zoom.hu szerint még össze is költöztetik őket. Erről mi egyelőre nem hallottunk, de Echo tévés forrásunk szerint az is elképzelhető,
hogy egy olyan közös hírcentrumot hoznak majd létre, mint amilyen a köztévében is működik és készíti a híradókat az M1, M4, Duna Tévé, Duna World, vagy akár még az egyelőre Andy Vajna kezében lévő TV2 számára – amiről korábban azt írtuk, hogy ősszel akár Mészáros Lőrinc kezébe is kerülhet.

Ezzel kapcsolatban több iparági forrásból azt is hallottuk, hogy szerepet kaphat a hírgyártásban a szakmában csak „Pitbullként” ismert Németh Zsolt, az MTVA – információink szerint jelenleg szabadságát töltő – hírigazgatója, aki a köztévében csinálta meg a hírcentrumot. (És akinek vezetési stílusára jellemző, hogy – mint azt a Magyar Nemzet áprilisban még megírta – maga utasította hírhamisításra egy németországi gázolásos eset kapcsán a híradó szerkesztőit, akiknek bele kellett írniuk a hírbe, hogy a gázoló „migráns hátterű”, holott ez nem volt igaz.) 
„A Hír Tévé lesz a hard pornó az Echo pedig a szoft pornó”

- ironizált informátorunk a két csatorna lehetséges tartalmi profilját illetően, alátámasztva a hvg.hu információját, miszerint a Hír Tv lesz a „komoly” politikai csatorna, az Echót magazinosabbra hangolják.
Van még egy nem elhanyagolható bizonytalansági tényező, mégpedig az, hogy a két tévé vezetői személyesen – erről mindkét helyről többen is meséltek lapunknak – nem kedvelik egymást. Szikszai Péter és Mentes Katalin korábban az Echo-nál dolgozott és idén januári távozásuk nem volt mentes a konfliktusoktól állítólag, egy a tévénél dolgozó forrásunk szerint az utolsó időszakban már nem is voltak beszélő viszonyban Farkas Boglárka vezérigazgatóval és Farkas Emese programigazgatóval. „Péter lenézi Boglárkát, mert egy »egyszerű riporterből« lett egyből vezérigazgató, Boglárka viszont szintén nem tartja sokra Mentes Katalint aki korábban a Hír Tévénél feliratozóként dolgozott” - érzékeltette a viszonyt egy forrásunk.
Közben, mint azt egy Hír tévés munkatárstól megtudtuk, az új vezetés azzal győzködi a maradás mellett a tévé szerkesztőit és műsorvezetőit, hogy „nem leszünk M1”, vagyis olyan direkt Fidesz-propaganda nem lesz majd a csatornán, mint amit a köztévében tapasztalni.

Feljelenti a kormányt a MÚOSZ

A magyar és az uniós hatóságoknál is kész tiltott állami támogatás miatt feljelentést tenni a MÚOSZ, ha ismét állami hirdetésekkel tömik ki a kormányközelbe épp csak visszaterelt hírcsatornát. A szervezet aggodalommal figyeli a tévénél zajló hatalomátvételt: bár a tulajdonosoknak joga van eldönteni, kivel dolgoznak együtt, az már súlyosan sérti az állampolgárok tájékozódásához való alapjogát, ha a kormányzat közvetlenül benyomul a szerkesztőségekbe, a hozzá való lojalitást támasztva az alkalmazás feltételül – olvasható a szervezet közleményében. A MÚOSZ a médiahatóságot is figyelmezteti a kockázatokra, egyben munkajogi segítséget kínálnak a tulajdonos- és szemléletváltás miatt elbocsátott sajtómunkásoknak. A szövetség figyelmeztet: semmilyen törvény nem biztosít jogot a kormányzatnak arra, hogy állami forrásokból, azaz közpénzből egyoldalú versenyelőnyt biztosítson a vele szimpatizáló médiumoknak – ha ez mégis megtörténik, tiltott támogatás gyanúja miatt fordulnak a hatóságokhoz.

A Népszava kereste az új műsorszerkesztési elvekkel kapcsolatban Mentes Katalint, az új hírigazgatót, de ő azt mondta, csak Szikszai Péter vezérigazgató-helyettes (egyébként Mentes Katalin élettársa) nyilatkozhat, őt viszont lapzártánkig nem értük el. A szerdán felmondottakon, elbocsájtottakon túl csütörtökön távozott a Hír Tv-től Jáky Szabó Gergely híradós műsorvezető is. Jáky-Szabó Gergely volt az egyik szereplője a tévé legutóbbi reklámkampányának. Információink szerint ugyanakkor már megvan az utódja, az M1-től érkező Rabb Ferenc személyében, ő korábban már dolgozott a Hír Tv-nél. Rajta kívül – csütörtök délutáni információink szerint – más nem távozott, vagyis a híradós stáb végül egyben maradt, mint egy munkatárs elmondta, „egyelőre kivárunk, hogy mi történik”. 
Többen megpróbálnak bízni az új vezetés ígéreteiben arról, hogy „csak” a 2015 előtti állapotokhoz térnek vissza, de tényleg „nem lesznek köztévé”.

Ennek ellenére információink szerint az egyelőre maradók közül is többen azonnal elkezdtek munkát keresni és amint lehet, felmondanának. Ők bizonyára emlékeznek még arra: az Origó tulajdonosváltása után is az történt, hogy az új vezetés előbb arról győzködte az újságírókat, nem szólnak bele a munkájukba, majd a nem kormánypropaganda-cikkek szerzőit egyenként vonták felelősségre írásaik miatt, azt állítva, „szakmailag alkalmatlanok”.

Újra új Magyar Nemzet

Mind biztosabbnak tűnik a Magyar Nemzet újraindítása. Mint egy forrásunk fogalmazott, a nagy hagyományokkal bíró lapot „Orbán Viktor mindig is szerette volna megtartani”, persze kormánykritikus hangvételét biztosan elveszíti majd. A hvg.hu azt írta, éppen augusztus 25.-én, az újság elindításának 80. születésnapján kerülhet újra az utcára a Magyar Nemzet. Ezzel viszont teljes lesz a bosszú Simicska Lajoson, mivel az oligarcha áprilisban éppen arra hivatkozva nem adta el a Magyar Nemzetet Ungár Péternek, mert „attól tartott, az LMP–s képviselő édesanyja, Schmidt Mária révén valójában a Fidesznek vásárolná meg a lapot”. Megkérdeztük erről Simicska Lajos egyik ismerősét is, ő azt mondta, „Lajos nem volt olyan helyzetben, hogy bármiben is alkudozzon Nyerges Zsolttal, egyben kellett mindent eladnia, közte a Magyar Nemzet kiadóját is”. Ez egyébként utólag is megerősíti azt a korábbi közlésünket, miszerint a „kapituláció” egyik előzménye volt többek között az is, hogy Czeglédy Csaba letartóztatása után maga Simicska is úgy érezte, hogy „itt bárkit, bármikor el lehet vinni”. Nincs szó ugyanakkor a Magyar Idők bezárásáról, így a két napilap esetében a régi-új vezetők ismét csak azzal a helyzettel szembesülnek majd, mint amit a tévék esetében már felvázoltunk, különös tekintettel a „káderhiányra”, vagyis a megfelelő színvonalon dolgozni képes újságírókra, főleg, ha – mint azt lapunk elsőként közölte – valóban elindul egy kormánypárti hetilap is, a jelenleg online működő Mandiner.hu szerkesztőségére alapozva. Az időnként egymásnak is ellentmondó hírek között csak egyvalamiben volt biztos mindenki, akivel beszéltünk: a két tévé, a napilapok és általában az egész kormányzati médiabirodalom átszervezéséről Orbán Viktor mondja majd ki a végső szót.

Frissítve: 2018.08.02. 19:43

Tízmilliókkal segíti az állam Orbán gyülekezetét

Publikálás dátuma
2018.08.02. 18:00

Fotó: Google Street View
A miniszterelnök gyülekezetének parókiáját fejezik be a támogatásból.
Állami támogatással fejezik be Orbán Viktor kormányfő gyülekezetének parókiáját; a munkákra csaknem 27 millió forintot költenek – derült ki a Közbeszerzési Hatóság dokumentumaiból. A Svábhegyi Református Egyházközség hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban döntött arról, hogy melyik cég végezheti el a munkát, a tenderről szóló felhívás pedig mindössze hat nappal a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét jelentő április 8-i választás után született. A dokumentum felidézi, hogy a gyülekezet egy korábbi közbeszerzéssel 2016 végén kezdte el a Felhő utca 10. szám alatti lakóépület kivitelezését. Akkor azonban „az alacsony fedezeti összeg miatt” (összesen csaknem 120 milliót költöttek az építkezésre) kénytelenek voltak csökkenteni a műszaki tartalmat. Az elmaradt feladatok megvalósítása érdekében támogatást kértek az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), a tárcánál pedig pozitívan bírálták el Orbán Viktor gyülekezetének kérelmét, így most összesen csaknem 27 millió forintból befejezhetik a parókiát. A Svábhegyi Református Egyházközség múlt héten úgy döntött, hogy az építkezés korábbi szakaszait végző Mozaik Kft. kapja a megbízást. A gyülekezetnek azért nem kellett nyílt közbeszerzést kiírnia, mert az értékhatár 300 millió forint alatt maradt. Lapunk korábban több alkalommal is foglalkozott Orbán Viktor gyülekezetével, idén februárban például kiderült, hogy több mint hétezer négyzetméternyi terület tulajdonjogát kapták meg teljesen ingyen. A Felhő utca 10. szám alatt álló templom köré ugyanis református központot építenek, ehhez pedig szükség volt a Felhő utca 6. és 8. szám alatti telkekre is. Ezeket december közepén 650 millió forintért vásárolta meg az állam, majd ingyenesen továbbadta a gyülekezetnek. Egy tavaly nyári kormányrendeletben egyébként nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket. Orbán Viktor a templom évekkel ezelőtti felszentelésén egyébként azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának: a kormány nevében „mélyen motiválva” érzi magát, hogy a teljes befejezéshez még hiányzó összeg minél hamarabb eljusson a gyülekezethez. – Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is – mondta.
Szerző

Fogyasztóvédelmi eljárás pörölyével sújt le a fapadosokra a fővárosi kormányhivatal

Publikálás dátuma
2018.08.02. 17:33

Fotó: Horst Galuschka / AFP
A Ryanair után már a Wizz Air ellen is vizsgálat indult.
Fogyasztóvédelmi eljárást indított a Wizz Air ellen a fővárosi kormányhivatal - közölte a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel. A Miniszterelnökség szerint a légitársaság tisztességtelen a magyar fogyasztókkal szemben, mert nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, és nem biztosítja az utasok által előzetesen kifizetett szolgáltatásokat, mindeközben "semmibe veszi a fogyasztóvédelem alapvető szabályait". Ezért az eljárás haladéktalan lefolytatása indokolt - szögezik le.
Az utasfelvétellel kapcsolatos incidensek miatt Gulyás Gergely és Tuzson Bence utasítására indította el a fogyasztóvédelmi vizsgálatot a fővárosi kormányhivatal, és az ügyben eljárást indítottak a légitársasággal szemben - olvasható a közleményben.
A fővárosi kormányhivatal a Wizz Air mellett annak versenytársával, a Ryanairrel szemben is vizsgálatot indított.

György István kormánymegbízott az ír központú diszkont légitársaság poggyászkezelésével kapcsolatos hiányosságok miatt rendelte el két hete a vizsgálat lefolytatását.
Szerző